Áprilisban a befektetők 111,5 milliárd forintot helyeztek el a Bamosz adatbázisában szereplő befektetési alapokban. Ezen kívül az ügyfelek további 20,8 milliárd forinttal is gyarapodtak, ennyit hoztak az alapok hozamai a konyhára. Az ütemes bővülés tehát, amely nagyjából ősz elején, a jegybanki kamatcsökkentési ciklus elején indult, de januárban alaposan meglódult, tovább tart. Fő oka, hogy a megtakarítók alacsonynak érzik a 3-4 százalékot már egyre ritkábban meghaladó banki kamatokat és alternatívákat keresnek.
Honnan jöhet a sok pénz?
Az idén már mintegy 460 milliárd forintot helyeztek el az alapokban – különösen a március volt erős –, ami nagyon soknak számít ennyi idő alatt, hiszen az összes vagyon értéke most 3789 milliárd körül van. (Számításaink nem tartalmazzák a zárt körű, a nyilvános adatbázisban nem szereplő alapokat.)
Honnan jöhet a pénz? Egyrészt persze a folyamatosan képződő megtakarításokból, bérekből, vállalkozási jövedelmekből. Másrészt pedig az MNB legutóbbi havi jelentései szerint márciusban 85, februárban 38 milliárd forinttal csökkent a lakossági bankbetétek állománya. Januárban is csak csekély, nyolcmilliárdos növekedés volt, az év három hónapjában pedig összesen 115 milliárd forintnyi betétet vont ki a lakosság. (Ez nem egészen harmada az abban az időszakban alapokba menő tőkének.)
Veszítenek a bankok?
A kamatcsökkentési folyamatnak tehát a bankok látszólag a vesztesei, de ez csak a látszat. Egyrészt ugyanis a befektetési jegyek túlnyomó többségét a bankfiókokban adják el jutalékok felszámítása mellett, valamint a banki alapkezelők kezelik alapkezelési díjért. Azután az alapokba menő tőke egy része is visszakerül a bankokhoz, mert például bankbetét-alapokba, az úgynevezett likviditási alapokba fektetik. Áprilisban 11,5 milliárddal nőtt ezek vagyona.
Más része a kötvényalapokon keresztül banki kötvényekbe, jelzáloglevelekbe is mehet, de a pénzpiaci alapok is tartanak időnként jelentős összegeket bankbetétben vagy különböző változó kamatozású kötvényekben. Most a kötvényalapok különösen népszerűek voltak, 55 milliárd forint friss tőkéhez jutottak a hónap során. A vagyon komoly hányada, főleg a kötvényalapokon, pénzpiaci alapokon keresztül az állami költségvetés forráséhségét csillapítja és állampapírba vándorol. De például részvényalapok és vegyes alapok, abszolút hozamú alapok tartaléknak félretett likvid eszközei is a leggyakrabban állampapírban vannak.
Ismét lehet Raiffeisent váltani
Ami a kockázatosabb eszközöket illeti, az abszolút hozamú alapokba most 19 milliárd forint ment, a vegyes alapokba mintegy 17, a részvényalapokba csak alig négymilliárd. Az ingatlanalapoknál az egymilliárdot sem érte el a növekedés, de ez összetett dolog: az Ersténél befektettek újabb 8,5 milliárdot, a Raiffeisennél viszont kivontak 7,3 milliárdot, ami azonban azért volt, mert a korábban, 2008-2009-ben lezárt (zárt végűvé alakított) alap jegyei ismét visszaválthatóvá váltak. A tőkevédett alapoknál pedig ezúttal a lejáratok domináltak.
| Nyilvános alapok vagyona | |||
| Pénzáramlás | Összvagyon | Vagyonmegoszlás | |
| (milliárd forint) | (milliárd forint) | (százalék) | |
| Abszolút hozamú | 19,0 | 301,9 | 8,0 |
| Árupiaci | 0,3 | 13,1 | 0,3 |
| Dinamikus vegyes | 0,0 | 1,6 | 0,0 |
| Egyéb értékpapír | 0,5 | 5,7 | 0,2 |
| Egyéb pénzpiaci | 8,6 | 410,1 | 10,8 |
| Hosszú kötvény | 3,5 | 146,2 | 3,9 |
| Kiegyensúlyozott vegyes | 11,2 | 137,1 | 3,6 |
| Közvetett ingatlan | -0,1 | 38,2 | 1,0 |
| Közvetlen ingatlan | 1,0 | 350,4 | 9,2 |
| Likviditási | 11,5 | 1 085,4 | 28,6 |
| Óvatos vegyes | 5,5 | 68,2 | 1,8 |
| Részvény | 3,7 | 259,0 | 6,8 |
| Rövid kötvény | 48,2 | 415,7 | 11,0 |
| Szabad futamidejű kötv. | 3,2 | 52,2 | 1,4 |
| Származtatott | 0,0 | 1,8 | 0,0 |
| Tőkevédett | -4,6 | 502,5 | 13,3 |
| Összesen: | 111,5 | 3 789,3 | 100,0 |
| Alacsony kockázatú (ppiaci, likv., rövid kötv., tőkev.): | 63,8 | 2 413,7 | 63,7 |
| Magas kockázatú (rv., abszolút hozamú, árupiaci) | 23,0 | 577,5 | 15,2 |
| (Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) |
Áprilisban viszonylag stabil volt a forint, a 300 forint körül ingadozó euró a jelek szerint nem ingerli különösebben sem devizavásárlásra, sem pedig devizaeladásra a kisbefektetőket, vagy ezek a műveletek kioltották egymást. Euróból és dollárból ugyanis egyaránt csak 1-2 milliárd forint értékűt váltottak vissza, szokatlanul kevés volt a devizáknál a mozgás.
Kié a legnagyobb szelet?
A növekedés egyik legerősebb motorja márciusban is, áprilisban is az OTP Optima nevű, besorolása szerint rövid futamidejű kötvényekbe fektető alap volt. Áprilisban nem kevesebb, mint 33 milliárd forintot helyeztek el benne. Van egyébként még hová növekednie, jó néhány éve előfordult az is, hogy 500 milliárd forint fölé ment a tőkéje (lásd grafikonjainkat lent).
Az OTP Alapkezelő így nagy részt tud magának kihasítani a tortából, egy éve, 2012 áprilisában ugyanis még csak 609 milliárd forintot kezelt és a nyilvános alapok tőkéjének 20,9 százaléka volt nála. (Az ingatlanalapok ebben nincsenek benne.) Decemberben ez 721 milliárdra és 22,2 százalékra emelkedett, április végén pedig már 908 milliárdnál és 24,0 százalékos piaci részesedésnél tartott.
Új légitársaság indított járatot. 
