<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p
Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket. Az elöregedésen kívül ilyen az ifjú generáció felemelkedése és gazdagodása is, ami átalakítja a fogyasztás szerkezetét. Ezek a trendek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével.
Naffa Helena

Privátbankár (P).: Az alapkezelő által említett megatrendek közül nekem talán a demográfia tűnt a legfontosabbnak, amely több másikat is erősen befolyásol. Például a leendő fiatal nemzedék játszik a legtöbbet videójátékokkal, ez a legfogékonyabb az internet-biztonsági kérdésekre, várhatóan ők fogják tervezni és működtetni a mesterséges intelligenciát. A demográfia mozgatja a többit? Ez az “Egy Gyűrű”, amely a többit uralja?

Naffa Helena (N. H.): A különböző trendek inkább egymásra kölcsönösen hatással vannak, oda-vissza hatnak. De az igaz, hogy a demográfia inkább adottság, ráadásul ez az egyik legjobban előrejelezhető trend. A demográfiai folyamatokat elég nagy biztonsággal lehet prognosztizálni 20-30, esetleg 40 évre is, szemben a többi megatrenddel.

Valóban ez az egyik meghatározó elem, amely a jövőnket befolyásolja. Az Aegon Alapkezelőnél azokat a megatrendeket emeltük ki, amelyekre nagy valószínűséggel a demográfia is hat. De például a technikai fejlődés ettől függetlenül is létezik.

Az 1800-as év környékén nagyjából egymilliárd ember élt a Földön. Most pedig több mint hétmilliárdan vannak. A becslések szerint 2030-ra körülbelül nyolc és fél milliárdan leszünk a bolygón. Ez egy egyértelmű trend. De az is egy egyértelmű, hogy több nagyszülő lesz, mint unoka. A valaha élt legtöbb 65 év feletti lakos fog élni a 2020-as években.

Egyre jobban kitolódik az élettartam, de nemcsak tovább élünk, hanem az idősek életminősége is nagyban javulni fog. Ez egy bizonyos szintű fogyasztást is fog jelenteni. Bizonyos iparágak, amelyek őket szolgálják ki, fel fognak virágozni.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ra az öt évvel fiatalabb gyerekek száma körülbelül ugyanannyi lesz, mint most, körülbelül 650 millió. A 65 éven felüliek viszont két és fél milliárdan lesznek. Az idősek egyre nagyobb vagyonnal rendelkeznek majd és egyre jobb egészségben töltik idős éveiket. Így számíthatunk tőlük egy bizonyos fogyasztásra is.

P.: Fontos trend az automatizáció, a robotizáció. Vajon melyik korcsoporttól veszi el leginkább a munkát? Hogyan hat az egyes generációkra?

N. H.: Egy tanulmányban az egyes szakmákat úgy ábrázolták, mintha tájak lennének a Föld bolygón. A tengervizek szintje emelkedik, és egyes területeket előbb fog ellepni, mint másokat. Vannak szakmák, amelyek alacsonyabb szinten helyezkednek el, mint például egyes szigetek az óceánban. Ezek létezését komolyan veszélyezteti már most is a “tengerszint emelkedése”.

Születéskor várható élettartam most és a jövőben globálisan (ENSZ)

A szakmák terén ezek azok, amelyek nagyon mechanikusak, nagyon alacsony hozzáadott értékű munkákat végeznek. Mint például a futószalag. Ahol veszélyes helyekre kell küldeni valakit, például katasztrófa-sújtotta vagy háborús övezetek, ott is különösen erős az ösztönzés, hogy robotokat fejlesszünk ki.

P.: De sorra kerülnek az értelmiségi szakmák is?

N. H.: A következő szint már szellemi munka, magasabb hozzáadott értéket képvisel, de szintén nagyon mechanikus. Ilyen sokféle adminisztratív munkakör. Számítógép segítségével dolgoznak már, mégis tovább automatizálható.

A következő szint az, ahol jobban meg vannak fizetve a szakemberek, de szintén automatizálható a munkájuk. Itt már pláne érdemes szoftvereket kifejleszteni a drága élőmunka helyettesítésére. A munkavégzést csúcsa, amely nagyon távol van attól, hogy robotokkal helyettesítsék, a rendkívül kreatív foglalkozási ágakban van. Mint például az újságírás, a kreativitást igénylő alkotó munkák, vagy például az alapkutatás.

P.: Már az újságírásban is kísérleteznek egyes alaphírek automatizálásával. Hol a határ? Mit nem csinálnak majd a gépek?

N. H.: Az empátia az egyik legnehezebb dolog, amit át tudnak venni. (Az empátia a másik ember helyzetébe, érzéseibe való beleélés képessége – a szerk.) Ez egy olyan tulajdonság, amely az emberben van meg elsősorban. Az ezzel kapcsolatos szakmák vannak legkevésbé kitéve annak hogy automatizálható legyenek.

De a mesterséges intelligencia nagyon gyorsan tanul, és képes nagyon sok mindent elsajátítani hosszabb távon. Képes a korábbiakhoz hasonló új termékeket elkészíteni. Már egyes művészeti termékeket is képesek produkálni ennek alapján, egy adott, megtanult stílusban. Például, Beatles-stílusú zenét szerezni.

A 60 év felettiek száma globálisan (millió fő, ENSZ)

De a fejlődésnek nem a technológia a fő gátja, hanem a társadalmi berendezkedés és a jogszabályi környezet. Az ipari forradalomban sem csak a gőzgép játszott fontos szerepet, hanem az is, amikor feltalálták a korlátolt felelősségű társaságot, mint vállalkozási formát.

P.: Lehet, hogy az emberek fő foglalkozása a jövőben az lesz, hogy más emberekkel foglalkozzanak? Például egyre nagyobb hiány van betegápolókból, idősgondozókból Európában.

N. H.: Már erre is fejlesztettek ki robotokat, akik az idősotthonokban vagy a kórházakban emóciókat imitálva, például mosolyogva bánnak, kommunikálnak a betegekkel. Ahogy a Google Alexa vagy az Apple Siri alkalmazások is tartalmaznak hasonló elemeket.

P.: De fognak az emberek olyan idősotthonba menni, ahol a személyzet robotokból áll?

N. H.: Valóban függ ettől is. De végeztek olyan kísérleteket, ahol a robotokkal kellett beszélgetniük az embereknek. Sokan hajlamosak voltak őket emberi tulajdonságokkal felruházni, például megsajnálni bizonyos szituációkban. Érzelmeket, fájdalmat feltételeztek róluk, amikor a robotok ilyet színleltek. Amint az ilyen kutatásokból kiderült, nem olyan nehéz hatni az emberek érzelmeire, még robotokkal sem. De azt is mutatja, hogy robotokkal sokkal több mindent meg tudnunk majd oldani, mint amit eddig feltételeztünk.

P.: Vajon tömegek fognak állás nélkül maradni, vagy inkább átáramlanak majd egyik szakmából a másikba?

Naffa Helena

N. H.: Azt nehéz megmondani hogy ezek a változások gyorsak lesznek, szinte egyik napról a másikra történnek majd, vagy lassan, fokozatosan. Ha lassú a változás, akkor lehet, hogy sima lesz az átmenet. A kihaló szakmákban az új generációk már nem jelennek meg, akik pedig eddig csinálták, azok fokozatosan nyugdíjba mennek. De ha gyors lesz a változás, akkor lehet, hogy egyesek arra fognak kényszerülni, hogy más szakmát találjanak, ami nem mindig egyszerű.

A fiatalok jobban tudnak alkalmazkodni, az idősebbek kevésbé. A fiatalok digitális natívok, hiszen nem is emlékeznek arra milyen volt számítógépek nélkül. Nekik ez a természetes. Lehet, hogy ők internetkapcsolat és áram nélkül kerülnek bajba, például nem tudnak tájékozódni GPS nélkül.

P.: A fiatal generációk nagyobb pénzösszeggel fognak gazdálkodni, mint a korábbiak?

N. H.: A millenáris-generáció, más néven Y generáció, a körülbelül 1980 és 1995 között születettek 2030-ra nagyon meg fognak erősödni és sokat fognak keresni. Másrészt pedig meg fog történni a nagy vagyonvándorlás, a szüleiktől, a baby boomer-generációtól meg fogják örökölni annak vagyonát. Óriási összegről van szó.

A baby boomerek azok, akik a második világháború után születtek, körülbelül 1945-től 1965-ig. A Z generáció azok akik 24 évnél fiatalabbak ma. Eddig a baby boomerek voltak az a generáció, akik a legnagyobb jólétben éltek, akik a leggazdagabbak voltak az egész történelem során.

P.: Milyen új szokásaik, tulajdonságaik vannak a fiatal generációknak?

N. H.: Az Y, de a Z generációkra is igaz az, hogy az élményeket gyűjtik a tárgyak helyett. Ez nem jelenti azt, hogy ne gyűjtenének tárgyakat, de a jövedelmük nagyobb részét költik élményekre, mint a korábbi generációk. Például nyaralásra, utazásra, emléktárgyakra, bulikra, éttermekre, videójátékokra, élő koncertekre, élő sporteseményekre.

Egy másik ilyen fontos tulajdonságuk, hogy a rendelkezésre állás az igazán fontos nekik. Nem az a lényeg, hogy megvásárolják a  CD-lemezt. Inkább az, hogy bármilyen számot, amely eszükbe jut, meghallgathassanak bárhol. Ezért szeretik a YouTube-ot akár fizetős változatban is, vagy a különböző streaming szolgáltatásokat. Mint például a Netflix vagy a Spotify.

De már az idősek körében is megfigyelhető ez a jelenség. A legnyitottabbak először a legfiatalabbak voltak a közösségi médiára, őket követték az Y generációsok. Majd jöttek a középkorúak és ma már az idősek is Facebookoznak. Igaz, eközben a fiatal generációk újfajta trendeket követnek, már nem a Facebookot.

A fiatalok szeretik a megosztáson alapuló szolgáltatásokat, mint az Airbnb vagy az Uber. Ezeket is a legfiatalabbak kezdték el először használni, majd elmozdult az idősebbek irányába is. Ma már nem biztos, hogy a szülőktől veszik át a mintákat a gyerekek. Sok esetben fordítva történik.

P.: A kettő közötti, középkorú generációkra vajon mi vár?

N. H.: Az egy átmenet, nem kell feltétlenül elválasztani, a generációk sokszor átfedik egymást. Az tekinthető közös generációhoz, tartozónak akiket valamilyen közös élmény köt össze. Sokszor nem lehet őket élesen szétválasztani egymástól.

P.: Hogyan lehet ezeket a megatrendeket megjátszani az értékpapír-piacon?

N. H.: Több tucatnyit azonosítottunk már és lehet hogy még újakat is lehetne. De nem mindegyikbe lehet befektetni. A polgári űrkutatás például még nincsen abban a fázisban, hogy be lehetne fektetni és profitálni lehetne belőle. De a demográfiai folyamatok, a fiatalok előretörése, az elöregedő társadalom, ezek valóban egymásra hatnak és hatnak a többire. Olyan területeket igyekszünk keresni ahol több megatrend is összpontosul.

Például ahol a robotika találkozik az 5G-s internettel, ott ugrásszerű technológiai javulás várható. A műtő robotokkal távműtétet lehet végezni. Ehhez is szükséges az 5G internet elterjedése. Fontos a befektetési időtáv is, általában három-öt éves trendeket keresünk. A távolabbi jövőre vonatkozó prognózisokra mi nem tudunk alapozni.

A technológiai fejlődésnek van egy görbéje, egyfajta fekvő S betűhöz hasonlít. Vigyázunk, hogy a kezdeti bizonytalan szakaszba vagy a késői, már laposodó szakaszba ne kerüljünk. Inkább a középső, meredek felívelést hozó szakaszban igyekszünk hozamot elérni. Az egyes vállalatoknál, részvényeknél pedig fontos, hogy alkalmazkodnak-e a megatrendekhez, vagy kimaradnak belőle. Például mennyire fektetnek hangsúlyt az online üzletágra. Amelyik kimarad belőle, azt a piac jól láthatóan bünteti.

P.: Hogyan fektetnek be maguk a millenáris generáció tagjai?

N. H.: A fiatalabb generáció sokkal tudatosabban takarékoskodik, tesz félre, jobban tervezi a megtakarításait. Nem csak a mának él, az öngondoskodás jobban jelen van az életében.

Minden generáció lázad valahogyan, volt amikor a divattal, vagy tudatmódosító szerek használatával. A mai fiatal generációk lázadása többek között a környezettudatosságban nyilvánul meg. Fontos nekik a bolygónk jövője. Fontos az is, hogy tudatos vásárlók legyenek. Fontosak nekik a társadalmilag felelős tevékenységet folytató vállalatok. Sokuknak már van is ilyen befektetése. Merőben másként gondolkodnak ezekről a dolgokról, mint az idősebb generációk, és ez a befektetési szakmának is nagyon fontos iránymutatás.

P.: Állítólag az ingatlan-befektetéseket is kedvelik.

N. H.: Ez azért van, mert ők most vannak abban a korban, amikor kezd némi anyagi egzisztenciájuk kialakulni, akár szülői segítséggel is. Családalapításra készülnek, vagy legalább végre saját ingatlant szeretnének szerezni. Ebben segíti őket az alacsony kamatkörnyezet is. Az ingatlan felújítással kapcsolatos fogyasztásuk is egy fontos trend.

P.: A magyar kisbefektetőknek mi ebből a tanulság?

N. H.: Portfóliónknak azt a részét, amely a növekedésre koncentrál, érdemes a megatrendek alapján befektetni. Ezzel szekuláris, azaz nem ciklikus befektetésekre tehetünk szert. A növekedési ciklus végén, leszállóág előtt, a ciklusokon túlmenően is lehetséges növekvő értékű befektetést tartani.

A  ciklikus  iparágakban nagyon fontos, mikor szállunk be. Lehetőleg ciklus alján vagy annak közelében kell venni és a ciklust tetején eladni. A megatrendeknél ez sokkal kevésbé lényeges.

A megatrendekről, az Aegon Alapkezelő által bemutatott néhány megatrendről írtunk itt is:

Nyugdíjba küldhetnek a robotok? Vegyél robotika-részvényeket!

Csak játszunk és szívunk – bombaüzlet a videojáték és a kannabisz?

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 15625 15625 15805 -1,54% 0 0 4 009 212 820 Ft 2021-07-26 17:06:45
MOL 2348 2346 2374 -0,93% 0 0 601 254 940 Ft 2021-07-26 17:06:58
MTELEKOM 425 422 426 -0,23% 0 0 17 580 940 Ft 2021-07-26 17:09:28
RICHTER 7955 7945 8040 -1,00% 0 0 1 014 016 870 Ft 2021-07-26 17:10:28
OPUS 235 235 239 -1,88% 0 0 22 197 127 Ft 2021-07-26 17:05:23
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Befalap Kockáztatni márpedig kell, ha rendes hozamot szeretnénk elérni
Eidenpenz József | 2021. július 14. 11:24
Az alapok portfóliójában legalább tíz és húsz százalék közötti részvényarányt kell tartani, enélkül a nulla közeli kötvényhozamok időszakában nem fognak tudni megfelelő hozamot felmutatni. Az ingatlanalapok a válság ellenére is hozhatják az elvárásokat. Interjú Borbély Miklóssal, a Diófa Alapkezelő befektetési igazgatójával.
Befalap Nagyon jók a lehetőségek mind a régióban, mind a magyar részvényekben
Csabai Károly | 2021. június 10. 13:35
Öt kategóriában is bekerültek az első háromba az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. által menedzselt alapok a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón. A legjobban az MKB Észak-Amerikai Részvény Alap szerepelt, amely az első lett a Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alapok között, míg a három eurós és az abszolút hozamú nem származtatott konstrukciójuk a képzeletbeli dobogók alsóbb fokaira fért fel. Wéber Tamással, az MKB-Pannónia Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Befalap A jó befektetéseket a főnixek és az ESG-improverek körében érdemes keresni – de vajon mi lesz a kamatokkal?
Gáspár András | 2021. június 5. 13:10
A járvány alatt felhalmozott megtakarítások egy részét biztosan költeni kezdik a nyáron az emberek, de a korábban jellemző fogyasztási lázhoz talán nem térnek vissza, javulhat a megtakarítási hajlandóság. A befektetések között előtérbe kerülhetnek a megújulásra képes hagyományos cégek, az ESG-terén fejlődni képes vállalatok és a globális megatrendek. Interjú Vizkeleti Sándorral, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.
Befalap Aki MÁP Plusz helyett devizakötvényt tartott, az sem érzi úgy, hogy rossz döntést hozott
Eidenpenz József | 2021. május 17. 15:10
A rövid futamidejű kockázatmentes befektetések szinte nem adnak hozamot, így a rövidkötvény-alapok jó alternatívát nyújtanak ma is. A kötvényhozamok tetőzhetnek, a dollár új erőre kaphat, a forint gyengülése pedig a jövőben is megmaradhat. Érdemes lehet ma is devizakötvényeket, részvényeket vásárolni. Interjú.
Befalap Havi 5 ezer forintos megtakarítással is megkaphatjuk ugyanazt, amit 5 milliárddal
Gáspár András | 2021. május 15. 18:12
A Klasszis-díjak közül a legjobb ingatlanalapnak járó elismerést évek óta a Raiffeisen Alapkezelő nyeri el, de a társaság az értékpapír-alapok terén is erős. Idén már a rendszeres megtakarítóknak is kínálnak programot, az ESG-befektetésekkel pedig a hazai élmezőnyt célozták meg. Simon Péter vezérigazgatóval és Gyetvai Károly vezető értékesítés-támogatóval beszélgettünk.
Befalap A részvénypiacok felülsúlyozása továbbra is indokolt
Csabai Károly | 2021. május 14. 14:34
A Generali Alapkezelő két alapja is dobogós lett a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón: a Generali Triumph B sorozat a második a Legjobb Abszolút hozamú Származtatott Alap kategóriában, míg az Innováció Részvény Alap a harmadik a Legjobb Globális Részvény Alapok között. Az utóbbi alapot kezelő Munkácsi Dávid pedig az egyik feltörekvő portfoliómenedzseri díjban részesült. Varga Róberttel, a Generali Alapkezelő április 1-jén kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Befalap Lehet úgy is részvénybe fektetni, hogy nem a beszállási ponton stresszelünk
Gáspár András | 2021. május 11. 15:04
A mostani időszak nem a kötvény-típusú befektetéseknek kedvez, a tőzsdéken pedig nagyobb volatilitásra kell felkészülni – csak az aktív befektetési stratégia működhet 2021-ben, de az is jó, ha találunk olyan befektetési alapot, ami leveszi a vállunkról a megfelelő beszállási pont megtalálásának terhét. A jövő pedig egyértelműen a zöld és a felelősségteljes befektetéseké. Interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési és termékfejlesztési igazgatójával.
Befalap Jön az infláció, több reáleszközt érdemes tartani, mint korábban
Eidenpenz József | 2021. május 3. 16:59
Nem tudjuk pontosan, hogy mikorra ér el zavaróan magas szintet, de számos tényező arra mutat, hogy a magasabb infláció korszaka felé haladunk. Emiatt főleg reáleszközöket érdemes vásárolni, részvényeket, árupiaci termékeket és ingatlanokat. A részvényeknek hosszabb távon azonban megárthat a pénzromlás, ha nagyon felgyorsul és nem mindegy, milyen papírt veszünk – mondja az Év Portfóliómenedzsere.
Befalap Két okból lehet jobb a BUX, mint a többi feltörekvő tőzsde
Eidenpenz József | 2021. április 29. 17:35
A növekvő átoltottság és a fokozatos nyitás nyomán erősödő optimizmus az év további részében a feltörekvő országok és Európa részvénypiacainak is jót tesz majd. A magyar piacban két okból van többletpotenciál. Erősödő inflációs nyomással is kell számolni az Eurizon Asset Management várakozásai szerint. A társaság, március végéig CIB Alapkezelő, 484 milliárd forintnyi vagyont kezelt alapjaiban.
Befalap Nem árt portfóliónk egy részét mindig devizában tartani
Eidenpenz József | 2021. április 28. 17:09
Bár az idén nagy növekedés várható, a kötvényhozamok pedig emelkedtek, nem biztos, hogy ez tartós lesz. A növekedés pedig kedvez a vállalati kötvényeknek, a kötvénypiacot nem szabad leírni. A forint gyengülése már évtizedes trend, kockázatviselő képességünktől és az időtávtól függően pénzünk egy részét nem árt devizában tartani. Interjú a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsereivel.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos