Újabb, immár a sokadik fejezet nyílt meg az USA által a spanyol fekete olajbogyóra kivetett vámok – melyeket 2018-ban kezdtek el alkalmazni és még mindig fenntartják ezeket – miatti konfliktusban az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Az Európai Bizottság (EB) ismét a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, mivel Washington nem tett eleget a szervezet 2021 decemberében hozott határozatának, amely a 15 százalékos rendkívüli vám eltörlését írta elő – adta hírül a Diario de Sevilla. Ezt a vámot konkrétan az ágazatnak nyújtott állítólagos illegális támogatások miatt vezették be az amerikaiak, ám a WTO úgy döntött, hogy az USA tévesen tulajdonított az ágazatnak olyan támogatásokat, amelyek a termelői ágazatnak jártak.
Az USA akkor kötelezettséget vállalt az EU-val szemben, hogy 2023. január 14-ig összhangba hozza a jogszabályait a WTO előírásaival – írja az agroinformacion.com.
Erre – következésképpen a vámok megszüntetésére – az USA-nak egy éve volt, ám idén januárjában kitartott azon álláspontja mellett, hogy a támogatások a vállalatoknak tulajdoníthatók, és ezért a WTO-ítéletet a maga módján értelmezte. Április végén az EU bejelentette, hogy "kompromisszumos megállapodásra" törekszik az Egyesült Államokkal, és "konzultációs kérelmet" nyújtott be, aminek keretében Brüsszel "hivatalos információcserét folytat az amerikaiakkal a tárgyalásos rendezés érdekében".
A békés út nem vált be. Brüsszel elismeri, hogy a párbeszéd nem vezetett "semmilyen előrelépéshez a vita megoldása felé", ezért most a WTO-n belül egy megfelelési panel létrehozását kéri – ez a világszervezet azon testülete, amelynek feladata, hogy eldöntse, a WTO döntéseit betartják-e. "A megindított megfelelési eljárások fő célja, hogy nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra, hogy tegyen eleget a WTO-panel döntésének, és szüntesse meg az érett spanyol olajbogyóra kivetett indokolatlan vámokat" – áll az Európai Bizottság közleményében.
Az EB hozzáteszi, hogy a WTO-panelnek 90 napja van arra, hogy "végleges döntést" hozzon. Ha az USA ismét nem engedelmeskedik a testületnek, vagy akár csak fellebbez a döntés ellen, az EU megtorló lépéseket ígért. Az Ursula von der Leyen által vezetett intézmény közölte, hogy "továbbra is nyitott a békés megoldásra" az Egyesült Államokkal, de kilátásba helyezte, hogy ellenintézkedéseket hoz, ha Washington nem tesz eleget a WTO-határozatnak.
A folyamat jelentősége nemcsak a gazdasági kárban rejlik (Spanyolország 2017-ben elvesztette piacának 70 százalékát ebben a szegmensben), hanem abban is, hogy veszélyes precedenst teremt. Ha az Egyesült Államok keresztülviszi az akaratát, az utat nyithat más termékeknél is vámok kivetésére, nemcsak Washington, hanem más országok számára is. Más szóval: az USA megkérdőjelezi az unió közös agrárpolitikájának (CAP) jelenlegi támogatási rendszerét. Emellett drágítja is a spanyol olívaexportot – így a Magyarországra érkezőt is –, mert ezt a vámterhet valahol be kell építeni. (Az első magyar olíváról itt írtunk.)
Tavaly májusban az Asemesa, a spanyol olívaolaj munkaadói szervezet kifejezte a meggyőződését, hogy "bár a WTO által meghatározott eljárást – konzultációk és egy új megfelelési panel – követni kell, végül megtorló intézkedéseket kell alkalmazni, mivel az USA-nak nem áll szándékában megszüntetni a vámokat".
Az Asemesa úgy véli, hogy a WTO-hoz fordulásnak együtt kell járnia az EU és a spanyol kormány diplomáciai erőfeszítéseivel, hogy elérjék nemcsak a szubvenciókra vonatkozó kompenzációs vám, hanem a 20 százalékos dömpingellenes vám eltörlését is.
Az olajon sem csúszott el. 
