Donald Trump elnökségének első két hetében a világon máris egyfajta hatalmi vákuum alakult ki, hisz hirtelenjében nem lehet tudni, kire nem haragszik az új elnök, ki a barát, ki a szövetséges, és ki az ellenség. Ezt már az Kelet-Ukrajnában szembenálló erők is észrevették és ki is használták, megpróbálják pozícióikat javítani. Ott persze nagy csoda nem várható, hisz az orosz szeparatisták támogatása az anyaország felől sziklaszilárd, de Irán már egészen más helyzet.
Obama békült
A perzsa állam a sah rendszere alatt Amerika barátja volt, de 1979 óta, amikor megalakult az Iszlám Köztársaság, esküdt ellenségek lettek. Ez az azóta eltelt közel 40 év alatt nem is sokat változott, kivéve Obama elnökségének utolsó idejét, amikor Amerika a jórészt síita iraki kormányt és hadsereget támogatta az Iszlám Állam elleni harcban, így a síita Iránnal sem akart rosszban lenni. Irán atomprogramjának leállítása és az ellene hozott szankciók feloldása is nagyban segítette ezt, de pont ez az, ami csípi Trump szemét: rossznak minősíti és ócsárolja az elődje által kötött megállapodást (ahogy Ausztrália esetében is tette).
Amikor Irán lázasan dolgozott atomprogramján, akkor a világ nagyobbik része elítélte ezt, nem akarták, hogy Irán atomhatalom legyen, így összefogtak és szankciókat hoztak ellene. Ezek a szankciók azonban, szemben az Oroszország elleniekkel, igen fájdalmasak voltak. Irán nem tudta fő exporttermékét, az olajat eladni, így az ország gazdasága igen súlyos helyzetbe került. Végül megegyeztek a nemzetközi közösséggel a program leállításáról és a szankciók feloldásáról, és a helyzet normalizálódni látszott.
Trump lerombolta
Ekkor jött Trump, megtette bírálatait, és nem mellesleg 7 ország között Irán polgárainak is megtiltotta az amerikai beutazást. Irán mindenesetre rakétakísérletbe kezdett, hisz ezt nem tiltja semmi, csak azt, hogy nukleáris fegyvere is lehessen. Ezután Trump rászólt Iránra, sőt iráni cégek és magánszemélyek ellen szankciókat léptetett életbe. Miután azonban Trump sok mindenkire rászólt, köztük Ausztráliára, Japánra és Németországra is, a perzsa állam vezetése úgy gondolhatta, hogy most aztán fütyülhet az ősellenségre, és szombaton újabb rakétakísérletet végzett föld-föld rakétákkal és radarrendszerekkel.
Visszaszólnak
Az eseményről az Iszlám Forradalmi Gárda, az iráni haderők elitegysége számolt be, és mindjárt igen határozottan óvott attól bárkit, hogy Iránra támadjon. Konkrétan azt mondta, hogy ha az ellenség csak egy rossz lépést tesz, rájuk zúdítják a rakétákat. Az ellenséget nem nevezte meg, de feltehetően a mostani „légüres térben” valóban szembeszállnának akár egy amerikai támadással is.
Már csak azért is magabiztosak, mert összebarátkoztak Oroszországgal: 2015 őszétől együtt harcoltak vele Szíriában Aszad elnök oldalán, sőt tavaly iráni támaszpontokat is igénybe vették a Szíriában bombázó orosz harci gépek, és végül a kulcsfontosságú OPEC olajkitermelési egyezményben is Oroszország lett a mérleg nyelve úgy, hogy az végül Iránnak kedvezett.
Irak is sok
Trump azt közölte, hogy Irán a tűzzel játszik, de az amerikai védelmi miniszter, Jim Mattis szombaton azt nyilatkozta, hogy nem küldenek újabb amerikai erőket a térségbe. Ez érthető is, hisz már Irakba se küldtek annyit, hogy a helyi koalíciós erők el tudják foglalni Moszult, hónapok alatt csak a városnak a Tigris folyótól keletre eső részét tudták visszavenni az Iszlám Államtól. Ilyen helyzetben legkevésbé hiányzik Amerikának egy még szélesebb konfliktus, és ezzel feltehetően Irán is tisztában van.
Időközben az ENSZ BT is hozott egy határozatot, de ebben csak az szerepel, hogy Irán tartózkodjon a nukleáris eszközöket hordozni képes rakéták kifejlesztésétől, ráadásul a Reuters szerint a határozat nyelvezete nem utal arra, hogy kötelező érvényű lenne. Amúgy sincs sok jelentősége a dolognak, mivel Irán nukleáris programjának leállítása miatt úgyis csak hagyományos fegyverek jöhetnek szóba, és Irán jelezte is, hogy a rakéták természetesen megfelelnek ennek a kívánalomnak.
Új szintre emelik a vízfelhasználást. 
