Hirdetés
Hirdetés

Miért hasonlítanak egyre jobban a piacok Okos Hansra, a csodalóra?

2016. szeptember 14., 12:58

Okos Hans a patájával dobbantva tudott válaszolni egyszerű matematikai kérdésekre. Persze Hans nem egy ló testében újjászületett Archimédesz volt, csupán pontosan olvasta az idomárja testbeszédét, aki mindaddig önkéntelenül feszült volt, amíg Hans dobbantásainak száma el nem érte a helyes eredményt. Az elmúlt évek során a piacok mind erősebben hasonlítanak Okos Hansra: az értékpapírokat inkább a jegybanki vezetők – vagyis az idomárok – cselekedetei, és nem az értékpapírok jövőbeli cash-flow-jának értéke (vagy éppen konkrét számítások) alapján árazzák be.

A laza monetáris politika a nyáron felfelé hajtotta a piacokat – éles kontrasztban az elmúlt évi fejleményekkel, amikor a kínai renminbi leértékelésének hatására erőteljes eladási hullám vette kezdetét. Most viszont, hogy vége az augusztusnak és megkezdődnek a munkás hétköznapok, a befektetők elkezdik felmérni, hogy mire számíthatunk még 2016 hátralévő részében.

A piacok számára rövid és középtávon talán a jegybankokkal fennálló, egészségesnek koránt sem nevezhető viszonyuk okozhatja a legnagyobb fejtörést. A helyzet egyre jobban emlékeztet Okos Hans történetére.

Hirdetés

Milyen kihívásokat tartogat, ha a laza monetáris politika alkotja a piaci folyamatok mozgatórugóját?

Az egyik legjelentősebb következmény, hogy a hagyományos eszközosztályok között jelenleg szorosabb korreláció áll fenn, mint a pénzügyi válság előtt. Az egyszerre többféle eszközt használó, ún. multi-asset befektetők számára, akik az egyes eszköztípusok jellemzőinek kombinálásával alakítanak ki hatékonyabb portfóliót, ez éppen a diverzifikáció egyik legnagyobb előnyét nullázza le.

További probléma, hogy ha a jegybankok túl nagy hatással vannak a piacok működésére, az egyfajta bináris kockázati tényezőként hat. A monetáris politika alapvetően vagy szigorúbb, vagy lazább lehet, a piacok pedig vagy kedvezően, vagy kedvezőtlenül reagálnak, attól függően, hogy a jegybankok éppen szorosabbra vagy lazábbra veszik a gyeplőt. Az elsőként említett probléma csak tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, mivel mostanra egyre kevesebb olyan hagyományos eszközosztály van, amely mögött a befektetők biztonsággal meghúzhatják magukat.

Al-Hilal István
Al-Hilal István

Akkor mi a megoldás?

Ezeket a problémákat részben úgy oldhatjuk meg, hogy portfóliónkat nem hagyományos eszközökkel, például hitelekkel és infrastrukturális projektekbe való befektetésekkel is kiegészíthetjük. Ezekre általában viszonylag kevéssé hat a jegybankok monetáris politikája, és egyes területek, például a szociális infrastruktúra olyan, az inflációhoz kapcsolódó hozamokat is kínálnak, melyek semmilyen korrelációban nem áll a tágabb gazdasági ciklussal. A bináris kockázat enyhítésére a különböző alternatív eszközosztályok is felhasználhatók.

Egyszerűen fogalmazva a kötvénybefektetőknek a hozamok növekedése nagyobb kockázatot jelent, mint az, hogy esetleg lemaradnak a tőkenyereségről, ha a hozamok csökkennek. A hitelekhez hasonló eszközosztályok változókamataik révén védelmet nyújthatnak a kamatok emelkedése ellen, ráadásul még vonzó jövedelmet is biztosíthatnak. Összességében védve vagyunk a kamatemelkedés kockázatával szemben, cserébe viszont ha a hozamok csökkennek, akkor lemaradunk a kötvények tőkenyereségéről. Bár a hozamok mai szintjét nézve a magasabb kamatok valószínűsége csekélynek tűnhet, az infláció akár csekély mértékű emelkedése is jelentős fordulatot idézhetne elő a kötvényárfolyamok trendjében.

„Így bár a FF Global Multi Asset IncomeFund termékünk (GMAI) teljesítménye elmaradhat a kötvénypiacétól, amennyiben tovább folytatódik a kötvénypiaci hozamcsökkenés, az alapot kezelő szakembereink alapvető tézise az, hogy a befektetőket fenyegető fő kockázat inkább a hozamemelkedés a jelenlegi helyzetben. Ezért érdemes portfóliónkat jelenleg úgy pozicionálni, hogy megőrizze az elmúlt időszakban a kötvények révén realizált tőkenyereséget”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője a GMAI kapcsán.

Bár azt nem tudni, mi fog a kötvényjellegű eszközök területén piaci volatilitást vagy emelkedő hozamokat előidézni, esélyes jelöltekből nincs hiány. Előfordulhat, hogy a piacok rosszul ítélik meg a Fed által az amerikai kamatlábakkal kapcsolatban közzétett kilátásokat, és például túlreagálják az amúgy enyhének szánt szigorítási programot, vagy teljesen félreértik a Fed kamatemelési szándékát. Ha a piacok csak egy dologra figyelnek – például a jegybankokra –, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nem veszik észre a gazdaságot fenyegető egyéb kockázatokat. A piacok jelenleg elégedetten hátradőlve szemlélik a kínai gazdaságban zajló adósságfelhalmozás dollárban mért újra felpattanását. Ezért ajánlatos a negyedév közeledtével óvatosan kezelni a GMAI pozíciókat, mivel újabb volatilitási hullám várható.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Hitted volna, hány ember nem ült még repülőn?

Hitted volna, hány ember nem ült még repülőn?

Van egy iparág, ami stabilan, egyenletesen növekszik, és vélhetően még igen sokáig ezt is fogj tenni. Ez nem más, mint a repülés, pontosabban légi személyszállítás, és ennek a repülőgépgyártók roppant mód örvendenek. A Boeing vezére szerint az emberiség 20 százaléka repült csak eddig, de jönnek majd a többiek is.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Idén is 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványt kapnak karácsonyra a nyugdíjasok a kormánytól. Ön szerint kiknek járna még az utalvány?