Gabonaválság fenyegeti Európát

Erről lesz szó a cikkben:

• az idén várható gabonatermésről, és Franciaország érintettségéről
• a gabonatermés minőségéről
• a gabonaárakról
• az Európai Unió orosz gabonaimportjáról
• az ukrán gabonaexportról, és kiviteli korlátozásról.

Európa súlyos gabonatermelési válsággal küszködik, amelyet súlyosbítanak a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a stabilan maradó árak melletti magas termelési költségek, a kibocsátás alacsony minősége és az Ukrajnából érkező kiélezett verseny. Ezek a tényezők együttesen tökéletes vihart szítottak a mezőgazdasági szektorban — foglalja össze az Euronews.

A hét elején (november 18-án) az európai parlamenti képviselőkkel tartott megbeszélésen Pierre Bascou, az Európai Bizottság tisztviselője aggodalmának adott hangot a gabonatermeléssel kapcsolatban, amely az előrejelzések szerint idén mindössze 255,6 millió tonnát ér el, ami 9 százalékkal elmarad a hosszútávú átlagtól.

Kevés a termés

„Az idei szezon különösen nehéz volt a betakarítás szempontjából, mivel számos kedvezőtlen időjárási esemény hátráltatta a munkálatokat” – tette hozzá, kiemelve, hogy Délkelet-Európában a szárazság és a túlzott őszi csapadék jelentősen rontotta a betakarítás mennyiségét és minőségét. Az EU illetékese megjegyezte, hogy a termelés visszaesése egyrészt a gabonatermesztésre szánt földterületek csökkenésének, másrészt a kulcsfontosságú régiók csökkenő hozamának tudható be.

A visszaesés különösen szembetűnő a kukoricatermésben, amelyet idén 58 millió tonnára becsülnek, ez 12 százalékkal marad el a hosszú távú átlagtól. Ezzel szemben a közönséges búza termését 112,6 millió tonnára prognosztizálják, ami szintén 11 százalékkal alacsonyabb az átlagnál. Egyedül az árpa esetében várható enyhe növekedés a tavalyi évhez képest, azonban ez is 5 százalékkal elmarad a történelmi átlagtól.

A jelentős gabonatermelő Franciaország különösen súlyosan érintett, és az itteni termelés visszaesését más európai területek növekvő termelése csak részben tudta ellensúlyozni.

„Idén Franciaországban veszteségesek leszünk. Egyszerűen nem tudjuk sokáig fenntartani ezt a helyzetet” – magyarázta az Euronewsnak Cédric Benoist francia gabonatermesztő, aki egyben a Copa-Cogeca uniós mezőgazdasági szövetség gabona munkacsoportjának elnöke is.

A minőség sem jó

Nemcsak a mennyiséggel, hanem a minőséggel is problémák adódtak. Sok gabona alacsonyabb fehérjetartalmú, vagy alkaloidokkal szennyezett, amelyek méreganyagként jelentősen csökkenthetik a termény piaci értékét.

A Copa-Cogeca egyik szakértője rámutatott, hogy a szennyezettség miatt számos gabonaszállítmányt élelmiszerből takarmányként vagy akár biomasszaként történő felhasználásra minősítettek vissza, ami jelentősen csökkentette a gazdálkodók számára elérhető árakat.

Az árak azonban mégsem nőnek

A gabonapiac az elmúlt két évben ingadozó árakkal szembesült, amit részben geopolitikai tényezők okoztak. Miközben az EU alacsony termelési szintet mutat, a déli és az északi féltekén működő globális versenytársak ugrásszerű termelésnövekedést értek el, ami nyomottan tartja az árakat.

„A helyzet nem drámai, de a termelés csökkenésével párhuzamosan értelemszerűen magasabb árakat várhattunk volna” – mutatott rá Bascou az EB tisztségviselője.

Bár a műtrágyák és takarmányok ára 8 százalékkal csökkent 2024 harmadik negyedévében, az összesített ráfordítási költségek továbbra is jelentősen magasabbak, mint 2020-ban. A műtrágyák árai még mindig a 2020-as évek elején tapasztalt szintekhez hasonlíthatók, de a termelési költségek a kulcsfontosságú régiókban megugrottak.

Franciaországban például az átlagos termelési költség a 2021-es hektáronkénti 1512 euróról 2023-ra 2065 euróra emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg Írországban is, ahol a költségek ugyanebben az időszakban hektáronként 1330 euróról 2199 euróra nőttek.

Az EU nemet mondott az orosz gabonára

Oroszország csaknem beszüntette az Európai Unióba irányuló gabonaexportját, miután az unió magasabb importvámokat vezetett be. Szeptemberben az uniós országokba irányuló orosz gabonaexport mindössze 21 ezer eurót tett ki. Ez a meredek visszaesés az EU azon döntése után következett be, hogy július 1-től emelt vámokat vetett ki az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára, olajos magvakra és kapcsolódó termékekre – írja a Caliber az az Eurostat adataira hivatkozva.

A vámemelés előtt azonban az európai országok jelentős mennyiséget halmoztak fel az orosz gabonából. Az import júniusban csaknem megkétszereződött, 6,5 millió euróról 11,8 millió euróra nőtt. A vám bevezetését követően viszont az import júliusban 2,9 millió euróra, augusztusban pedig 3,7 millió euróra csökkent.

Peter Stano, az EU külpolitikai szolgálatának szóvivője november 18-án kijelentette, hogy az EU fontolóra veheti az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását, de csak az ukrajnai konfliktus lezárulta után.

Az ukrán importot nem szeretik a gazdák

A Copa-Cogeca elnöke, Cédric Benoist szerint az ukrán gabonafélék Európába történő beáramlása tovább növeli a nyomást, mivel az olcsóbb termékek lenyomják az árakat, miközben a termelési költségek jelentősen emelkedtek.

Például Németország gabonaimportja Ukrajnából 2022 után növekedésnek indult, és az elmúlt évben elérte a 741 ezer tonnát. 2024 első felében a mennyiség már megközelítette a 490 ezer tonnát. Az orosz invázió előtt a német gabonaimport Ukrajnából évi 2-6 ezer tonna között mozgott.

A német kormány az ukrán gabonaimport növekedése ellenére tagadta annak a hazai piacra gyakorolt ​​negatív hatását — közölte az ukrán média a német Wochenblattra hivatkozva, az Interfax jelentése szerint. Az importban a kukorica adja a legnagyobb részt. 2024. első felében Németország körülbelül 447 ezer tonna kukoricát importált, többet a 2023-as 619 ezer tonnánál.

A búzaimport azonban a 2023-as csaknem 106 ezer tonnáról 16 500 tonnára csökkent január-júliusban.

Ukrajna is korlátozásokat vezetett be

Ukrajnában a búzatermelés megközelítőleg 21,5 millió tonnát tett ki, ami közel áll a tavalyi szinthez. Az országos szintű búza- és árpatermelés azonban várhatóan elmarad az ötéves átlagtól. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy a gazdálkodók egyre inkább az olajos magvak termesztésére állnak át, az idei év alacsonyabb terméshozamai, valamint a keleti területek orosz megszállása miatt csökkent a beültetett földterületek nagysága — írja a Reliefweb. Szeptemberben az ukrán gabonaexport a háború előtti szint közelében maradt. Ez Ukrajna gabonaexport kapacitásának javulását jelzi a konfliktus által támasztott folyamatos kihívások ellenére.

Szeptemberben kihirdették a kulcsfontosságú gabona- és olajosmag-szállítmányok minimális exportárának új rendszerét a hazai gabonapiac folyamatos ártorzulásainak és az adóelkerülési stratégiáknak a leküzdése érdekében, amelyek a kormány legfontosabb külső bevételi forrását sértették.

Ezen túlmenően megállapodás született a 2024/2025-ös pénzügyi év maximális gabonaexport-mennyiségeiről, 16,2 millió tonnában határozva meg a búza, valamint a búza-rozs keverék felső határát.

A rendelkezések célja a hazai élelmezésbiztonság és a megfizethetőség fenntartása, fenntartva a jogot az exportkorlát esetleges kiigazítására 2025 januárjában.