Hozamvadászat
Az szakember elmondta, hogy az évek óta fennálló extrém alacsony kamat-, és hozamkörnyezet komoly kihívás elé állítja az alapkezelőket, hisz a befektetőket nem nagyon érdekli, mit csinálnak a jegybankok, ők elfogadható hozamot szeretnének látni befektetett pénzükre. A helyzet extrém mivoltát jól mutatja, hogy a világon kibocsátott összes államkötvény negyede jelenleg negatív hozam mellett forog.
A befektetők így kétségbeesetten próbálnak valamilyen pozitív hozamú terméket találni, ezen belül lehetőleg magasabb hozamút, akár nagyobb kockázattal is. Ez a mozgás viszont a szokásosnál nagyobb volatilitást okoz a piacokon, ami a kockázatot növeli meg. Ráadásul, főleg Európában, az elöregedő népesség növeli a keresletet, hisz nyugdíjas éveikre elfogadható hozamú befektetést keresnek.
A középút
A kereslet tehát nagy, a hozamok kicsik, a volatilitás miatt ugyanakkor a kockázat jelentős. Meglehetősen kedvezőtlen befektetési környezet, a Fidelity szakemberei ebben a helyzetben próbálják az arany középutat megtalálni: 5 százalékos átlagos éves hozamot elérni viszonylag kis volatilitással, és elsődleges prioritásként kezelve a tőke megőrzését, vagyis olyan kockázatot nem vállalnak, ami ezt veszélyezteti. Mindebben 220 elemzőjük segíti őket.
Normális időszakban az ilyen alapok sok kötvényt tartanak, de a jegybankok elképesztően laza monetáris politikája miatt most ez értelmetlen. Minimális vagy negatív hozamú kötvényt egy százalék körüli kamatszelvénnyel megvenni ésszerűtlen, hisz ha egyszer beindul az infláció (esetleg jóval hamarabb, mint gondolnánk), akkor a kamatok hirtelen megemelkednek, ezen kötvények árfolyama leesik, és máris ott a veszteség.
Ami vonzó, veszélyes
Egy országban érhetők el magas kötvényhozamok, nevezetesen Görögországban, de a szakemberóv ezek megvásárlásától. Messze még a végleges konszolidáció az országban, lehetnek még nagy adósság-elengedések, ráadásul már a múltban is előfordult, hogy a kötvényesek állták a számla egy részét.
Ami még szóba kerülhetne, azok a feltörekvő piacok. Itt az a probléma, hogy a kibocsátott papíroknál alacsony a kamat, ugyanakkor nagyon sok új kibocsátás van, elárasztják a piacot, és ha jön egy kisebb ijedelem, egyszerűen nem lesz vevő a papírokra, vagyis nem megfelelő a likviditás.
A stratégia
Mit lehet tehát tenni ebben a helyzetben? Egyrészt érdemes amerikai eszközök felé fordulni, hisz ott már megvolt a kamathullám alja, már emelkedő szakaszban vagyunk, így a hozamok is vonzóbbak. Érdemes az infrastrukturális szektor papírjaiba fektetni: kedvelik például az iskolák, kórházak által kibocsátott papírokat, különösen azokat, amelyek mögött kormánygarancia van.
Emellett az ingatlanpiacon is aktívak: a portfólió menedzser példaként említette a londoni Ring Road (külső körút) menti kereskedelmi-ipari ingatlanokat, ahol olyan cégek jelennek meg, mint az Amazon, amely itt létesített gigantikus raktárat, hisz innen tudja legjobban kiszállítani a rendelt termékeket Anglia-szerte. Még egy szektort említettek: a szélerőmű-parkok papírjait. Ez most stabilan, jól menő szektor, ugyanakkor nincs korreláció a piac egészével, vagyis általános zuhanáskor sem esnek vissza ezek a papírok.
Ami a kamatozó eszközöket illeti: a kötvények helyett hitel típusú termékeket próbálnak vásárolni, hisz ezeknél nem árazható nulla vagy negatív hozam, mint a kötvényeknél. Eközben a magasabb hozamú, kockázatosabb termékek keresésekor a földrajzi súlypontot Ázsia felől Európába és Amerikába helyezték át. Erősen megnövelték a készpénz arányát is, hogy ha hirtelen kedvező árak adódnának a mostani magasak helyett, tudjanak csemegézni.
Összefoglalva az alap előnyeit: teljesen globális, bármerre tud mozdulni, rugalmas, a kockázatot aktívan, magabiztosan és intelligensen kezelik, és így az elmúlt években sikerült fenntarthatóan stabil, 5 százalék körüli hozamot elérni, úgy, hogy közben az alap árfolyama viszonylag kis volatilitást mutat.
Maja T. éhségsztrájkja miatt súlyos állapotba került. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
