Hirdetés
Hirdetés

A 30 éves háború muszlim változata fenyeget?

Fellegi Tamás, 2016. január 04., 06:04

Szaúd-Arábia kivégzett 47 embert, ez már önmagában igen rosszul hangzik a 21. században, még ha többségében terrorcselekményekkel vádolt személyekről van is szó. Miután a volt köztük néhány síita vallású is, a fő síita országok, Irak és Irán, ha nem is kardcsörtetésbe, de heves hőbörgésbe kezdtek.

A szellem a palackból

Az iszlám vallás két ága közti szembenállás sok évszázados, azonban az utóbbi években felerősödött. Hogy miért épp most? Egyrészt azért, mert a probléma létezett, de néhány diktátor, mint Aszad Szíriában vagy Szaddam Husszein Irakban brutálisan elnyomta az egyik csoportot, így az időlegesen el volt fojtva.

Az arab tavasz, a diktátorok megdöntése aztán kiengedte a szellemet a palackból, és az elfojtott indulatok teljes erővel a felszínre törtek. Irakban az addig elnyomott síita többség kezdte a szunnitákat a perifériára szorítani, akik aztán fellázadtak, és elégedetlenségüket kihasználva rájuk telepedett az Iszlám Állam terrorszervezet. Szíriában ugyan tartotta magát a korábbi diktátor, de lényegében síita területeire szorult vissza, a szunnita részeket ugyancsak birtokba vette az Iszlám Állam.

Hirdetés

Máshonnan fúj a szél

A konfliktus aztán elkezdett kihatni a két eltérő jellegű vallás legnagyobb országaira, a szunnita Szaúd-Arábiára és a síita Iránra. Hogy pontosan miért, és főleg miért ilyen heves mértékben, azt alapvetően nehéz megérteni, hisz Irán és Szaúd-Arábia nem közvetlenül szomszédosak, területi követeléseik nincsenek egymással szemben. Sokan azon a véleményen vannak, hogy a háborús területeken akarják megvetni lábukat, és növelni befolyásukat, mint regionális hatalmak.

Ez ellen az szólna, hogy a nagyobb térségek érdekszférákra osztása, a gyarmatosítás 100 éve élte virágkorát, azóta ez letűnőben van, mondhatni ezzel a gyakorlattal elkéstek. A két nagy ország esetében sokkal inkább arról lehet szó, hogy a hatalmas olajár esés után kezdik látni, hogy itt tartós folyamatról van szó, ha más nem, a globális felmelegedés kikényszeríti az olaj szerepének. csökkenését.

És itt vannak bajban mindketten. Két jókora ország, melyek majdnem teljesen az olajtól függenek, és most már úgy néz ki, a fóka lesz a sok, az eszkimó pedig kevés. Egyre elkeseredettebb harc lesz, hogy ki tudja egyáltalán eladni az olajat. Irán most fog visszatérni a nemzetközi olajpiacokra a szankciók megszűnte után, és leginkább a szaúdi piacokból tud lecsípni, pontosabban egykori piacaira részben a szaúdiak nyomultak be, és most ezeket próbálja visszaszerezni.

A veszély

Irán és Szaúd-Arábia esetében tehát úgy tűnik, mintha az olajpiacokért folytatott harc vetülne ki vallási síkra. A többi területen azonban, amíg a nemzetközi közösség nem szánja rá magát a két csoport szétválasztására, lehetőleg országhatárokkal, addig fennmarad a veszélye egy elhúzódó vallásháborúnak.

Ennek leghíresebb előde a 17. században tomboló 30 éves háború, ahol lényegében a katolikus és protestáns németek irtották egymást vég nélkül, néhány szomszédos nép időnkénti bevonásával. Akkor az volt a meglepő, hogy a keresztény vallás két ága aprítja egymást, miközben a muzulmán török veszély Bécs kapujában állt. Végül is ezért is hagyták abba azon kívül, hogy a népesség kétharmadának halála után be kellett látniuk a dolog értelmetlenségét. Onnan aztán még kellett bő 220 év, amíg a németek egy igazi országban tudtak egyesülni.

Akkor nem volt olyan nagyhatalom, aki hatékonyan be akart vagy be tudott volna avatkozni a vérontás megállítására. Most az emberiség feltételei megvannak ehhez, egy kisebb modernkori vallásháborúban már sikerült is. Jugoszlávia széthullásakor az azonos nyelven beszélő katolikus horvátok és görögkeleti szerbek között robbant ki a konfliktus, melybe aztán a muzulmán bosnyákok is belekeveredtek. A nemzetközi közösség végül 3 év után rendet teremtett, melyet fenn is tart. A mostani feladat ennél nagyobban tűnik, és most már sürgősnek is.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Megkapta az újabb csattanós pofont Európa, mélybe rántották az eurót

Megkapta az újabb csattanós pofont Európa, mélybe rántották az eurót

Győztek a populisták: az olasz nép elutasította a kormány alkotmányos reformokról szóló javaslatait, Matteo Renzi miniszterelnök pedig lemondott. Még nem tudni, hogy lesznek-e előrehozott választások, de az euroszkeptikus erők előretörése nem sok jót ígér Európának és az eurónak - mélypontra zuhant az euró.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • december 5
    KSH: Kiskereskedelem (első becslés, október)
    Szolgáltatóipari BMI
    Kiskereskedelem
    Beszerzési menedzser index
    Szolgáltatóipari BMI
    december 6
    KSH: GDP -- III. negyedév;
    KSH: Ipar (első becslés, október)
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Ipari rendelésállomány
    GDP (év/év)
    Külkereskedelmi mérleg
    Tartós cikkek rendelésállománya
    Ipari rendelésállomány
    Ipari termelés (év/év)
    december 7
    MNB: Nemzetközi tartalékok (november/október)
    Monetáris Tanács ülésének rövidített jegyzőkönyve
    NGM: Gyorstájékoztató az államháztartás központi alrendszerének november végi helyzetéről
    Ipari termelés
    Jelzáloghitel igénylések
    december 8
    KSH: Fogyasztói árak (november)
    KSH: Külkereskedelmi termékforgalom (első becslés, október)
    KSH: MNB: Inflációs alapmutatók
    GDP (évesített negyedév/negyedév)
    Európai Központi Bank kamatdöntés
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    december 9
    KSH: A mezőgazdaság teljesítménye (első becslés, 2016)
    Folyó fizetési mérleg
    Külkereskedelmi mérleg és egyenleg
    Michigani Egyetem fogyasztói BMI

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Donald Trump lesz az USA következő elnöke - Ön szerint javul ettől a magyar-amerikai viszony?