„Befektetési szempontból ezért most különösen érdemes ezekre a szektorokra fókuszálni” – mondja Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. Az elmúlt években az Egyesült Államokban, amely a világ vezető gazdasága és hagyományosan a legnagyobb kutatásfejlesztő nagyhatalom, kiemelt szerepet kapott az ipari innováció. Ezen belül is azok az energiaipari technológiák, amelyek segítségével eddig elérhetetlen szénhidrogén-készletek tárhatók fel.
A kifejlesztett újszerű technológiák felhasználásának eredményeképpen hosszú stagnálás után az elmúlt tíz évben közel duplájára emelkedett az USA-ban kitermelt földgáz mennyisége, ami egy új energiaipari forradalom kezdetét vetíti előre. A nagy mennyiségű piacra kerülő földgáz miatt az amerikai ipari fogyasztók által fizetett földgáz ára közel felére zsugorodott, és az elektromos áram költségei is csökkentek az elmúlt öt évben, miközben Európában és Ázsiában a vállalatok az energiaárak emelkedésével szembesültek.
Az olcsó energia tehát komoly versenyelőnyt nyújt az amerikai gazdaság egészének, az alacsony energiaárak pedig az ipar és a lakosság számára egyaránt kedvezőek. „Az olcsó energiahordozók leginkább a vegyipar, a gázipar és a szállítási szektor szereplőinek versenyképességét növelik, ami várhatóan dinamikus emelkedést eredményez majd a profitvárakozásokban, ezen keresztül pedig a részvényárfolyamokban. Befektetési szempontból tehát különösen érdemes most ezekre a szektorokra fókuszálni” – hívta fel a figyelmet Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.
A három éves futamidejű K&H innovatív Amerika alap a tőke 95 százalékos védelme mellett 16 olyan nagyvállalat – köztük az ABB, a Siemens és a General Electric – részvényeinek teljesítményéből nyújt részesedést, amelyek leginkább profitálnak az amerikai energiaforradalom előnyeiből. A részvények között nagyjából fele-fele arányban kaptak helyet a közvetlenül a szénhidrogén kitermelését és szállítását biztosító vállalkozások, illetve azok a cégek, amelyek számára például a gázüzemű gépjárműgyártással és az erőműépítéssel új üzleti lehetőségek nyíltak meg, vagy az olcsó energiahordozók komoly versenyelőnyt biztosítanak (pl. műanyag- és műtrágyagyártó cégek).
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
