Ahogy azt az előző cikkünkben megírtuk, Magyarországon ritka összefogást kovácsolt a génmódosított növények termesztése, illetve annak tilalma. Az elmúlt években például ellenszavazat nélkül határozott az Országgyűlés arról, hogy Magyarország legyen GMO-mentes.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Privátbankárral azt közölte, hogy a GMO-mentességnek van gazdasági előnye is. Például az, hogy a GMO-mentes mezőgazdasági területek, illetve az ilyen területen folytatott növénytermesztés versenyelőnyt és piaci többletértéket jelent. Az ilyen növények forgalmazásának és termesztésének tilalmával, a szennyezett vetőmag azonnali megsemmisítésével tudja az ország garantáltan ezt a versenyelőnyt megőrizni.
A Nébih tájékoztatása szerint a génmódosított fajták környezeti hatása még nincs tisztázva, emiatt a használatuk kockázatot jelenthet az élővilág számára. Több ország csak olyan vetőmagot, terméket vásárol, melyek esetében garantált a GMO mentesség. Ezekért a termékekért magasabb árat is lehet elkérni, tehát gazdasági érdek is a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása.
A hatóság szerint a vetőmaggal önmagában semmi baj, a vegyszeres növényvédelem költségeinek csökkentése érdekében történik a genetikai módosítás. A felhasználás során a virágporral a környezetbe (természetes flórába) jut a módosított gén, aminek hatása teljes mértékben nem tisztázott tudományosan.
Két fő irány van
A világon jelenleg 170 millió hektáron termelnek transzgénikus növényfajtákat. A transzgénikus növények azok, amelyek minden sejtjükben – a géntechnológia módszerével bejuttatott idegen gént/géneket tartalmaznak, és a transzgénekről minden sejtjükben, vagy csak egyes szerveik/szövetik sejtjeiben új, vagy módosított fehérjét/fehérjéket termelnek - ismerteti az eljárást Heszky László professzor, az MTA tagja.
A módosított növények kétféle új tulajdonsággal rendelkeznek, vagy a totális gyomirtó szerekre, vagy néhány károsító rovarfajra rezisztensek. A gyomirtó szer rezisztencia azt jelenti, hogy a GM-fajták a totális gyomirtó szerek permetezését követően azok károsító hatásának ellenállnak, a gyomok viszont elpusztulnak. A rovarrezisztencia azt jelenti, hogy a GM-fajták egy rovarölő fehérjét termelnek, ami a GM növényt fogyasztó rovarok szervezetébe kerülve azok pusztulását okozza. Természetesen e két célon kívül számos géntechnológiai stratégia létezik, csak azokból előállított fajták még nem kerültek köztermesztésbe, vagy csak nagyon kis területen - közölte a professzor.
Jogos aggodalom, vagy hisztériakeltés?
Heszky László szerint nem lehet csak úgy általában beszélni a génmódosítás előnyeiről, vagy kockázatairól. Minden egyes géntechnológiai módosítást külön-külön, esetről esetre kell vizsgálni és értékelni. Akik általában tartják veszélyesnek a géntechnológiát, azok valóban hisztériakeltők és bizonyítják tudatlanságukat - érvel a professzor.
Az engedélyezési eljárás az Európai Unióban (EU) - az USA-tól eltérően - az „elővigyázatosság elvére” alapul . Az elővigyázatosság elve a lehetséges kockázatokból indul ki, függetlenül attól, hogy az bizonyított vagy sem. Tehát az EU szemlélete szerint minden GMO veszélyes, és az előállítónak kell bizonyítania, hogy nem az.
A professzor szerint a kockázatoknak számos területe van (tudományos, genetikai, módszertani, termesztés biztonsági, élelmiszer biztonság, gazdasági, szociális stb.). A veszélyek tárgyalásakor azonban mindenki csak az élelmiszer-biztonsági problémákról beszél, miközben a mezőgazdasági termelők, a gazdák szempontjából sokkal súlyosabb problémákat jelentenek a termesztésbiztonsági kockázatok.
Heszky László szerint mivel hazánkban és az EU-ban sincsenek tapasztalatok a GM-fajták tartós termesztése vonatkozásában, ezért az USA tapasztalataira kell szorítkoznunk. A GM-növények termesztési tapasztalatait az USA Nemzeti Tudományos Tanácsa (National Research Council) „A géntechnológiával módosított gazdasági növények hatása a farmok gazdálkodásának fenntarthatóságára az Egyesült Államokban” (The Impact of Genetically Engineered Crops on Farm Sustainability in the United States) című kiadványban jelentette meg 2010-ben. A tapasztalatokat a jelentés kiválóan és reálisan - a problémákat nem eltitkolva - mutatja be.
Az eddigi tapasztalatok
A glifozátot (gyomirtó szer) tűrő fajták alkalmazásakor a felhasznált gyomirtó szerek mennyisége nem csökkent, mivel a farmerek a korábban használt hagyományos szereket glifozátra cserélték. Emiatt viszont ez lett a domináns gyomirtó, azonban idővel csökkent a gyomirtás hatékonysága. Ennek legfontosabb oka a glifozát rezisztens gyomok, illetve glifozátra kevésbé érzékeny gyomtársulások megjelenése volt. A kialakult helyzet arra kényszerítheti a gazdákat, hogy visszatérjenek, a korábban alkalmazott gyomirtási technológiákra.
A rovar rezisztens GM-fajták termesztése a kukorica és gyapot esetében csökkentette a rovarirtó szerek felhasználását, ennek oka, hogy a rovarirtó szer hatóanyagát maguk a módosított növények termelik. A GM-növények viszont nagyságrendekkel nagyobb mennyiséget termelnek a cry-toxinból, mert azt minden sejtjük, az egész tenyészidőben folyamatosan termeli. A hektáronkénti tényleges vegyszermennyiség nagyságrendekkel haladja meg a korábban permetezett hatóanyagot.
A technológia előnye, hogy a GM növény által termelt „toxin” specifikusan csak a célzott kártevőt pusztítja el, viszont hamar megjelennek az ellenálló rovarok. Bár a hatóságok különböző termesztési eljárást írtak elő az ellenálló kártevők csökkentése érdekében, ennek ellenére mindkét kukorica kártevő esetében (kukoricamoly és a kukoricabogár) a rezisztens populációk már megjelentek az USA egyes államaiban - foglalta össze Heszky László.
Nem lesz több termés
A GM-fajta önmagában nem terem többet, mint a hagyományos fajták, csak abban az esetben, ha az adott táblán a gyomosodás, illetve a rovarkártétel jelentős és a farmerek azok ellen nem védekeznek a hagyományos módszerekkel. A GM-fajta új módosított tulajdonságai csak ez utóbbi esetekben érvényesülhetnek. Ekkor a nagyobb termés viszont növeli a jövedelmet. A GM-fajtát termesztő gazdák egy része ezért, jelentős haszonra tett szert, főleg a termesztés első éveiben. A rovar rezisztens fajták esetében megspórolható a vegyszer (peszticidek) és a kijuttatás költsége, ami szintén profitnövelő tényező. Természetesen ezek kedvező hatása idővel rohamosan csökken a rezisztens gyomok és rovarok megjelenésével, és elszaporodásával. Tovább rontja a jövedelmezőséget a drágább GM-vetőmag, mert azt licencdíjak terhelik.
A professzor szerint a legnagyobb problémát a GM-fajtákat használó és nem használó gazdák között a génáramlás és génmegszökés jelenti. A transzgén fizikai keveredés és biológiai génáramlás különböző formáin keresztül juthat át a hagyományos (nem GM) fajtákba. A módosított fajták termőterületének növekedésével ez a probléma megoldhatatlannak tűnik, különösen a hagyományos- és biotermékeket előállítók számára. Az öko- vagy biotermesztők, a GM-fajtákat termelő farmerokhoz képest nagyobb hasznot tudnak realizálni, mert a hagyományos vetőmag olcsóbb, a GMO-mentes árujukat pedig magasabb áron tudják eladni.
A professzor felidézi, hogy nagyon kevés kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen hatással lesz a GM-fajták vetőmagjait előállító cégek koncentrációja és globalizációja, a termesztéssel kapcsolatos előnyökre, a haszonra, a kultúrnövények genetikai diverzitására, a vetőmagárakra, a farmereknek a termesztéssel kapcsolatos döntéseire és lehetőségeire.
További problémákat generál, hogy a globális méretűvé fejlődött vállalatok néhány fontos, nagy területen termesztett úgynevezett kozmopolita növényen (kukorica, szója, repce, gyapot) kívül, kisebb fajokkal nem foglalkoznak. Szabadalmaikkal viszont megakadályozzák, hogy más cégek hasonló fajtákat állíthassanak elő.
Közben az egyik magyar EP-képviselő kezdeményezte, hogy a méz csomagolásán tüntessék fel a legkisebb mennyiségű GMO jelenlétét is. Furcsa kettőssége ugyanis a jelenlegi rendszernek, hogy miközben tiltják a GMO-t, aközben engedik is. Az üzletek polciról bármelyik háztartásba eljuthat. Ezzel a kérdéssel következő cikkünkben foglalkozunk.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
