Már ősszel is havonta több tízmilliárd forint landolt befektetési alapokban Magyarországon, nagyjából azóta kezdődött ez, hogy augusztus 29-én a most is tartó jegybanki kamatcsökkentési ciklus megkezdődött. A januári és februári adatok azután újabb nagy megugrást mutattak, a havi tőkebeáramlás 80-90 milliárd forint környékére emelkedett.
Duplájára ugrott a megugrás is
Márciusban pedig nemcsak tovább tartott a folyamat, de még jobban fel is gyorsult, nyilván nem függetlenül attól, hogy a kamatok is tovább mérséklődtek – a legtöbb bankban a nem akciós kamat ma már az évi négy százalékot sem közelíti meg. A most zárult hónapban így 186,9 milliárd forinttal nőtt a hazai nyilvános befektetési alapok vagyona, amiből 168,9 milliárd forint volt az új befizetések hatása, 18 milliárd pedig a hónap során képződött hozamoké. (Számításainkat a Bamosz adatbázisa alapján végeztük, amely a zárt körű alapokat nem tartalmazza.)
Ezen belül forintban 195 milliárd forintnyi új befektetést helyeztek el, az eurós és dolláros alapokból viszont inkább kivették a pénzt, 24,0, illetve 8,6 milliárd forint értékben. (A dollárban kibocsátott alapokban persze eleve jóval kevesebb tőke van, mint az eurósakban.) Nagyon valószínű, hogy ezen devizák jelentős részét forintra váltották – és esetleg forintos alapokba helyezték vissza –, mivel márciusban a polgárok devizaeladás céljából kisebbfajta rohamot intéztek a pénzváltóink ellen is. Ekkor ugyanis az euró/forint árfolyam egy éves csúcsra ért 308 forint körül tetőzve, ráadásul a dollár az euróhoz képest is erősödött.
Eurótokat elvinni nem kell félnetek jó lesz
Ami az egyes alapfajtákat illeti, mintha a befektetők kockázatvállalási kedve is nőtt volna valamelyest. Igaz, a legnagyobb összeget, hatvanmilliárd forintot rövid kötvényalapokba fektettek, amik a legkisebb kockázatú alapfajták egyikét képezik. Ennek azonban jelentős része cseh ügyfeleknek kezelt, koronára szóló sorozat volt. Utána viszont az abszolút hozamú alapok következtek, amelyek kockázata kifejezetten magas, sok ilyen alap a legkockázatosabbak közé tartozik a hazai piacon.
Nyilvános alapok vagyona | |||
Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
(milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
Abszolút hozamú | 30,1 | 276,2 | 7,5 |
Árupiaci | 0,4 | 13,4 | 0,4 |
Dinamikus vegyes | 0,0 | 1,6 | 0,0 |
Egyéb értékpapír | 0,7 | 5,2 | 0,1 |
Egyéb pénzpiaci | -1,3 | 401,8 | 11,0 |
Hosszú kötvény | 5,0 | 138,8 | 3,8 |
Kiegyensúlyozott vegyes | 28,3 | 127,2 | 3,5 |
Közvetett ingatlan | 0,0 | 38,1 | 1,0 |
Közvetlen ingatlan | 2,7 | 349,1 | 9,5 |
Likviditási | 22,9 | 1 071,7 | 29,3 |
Óvatos vegyes | 3,4 | 62,2 | 1,7 |
Részvény | 0,6 | 259,4 | 7,1 |
Rövid kötvény | 60,7 | 364,7 | 10,0 |
Szabad futamidejű kötv. | 5,5 | 48,3 | 1,3 |
Származtatott | 0,2 | 1,7 | 0,0 |
Tőkevédett | 9,6 | 503,8 | 13,8 |
Összesen: | 168,9 | 3 663,3 | 100,0 |
Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | 91,9 | 2 342,0 | 63,9 |
Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | 31,3 | 552,4 | 15,1 |
(Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) |
A likviditási, azaz bankbetét-alapok is komoly, tízmilliárdos nagyságrendű növekedést értek el, de nem voltak annyira a csúcson, mint máskor. Főleg az eurós és dolláros sorozatok csökkenése húzta vissza ezeket. A közepes kockázatú kiegyensúlyozott vegyes alapok is jól szerepeltek, bár nagyrészt egyetlen alapnak köszönhetően.
Kockázatkedvelő részvényutálat
Miközben az amerikai részvényárak a történelmi csúcsokat ostromolták, és a német DAX is a 8000 pontos álomhatárt kerülgette, a hazai befektetők csak bő 600 millió forintot helyeztek el klasszikus részvényalapokban. Ennek az is lehet az oka, hogy a jelenlegi rekordszinteket a fejlett piaci indexek már többször megostromolták a múltban is, illetve a jó hozamokat felmutató abszolút hozamú alapok magukhoz vonhatják a kockázatkedvelők figyelmét és pénzét egyaránt.
A tőkevédett alapok új eladásai is a tíz milliárdhoz közelítettek, ami kedvező értéknek számít. Ez az alaptípus kockázatkerülő is a tőkevédelem miatt, de azért kicsit többet is ígér a betéteknél, így alacsony kamatkörnyezetben nagy jövő előtt állhat. Összességében az alacsony kockázatú alapfajták – pénzpiaci, likviditási, kötvény, tőkevédett – aránya 64,3 százalékról 63,9 százalékra csökkent. A magas kockázatú fajták – abszolút hozamú, részvény, árupiaci – viszont csak 15,0-ról 15,1 százalékra emelkedett.
Megint rosszkor fogsz beszállni?
Ismét szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a múltban a hasonló optimista, rendkívül kedvező tőkepiaci környezetben tömegesen beszálló kisbefektetők sokszor rosszul jártak. A fellendüléseket gyakorta összeomlás követte, és a kisbefektetők általában rosszul időzítettek.