Hirdetés
Hirdetés

Könnyebb lesz tőzsdére vinni a magyar cégeket

dr. Forrai Mihály ügyvéd - Forrai Ügyvédi Iroda, 2016. május 26., 18:05

A Budapesti Értéktőzsde februárban elfogadott piacfejlesztési stratégiájának megvalósítása érdekében folyamatosan egyeztet a kormánnyal, melynek első eredményeként az Országgyűlés május 24-én elfogadta a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. A változások több ponton is pozitívan járulnak hozzá a tőzsde működéséhez. Egyfelől megkönnyítik a vállalatok számára a tőzsdére lépést, egyszerűsítik és egyértelműsítik az erre vonatkozó szabályokat, másrészt a módosítások bővítik a tőzsde által végezhető tevékenységek és szolgáltatások körét.

Forrai Mihály.
dr. Forrai Mihály

A tőzsde által végezhető tevékenységeket érintő változások

A BÉT stratégiájának egyik legfőbb célkitűzése a hazai tőkepiac kínálati oldalának élénkítése. Ezt támogatja a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) módosítása, mely a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer (Multilateral Trading Facility - MTF) üzemeltetésén túlmenően lehetővé teszi a tőzsde számára a gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő egyéb platformok működését. A tőzsde által végezhető kiegészítő szolgáltatások közé pedig bekerült a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói tevékenység végzése is.

Hirdetés

A kínálati oldal élénkítésén belül a BÉT nagy hangsúlyt kíván fektetni a kis- és középvállalkozások (KKV) tőkepiacra lépésének támogatására. A törvénymódosítás lehetővé teszi a BÉT számára, hogy elsősorban egy zártkörű tőkefinanszírozási platformot (Private Placement Platform - PPP), majd a későbbiekben egy crowdfunding platformot is létrehozzon és üzemeltessen.

A KKV-k tőkepiaci beágyazottságának növelésére európai és régiós szinten is számos kezdeményezés indult az értéktőzsdék szervezeti keretein belül. A nagyobb nyugat-európai (pl. London, Frankfurt, Párizs) és a régiós tőzsdéken (Prága, Varsó, Bukarest) már szinte mindenhol vannak speciálisan a KKV-k igényeire specializálódott alpiacok. A KKV-k széles körének méretéhez, életkorához, növekedési kilátásaihoz és finanszírozási igényéhez legjobban illeszkedő tőkepiaci megoldások egy moduláris piaci struktúra kialakításával biztosíthatók leginkább, amelyben a nyilvános kereskedési platform (tőzsde és/vagy MTF) mellett a jogszabály-módosításnak köszönhetően egy zártkörű finanszírozási platform (PPP) és egy crowdfunding platform is helyet kaphat mostantól.

A zártkörű tőkebevonást elősegítő platformot a BÉT mind a szabályozott piacától, mind az általa üzemeltetett MTF-től teljesen elkülönülve tervezi elindítani. A kibocsátói-eladói célcsoportot a tőkepiaci forrást bevonni kívánó, de a nyilvános működésre még nem felkészült KKV-k, esetleg startup-ok, illetve exitlehetőséget kereső kockázatitőke-alapok alkotják, míg a befektetői oldalon a BÉT elsősorban a minősített befektetőkre, üzleti angyalokra, tehetős magánbefektetőkre fókuszál. A platform tervezett fő funkciója a kereslet és a kínálat összekapcsolása, azaz a BÉT több mint két évtizedes piacműködtetői tapasztalatának és reputációjának felhasználásával annak elősegítése, hogy a kibocsátók, eladók, valamint a befektetők, a vevők a BÉT által meghatározott formalizált szabályok mentén egymásra találhassanak, a befektetést illetően egymással tárgyalásokat folytathassanak le, amelynek eredményeképp egy vagy több, OTC (tőzsdén kívüli) ügyletnek minősülő zártkörű tranzakció jöhet létre.

A jogszabály által nevesített másik új platformnak, a crowdfunding platformnak a létrehozása a BÉT távlati céljai között szerepel, az erre vonatkozó jogi szabályozás mind Magyarországon, mind az Európai Unióban kialakulóban van, így ennek létrehozásával célszerű megvárni a területet szabályozó jogszabályok elfogadását.

A törvénymódosításban szereplő új kiegészítő tevékenység keretében mostantól a BÉT saját maga is nyújthat oktatási, informatikai, kiadvány-előálítási és -terjesztési, adatszolgáltatási, valamint kibocsátóknak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését előkészítő tanácsadó tevékenységet mind a szabályozott piacra vagy az MTF-re igyekvő, tehát a nyilvános működést választó cégek, mind a zártkörű platformon megjelenni kívánó társaságok, illetve a potenciális befektetők számára.

A piactisztítást szolgáló fontos változás, hogy a tőzsde a szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei kibocsátók mind az értékpapírjuk tőzsdei bevezetésének időpontjában, mind a forgalomban tartás alatt folyamatosan jó üzleti hírnévvel kell, hogy rendelkezzenek. Jó üzleti hírnévnek a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte tekinthető.

A jövőben egy tőzsdei termék bevezetésekor a tőzsde megvizsgálja a kibocsátó jó üzleti hírnevének meglétét, ennek során a kibocsátó részére kiadhatja a jó üzleti hírnév vizsgálatának eredményét, amelyet a kibocsátónak a felügyeleti engedélyezési eljárásban a Felügyeletnek be kell majd nyújtania. Jó üzleti hírnév meglétének hiányában a tőzsde a bevezetést megtagadhatja. Ha pedig a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt állapítja meg, hogy a kibocsátó esetében a fenti feltételek már nem állnak fenn (azaz a jó üzleti hírnév már nem áll fenn), felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen ennek helyreállításáról. A határidő eredménytelen eltelte esetén a tőzsde a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg, és ezáltal akár lehetővé válik a kibocsátó értékpapírjainak törlése is a BÉT-ről.

A tőzsdére lépést érintő változások

A Tpt.-t módosító rendelkezések keretében pontosításra került a nyilvános értékpapírkibocsátásokhoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikáció (azaz a reklámok) közzétételére vonatkozó szabályozás. A korábbi szabályozásban nem volt teljesen egyértelmű, hogy a Felügyelet a kommunikáció tervezetét előzetesen engedélyezi-e, avagy elegendő a kommunikációt a közzététellel egyidejűleg benyújtani a Felügyelethez. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kereskedelmi kommunikáció a Felügyelet előzetes jóváhagyása nélkül is közzétehető, azonban a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A közzétételt követően a Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, illetve további nyilvános közlését megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához készített tájékoztatóval, vagy ha az egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütközik.

Kisebb mértékben módosulnak az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához készített tájékoztatóban a kockázatokra történő figyelmeztetések szabályai is. A korábban használt „szokásostól eltérő kockázatú” meghatározás helyébe két kategória lép: a „fokozottan kockázatos" és az előző kategória kockázati szintjét meghaladó „kiemelten kockázatos" kibocsátások. A fokozott és kiemelt kockázatokra változatlanul a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációban feltűnő módon fel kell hívni a befektetők figyelmét, és a módosítás megköveteli továbbá a kibocsátótól, hogy a kockázati besorolást alátámasztó adatokat is hasonló módon közölje, ez utóbbiak közlése megkönnyíti az egyes kockázati faktorok kibocsátónkénti összehasonlítását.

Fontos gyakorlati piaci igényt elégít ki a módosítás azzal, hogy a papíralapú mellett lehetővé teszi az elektronikus, online formában történő értékpapírjegyzést is.

A jogalkalmazás egyértelműségét szolgálja, hogy a módosítás kimondja: az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához készített tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás lezárását követően annak eredményével nem szükséges kiegészíteni, így elkerülhető a tájékoztató kiegészítésének jóváhagyására irányuló újabb felügyeleti eljárás. A forgalomba hozatali eljárás eredményét a kibocsátónak természetesen önálló tájékoztatásként közzé kell tennie.

(Fotó: BÉT)
(Fotó: BÉT)

Szintén pontosító jellegű rendelkezés annak világos kimondása, hogy a tájékoztatóban a jegyzésre nyitva álló időtartam tervezett időtartamként is meghatározható, pl. oly módon, hogy a jegyzési időszak tervezett időtartama 2 hét, és nem lesz szükség pontos időintervallum meghatározására (pl. május 1-től 15-ig), még tervezett időtartamként sem. Ennek elsősorban a tőzsdei részvénybevezetéseknek az új Ptk. által megváltoztatott működési mechanizmusa miatt lehet jelentősége. A zrt-ről nyrt-re történő működési formaváltási eljárás idő- és menetrendje miatt a tájékoztató elkészítése és jegyzési időszak kezdetének az időpontja között akár több hét is eltelhet, az ezen relatíve hosszú időszak alatti esetleges piaci változások árazásra gyakorolt hatása fokozott kockázatot jelent a kibocsátó számára, ezért indokolt volt nagyobb fokú rugalmasságot biztosítani a jegyzési időszak meghatározása tekintetében. A módosítás értelmében tehát a kibocsátónak elegendő a tájékoztató elkészítését követően meghatározni a pontos jegyzési időszakot. A módosítás a befektetők érdekeit nem érinti hátrányosan, mivel a véglegesített és már pontos kezdő és befejező napokat tartalmazó jegyzési időszakról a kibocsátó köteles lesz tájékoztató-kiegészítést készíteni és azt a Felügyelettel engedélyeztetni.

A módosítás az Európai Uniós joggal való összhangban eltörli a kibocsátók időközi vezetőségi beszámolókészítési (negyedéves jelentéskészítési) kötelezettségét, ezzel csökkennek a kibocsátók költségei és adminisztratív terhei, ami főként a kis- és középvállalkozások tőkepiacra lépését támogathatja. A kibocsátók természetesen ezután is készíthetnek és publikálhatnak ilyen jelentéseket, a módosítással csupán az erre vonatkozó törvényi kötelezettségük szűnik meg. A BÉT saját vonatkozó szabályzatában változatlanul fenn kívánja tartani ennek a jelentésnek a kötelezettségét a Prémium kategóriába sorolt kibocsátók számára. Tőzsdei szabályzatban továbbra is lehetőség lesz a negyedéves jelentési kötelezettség megkövetelésére, amely azonban várhatóan csak a Prémium kategória kibocsátóira vonatkozik majd a jövőben.

Az Országgyűlés által elfogadott fenti módosítások a BÉT piacfejlesztési stratégiájának megvalósítását szolgáló szabályozói támogatás első lépésének tekinthetők. A BÉT változatlanul törekszik arra, hogy a Felügyelettel és a kormánnyal együttműködve új lendületet adjon a magyar tőkepiac fejlődésének, és azt középtávon a régió egyik vezető központjává tegye.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mekkora hozamokat lehet elérni mostanában a befektetési alapokkal? – interjú

Mekkora hozamokat lehet elérni mostanában a befektetési alapokkal? – interjú

Nagyon felül szokta becsülni az inflációt és az elérhető kamatokat az átlagember, sokan szeretnének évi 6-7 százalékos hozamot, amit azonban csak nagyobb kockázatvállalással lehet elérni. Jelenleg elsősorban vegyes alapokat javasolnak nekik, ezek között vannak kisebb és nagyobb kockázatúak. Az állampapírok által támasztott verseny mérséklődhet. Interjú Vízkeleti Sándorral, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Heti várható események, adatok

  • március 27
    Fogyasztói bizalmi index
    IFO üzleti hangulatindex
    március 28
    MNB kamatdöntés
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció (20 mrdFt)
    Conference Board fogyasztói bizalmi index
    Richmondi Fed feldolgozóipari index
    március 29
    KSH: munkanélküliségi ráta
    Függőben lévő lakásértékesítések (év/év)
    március 30
    KSH: Kiskereskedelem (január)
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok
    Fogyasztói bizalom (végleges)
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges)
    GDP (negyedév/negyedév, végleges)
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    március 31
    KSH: termelői árindex (év/év)
    KSH: a kormányzati szektor egyenlege
    Fogyasztói árindex
    Munkanélküliségi ráta
    Ipari termelés
    Munkanélküliségi ráta
    Fogyasztói árindex (év/év)

Szavazás

Önt zavarja a vörös csillag a Heineken sörök csomagolásán?