Hirdetés
Hirdetés

Miért hasonlítanak egyre jobban a piacok Okos Hansra, a csodalóra?

2016. szeptember 14., 12:58

Okos Hans a patájával dobbantva tudott válaszolni egyszerű matematikai kérdésekre. Persze Hans nem egy ló testében újjászületett Archimédesz volt, csupán pontosan olvasta az idomárja testbeszédét, aki mindaddig önkéntelenül feszült volt, amíg Hans dobbantásainak száma el nem érte a helyes eredményt. Az elmúlt évek során a piacok mind erősebben hasonlítanak Okos Hansra: az értékpapírokat inkább a jegybanki vezetők – vagyis az idomárok – cselekedetei, és nem az értékpapírok jövőbeli cash-flow-jának értéke (vagy éppen konkrét számítások) alapján árazzák be.

A laza monetáris politika a nyáron felfelé hajtotta a piacokat – éles kontrasztban az elmúlt évi fejleményekkel, amikor a kínai renminbi leértékelésének hatására erőteljes eladási hullám vette kezdetét. Most viszont, hogy vége az augusztusnak és megkezdődnek a munkás hétköznapok, a befektetők elkezdik felmérni, hogy mire számíthatunk még 2016 hátralévő részében.

A piacok számára rövid és középtávon talán a jegybankokkal fennálló, egészségesnek koránt sem nevezhető viszonyuk okozhatja a legnagyobb fejtörést. A helyzet egyre jobban emlékeztet Okos Hans történetére.

Hirdetés

Milyen kihívásokat tartogat, ha a laza monetáris politika alkotja a piaci folyamatok mozgatórugóját?

Az egyik legjelentősebb következmény, hogy a hagyományos eszközosztályok között jelenleg szorosabb korreláció áll fenn, mint a pénzügyi válság előtt. Az egyszerre többféle eszközt használó, ún. multi-asset befektetők számára, akik az egyes eszköztípusok jellemzőinek kombinálásával alakítanak ki hatékonyabb portfóliót, ez éppen a diverzifikáció egyik legnagyobb előnyét nullázza le.

További probléma, hogy ha a jegybankok túl nagy hatással vannak a piacok működésére, az egyfajta bináris kockázati tényezőként hat. A monetáris politika alapvetően vagy szigorúbb, vagy lazább lehet, a piacok pedig vagy kedvezően, vagy kedvezőtlenül reagálnak, attól függően, hogy a jegybankok éppen szorosabbra vagy lazábbra veszik a gyeplőt. Az elsőként említett probléma csak tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, mivel mostanra egyre kevesebb olyan hagyományos eszközosztály van, amely mögött a befektetők biztonsággal meghúzhatják magukat.

Al-Hilal István
Al-Hilal István

Akkor mi a megoldás?

Ezeket a problémákat részben úgy oldhatjuk meg, hogy portfóliónkat nem hagyományos eszközökkel, például hitelekkel és infrastrukturális projektekbe való befektetésekkel is kiegészíthetjük. Ezekre általában viszonylag kevéssé hat a jegybankok monetáris politikája, és egyes területek, például a szociális infrastruktúra olyan, az inflációhoz kapcsolódó hozamokat is kínálnak, melyek semmilyen korrelációban nem áll a tágabb gazdasági ciklussal. A bináris kockázat enyhítésére a különböző alternatív eszközosztályok is felhasználhatók.

Egyszerűen fogalmazva a kötvénybefektetőknek a hozamok növekedése nagyobb kockázatot jelent, mint az, hogy esetleg lemaradnak a tőkenyereségről, ha a hozamok csökkennek. A hitelekhez hasonló eszközosztályok változókamataik révén védelmet nyújthatnak a kamatok emelkedése ellen, ráadásul még vonzó jövedelmet is biztosíthatnak. Összességében védve vagyunk a kamatemelkedés kockázatával szemben, cserébe viszont ha a hozamok csökkennek, akkor lemaradunk a kötvények tőkenyereségéről. Bár a hozamok mai szintjét nézve a magasabb kamatok valószínűsége csekélynek tűnhet, az infláció akár csekély mértékű emelkedése is jelentős fordulatot idézhetne elő a kötvényárfolyamok trendjében.

„Így bár a FF Global Multi Asset IncomeFund termékünk (GMAI) teljesítménye elmaradhat a kötvénypiacétól, amennyiben tovább folytatódik a kötvénypiaci hozamcsökkenés, az alapot kezelő szakembereink alapvető tézise az, hogy a befektetőket fenyegető fő kockázat inkább a hozamemelkedés a jelenlegi helyzetben. Ezért érdemes portfóliónkat jelenleg úgy pozicionálni, hogy megőrizze az elmúlt időszakban a kötvények révén realizált tőkenyereséget”- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője a GMAI kapcsán.

Bár azt nem tudni, mi fog a kötvényjellegű eszközök területén piaci volatilitást vagy emelkedő hozamokat előidézni, esélyes jelöltekből nincs hiány. Előfordulhat, hogy a piacok rosszul ítélik meg a Fed által az amerikai kamatlábakkal kapcsolatban közzétett kilátásokat, és például túlreagálják az amúgy enyhének szánt szigorítási programot, vagy teljesen félreértik a Fed kamatemelési szándékát. Ha a piacok csak egy dologra figyelnek – például a jegybankokra –, akkor fennáll a veszélye annak, hogy nem veszik észre a gazdaságot fenyegető egyéb kockázatokat. A piacok jelenleg elégedetten hátradőlve szemlélik a kínai gazdaságban zajló adósságfelhalmozás dollárban mért újra felpattanását. Ezért ajánlatos a negyedév közeledtével óvatosan kezelni a GMAI pozíciókat, mivel újabb volatilitási hullám várható.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Mi lesz az Angliában dolgozó magyarokkal a Brexit után?

Bár a brit kormány nem hajlandó feltétel nélkül garantálni a náluk élő uniós állampolgárok meglévő jogosultságait a Brexit utáni időszakra, egyelőre úgy tűnik, ebből nem lesz gond: az EU is a legfontosabb prioritásként kezeli az ügyet, a tárgyalások során először erről fognak megállapodni, minden bizonnyal kölcsönösségi alapon.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • április 24
    Fogyasztói bizalmi index
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés, február)
    IFO üzleti hangulatindex
    Alcoa (2017 Q1)
    T-Mobile USA (2017 Q1)
    április 25
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    McDonald's (2017 Q1)
    Újlakás értékesítések és építések
    április 26
    Daimler (2017 Q1)
    PepsiCo (2017 Q1)
    Twitter (2017 Q1)
    Boeing (2017 Q1)
    április 27
    Lufthansa (2017 Q1)
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    EKB kamatdöntés
    Fogyasztói árindex
    Microsoft (2017 Q1)
    Alphabet (2017 Q1)
    április 28
    KSH: Foglalkoztatottság és munkanélküliség (január–március)
    KSH: Ipari termelői árak (március)
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Fogyasztói árindex
    GDP (Q1)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint hogyan kellene hívni a 2018-as költségvetést?