TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az alacsony kamatkörnyezet miatt sokan vásárolnak mostanában befektetési jegyeket, ahogy azt a statisztikák jól mutatják, miközben a bankbetétek állománya csökken. Az alapok bonyolultabbak, mint a betétek, különböző kockázataik vannak, amelyeket azonban a törvények igyekeznek behatárolni.

A statisztikák szerint az idei a befektetési alapok éve lehet, az alacsony banki kamatok miatt május végéig már több százmilliárd forint áramlott befektetési jegyekbe. Amíg azonban egy bankbetét vagy állampapír, esetleg banki kötvény hozadéka kiszámítható, a befektetési jegyek teljesítménye, hozama sok mindentől függ, és a kockázatok is bonyolultabbak.

Állam bácsi érdeke, hogy megvédjen

Az alapok többsége értékpapíralap, a bennük levő értékpapírok közös jellemzője pedig az, hogy piaci árfolyamuk van, amely változik. Ez lehet nagy előny, amikor az árfolyam felfelé megy, és lehet hátrány, amikor esik. Kérdés, hogyan lehet ezeket a kockázatokat mérsékelni, korlátok között tartani. Miután saját vagyonunk egy részét, saját tőkénket egy másik személyre, a befektetési alap kezelőjére bíztuk, természetesen felmerül az a kérdés is, hogy mi garantálja e tőke védelmét, mi akadályozza meg az esetleges visszaéléseket.

A befektetési alapoknál – ahogy egyébként például a lakossági bankbetéteknél és más lakossági termékeknél is – a kockázatok kezelése, csökkentése kardinális kérdés a világ fejlett országaiban, és az államnak is alapvető érdeke. Nem véletlenül, mert az országok gazdaságának mindenütt fontos alappillére a hitelezés, amihez a tőkepiac és a megtakarítások adják a legfontosabb forrásokat.

Csak azt vehet, amit megengedtek

Egyszerűbben kifejezve: ha nem védenék hatékonyan a kisemberek megspórolt pénzét, akkor azok nem takarítanának meg – vagy például külföldre, vagy aranyba menekítenék pénzüket –, ami súlyos károkat okozna az egész gazdaságnak. Belegondolni is rossz, mi lenne, ha a hazai nyilvános befektetési alapokban jelenleg levő mintegy négyezer milliárd forint egyszerre akarna onnét távozni. Mindig, mindenkit minden veszteségtől megvédeni persze képtelenség.

Az egyes, az alapok által tartott értékpapírok vagy más befektetések (deviza, ingatlan) kockázatát egyrészt úgy igyekeznek csökkenteni, hogy minden alap számára csak a megfelelő értékpapírt lehet megvenni. Minden alapnak van ugyanis egy kezelési szabályzata, abban pedig egy úgynevezett befektetési politika, amely leírja, milyen típusú befektetéseket tarthat, és mekkora arányban. Az állampapír-alap például, ha a kezelési szabályzata úgy szól, nem vehet vállalati kötvényt vagy részvényt, a vegyes alap pedig nem töltheti fel száz százalékig a portfólióját arannyal.

Diverzifikáció, azaz mértékletesség

Másrészt az egyes konkrét értékpapírok arányát is korlátozzák. Ha egyetlen részvénytársaságban van részvényünk, akkor mindenünk elúszhat, ha a cég csődbe megy. Ha viszont tizenöt cégben, akkor a legnagyobb gazdasági válság közepette sem valószínű, hogy ötnél vagy esetleg tíznél több tűnjön el a süllyesztőben.

A kockázatot tehát meg kell osztani, ezt hívják a szakemberek diverzifikációnak, és a törvény is errefelé terel: egy-egy kockázatosabb értékpapírba, mint a részvény, általában csak a tőke tíz, esetleg a legjobb minőségűeknél 15 százalékát lehet tenni. De az alapkezelők ennél rendszerint tovább is mennek, amint korábban a Privátbankár írta, a világpiacon létezik olyan óriásalap is, amelyben hétezerféle (!) értékpapír van. Mindezzel persze az árfolyamveszteségektől nem lehet megvédeni az alapokat, de az aránytalanul nagy vagy teljes veszteségek általában kiküszöbölhetők, mérsékelhetők.

A felügyelőket is felügyelik

Az esetleges rosszindulatú károkozás – mondjuk ki nyíltan: lopás, sikkasztás – ellen egy többlépcsős, bonyolult rendszer véd. Egyrészt a vagyonelemeket egy letétkezelő bank őrzi az alap számláin, nem az alapkezelő. Az alapkezelő utasítását valamilyen műveletre pedig a bank csak akkor hajthatja végre, ha az megfelel a törvényeknek és az alap befektetési szabályainak, azaz a kezelési szabályzatának.

A PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) rendszeresen ellenőrzi az alapok és a letétkezelők működését, jelentéseket kér be tőlük, ezeket figyeli és elemzi. Az említett kezelési szabályzatot is már eleve a PSZÁF hagyta jóvá (a nyilvános alapoknál), miután megvizsgálta, megfelel-e a jogszabályoknak. További kontrollt jelent a könyvvizsgáló tevékenysége is.

Ezer adminisztratív biztosíték és szabály

Sőt, még korábban, az alapkezelők és a letétkezelők, valamint az alap értékpapírjainak megvásárlásában, eladásában közreműködő befektetési vállalkozások (bankok, brókercégek) eleve csak akkor kapnak engedélyt, ha egy egészen nagy halom feltételnek eleget tesznek. Ezek között szerepel a tőkekövetelményektől kezdve a vezetők megfelelő végzettsége, erkölcsi múltja, a megfelelő belső szabályzatok elkészítése, a cégeken belüli belső ellenőrzés, de még az épületek őrzésének kérdése is.

Ellenőrzik a megfelelő szoftverek használatát, a különböző nyilvántartások és adminisztrációs módszerek meglétét is. A rengeteg bürokrácia és előírás elvileg mind a biztonságos és kielégítő működést kell szolgálja, és jelentős költségeket jelent a társaságoknak. Garázsvállalkozásból, sufniból vagy panellakásból nem lehet alapot kezelni.

Ingatlanalapok hulltak el

Eddig Magyarországon csak néhány ingatlanalap ment csődbe. Pár a 90-es évek végén (Globex-alapok Rezidencia I. és II. néven), részben talán az akkori pénzügyi válság, részben visszaélések következtében, amiket azonban megkönnyített a régebbi, kiforratlan szabályozási környezet. Az utóbbi években pedig a pénzügyi válság nyomán befagyó ingatlanpiac, az ingatlanokra felvett hitelek és adóügyi viták lehettek az okozói a jelenségnek (Macrogamma-alapok).

Egy értékpapíralap teljes csődjének a sok garanciális elem miatt a valószínűsége nagyon csekély. Attól azonban mindez nem menti meg a befektetőket, hogy rossz döntést hozzanak. Ha valaki részvényalapot vesz tőzsdekrach előtt, ha pár hónap után visszaváltja a négy-öt évre ajánlott befektetést, ha a saját vérmérsékletének vagy megtakarítási céljainak nem megfelelő túlzott kockázatot vállal, az már egy másik problémakör. Egy extrém mértékű pénzügyi válság pedig, mint a 2008-as Lehman-csőd után, vagy az 1929-1933-as, megcáfolhat egyébként biztosnak hitt igazságokat is.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Mi lesz veletek, ingatlanalapok? Nyolc új grafikon és több intő jel
Eidenpenz József | 2020. november 10. 05:04
A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.
Befalap Te milyen alapba fektetnél? Számon tartják majd az ESG-szempontokat
Privátbankár.hu | 2020. október 13. 16:00
Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.
Befalap Eurómilliárdokat öntenének a nagybefektetők ide, de nincs elegendő jó ingatlan
Mester Nándor | 2020. augusztus 27. 06:07
Nem csüggednek a nemzetközi intézményi befektetők a közép-európai kereskedelmi ingatlanpiacon. Továbbra is erős az érdeklődés, de megvan az óvatosság is és sajnos kevés a megfelelő első osztályú termék.Térségünkben minden fontos piacon a hazai alapok is aktívak lettek, idén további jelentős adásvételek zárulhatnak le Magyarországon is.
Befalap Hosszú távon továbbra is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb kérdés
PR | 2020. július 15. 11:23
A fenntarthatóság nem csak klímavédelmet jelent, hanem etikus vállalatirányítást vagy szociális érzékenységet is, és ez nemcsak a cégek működésében egyre fontosabb, hanem a lakosság, a befektetési alapok, és azok kezelői számára is. Lehet, hogy most a járványhelyzet miatt rövidtávon máshova került a hangsúly, hosszútávon továbbra is a fenntarthatóság lesz az egyik legfontosabb kérdés - nyilatkozta lapunknak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfoliómenedzsere, a Klasszis 2020 Az Év Feltörekvő portfolómenedzsere díj nyertese.
Befalap Ne reménykedjünk abban, hogy szeptemberre minden úgy lesz, mint régen
Eidenpenz József | 2020. június 26. 06:07
A régiós CETOP index az előző válságban 70 százalékot, most csak 40 százalékot esett, és ennek komoly hányadát is ledolgozta már. A befektetők nagyon optimisták, pedig sok a kérdőjel. Kiderülhet, hogy a részvények extrém módon túlárazottak a jelenlegi szinten. Interjú.
Befalap Ingatlanalapjaink a vészhelyzetben, nyolc grafikonban elbeszélve
Eidenpenz József | 2020. június 4. 06:07
Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.
Befalap Az alap, amely a hozamok emelkedéséből és eséséből is profitál
Eidenpenz József | 2020. május 15. 06:08
Sokan alacsonyabb inflációt várnak a válság miatt, a legnagyobb meglepetés ezért az infláció megugrása lenne a kötvénypiacokon. Az alacsony hozamok ellenére jöhetnek jó befektetési lehetőségek ezen a területen. A forint a válság előtt a nyugalom szigete volt, de most átesett a ló másik oldalára. Interjú.
Befalap Nagyot nőhet az ingatlanbefektetések szerepe a következő években
Eidenpenz József | 2020. május 14. 06:06
A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.
Befalap Mélyebb lehet, mint a 2008-as válság, de rövidebb - interjú
Eidenpenz József | 2020. május 13. 06:04
Miért volt ilyen gyors a márciusi tőzsdei zuhanás, és miért emelkednek azóta az árfolyamok? Érdemes-e befektetni, és hogyan? Mely szektorok olcsók? Az ügyfelek most nem a megszokott módon reagáltak, és nem a legrosszabb pontokon adták el befektetési jegyeiket. Interjú az Év Alapkezelője díjat nyert Aegon Alapkezelő szakembereivel.
Befalap Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni
Eidenpenz József | 2020. május 11. 06:07
A tőkevédett alapok kockázata mérsékelt, mégis részesedést tudnak nyújtani a részvénypiacok, árupiacok emelkedéséből. Ha három év múlva visszatekintünk, alighanem azt látjuk majd, hogy az idei évben valamikor érdemes volt vásárolni. A CIB Banknál égnek a telefonok, a kisbefektetőket is nagyon izgatják az ilyen és ezekhez hasonló kérdések. Interjú.
Friss
hírlevél