Már a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években is spekulánskodott a magyar lakosság jelentős része: ha úgy érezte, hogy leértékelés jön, vagy jött egy füles valahonnét fentről, akkor bevásárolt devizából, főleg persze a német márkából. Ma sincs ez másképpen, csak a valutánk szabad árfolyammozgása miatt jobban érvényesülnek a piaci viszonyok. Ez derül ki a hazai befektetési alapok tőkéjének változásából is.
Plusz 75 milliárd: ez szép
A Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) adatbázisában levő 591 nyilvános befektetési jegy adatai alapján októberben 75 milliárd forinttal nőtt a hazai alapok tőkéje, ez a legnagyobb növekedés már több mint egy éve, ráadásul június óta folyamatos az emelkedés. Ez kedvező fejlemény a nyugdíjpénztárak államosítása óta szenvedő alapkezelői üzletágnak, de talán kicsit a lakosságnak.
| Nyilvános alapok vagyona | ||
| Pénzáramlás | Vagyon | |
| (milliárd forint) | (milliárd forint) | |
| Abszolút hozamú | 17,9 | 198,1 |
| Árupiaci | -0,4 | 14,2 |
| Dinamikus vegyes | 0,0 | 1,9 |
| Egyéb értékpapír | 0,1 | 3,3 |
| Egyéb pénzpiaci | 17,5 | 353,2 |
| Hosszú kötvény | 0,2 | 126,6 |
| Kiegyensúlyozott vegyes | 5,8 | 71,7 |
| Közvetett ingatlan | -0,1 | 39,3 |
| Közvetlen ingatlan | -0,7 | 334,0 |
| Likviditási | 8,8 | 982,3 |
| Óvatos vegyes | -1,4 | 53,3 |
| Részvény | 2,7 | 248,0 |
| Rövid kötvény | 7,1 | 199,7 |
| Szabad futamidejű kötv. | 1,1 | 35,5 |
| Származtatott | 0,0 | 1,3 |
| Tőkevédett | -0,8 | 473,9 |
| Összesen: | 57,9 | 3 136,2 |
| (Forrás: Bamosz-adatbázis, Privátbankár-számítás) | ||
Ha olcsó, hát vegye, vigye
Szintén nagy volt a népszerűsége az abszolút hozamú alapoknak, amelyek pedig a másik végletet jelentik: kockázatuk ugyanis kifejezetten nagy, a törvény által szabott kereteken belül a legnagyobb. Kérdés, hogy erről az ügyfelek mennyire tudnak, csak a felfelé menő árfolyamok kockázatát képesek vállalni, vagy a lefelé menőkét is. (Erről egy abszolút hozamú alapot kezelő szakember így nyilatkozott: >>>>>) Ilyen alapokba is 17,9 milliárd forntot fektettek, ami nagyon nagy, mintegy 18 százalékos növekedés, ami igencsak ritka magas érték az alapok statisztikáiban.
| Befektetési alapok vagyonának változása | ||||
| (forintra átszámolva, milliárd forint) | ||||
| HUF | EUR | USD | Összesen | |
| 2011.dec. | -70,7 | 2,3 | 1,3 | -67,1 |
| 2012.jan. | -102,9 | -8,0 | -0,1 | -111,0 |
| 2012.febr. | -30,0 | 5,6 | 6,2 | -18,2 |
| 2012.márc. | 1,9 | 7,1 | 1,6 | 10,6 |
| 2012.ápr. | -9,2 | -2,3 | -0,1 | -11,6 |
| 2012.máj. | -7,5 | 6,5 | -9,9 | -10,9 |
| 2012.jún. | 9,4 | 8,9 | 1,6 | 19,9 |
| 2012.júl. | 10,4 | 16,3 | -6,0 | 20,7 |
| 2012.aug. | -24,6 | 35,8 | 5,1 | 16,3 |
| 2012.szept. | 27,9 | -2,6 | 2,3 | 27,6 |
| 2012.okt. | 38,1 | 10,3 | 8,6 | 57,0 |
Éljen a zöldhasú
Ami ennél is különösebb, az az, hogy a dollárban jegyzett alapok is 8,6 milliárd forintnyi tőkebeáramlást tudtak felmutatni. Ennyi dollárt régóta nem vett a lakosság, februárban volt egy 6,2 milliárd forintos érték, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a dollár akkor is lokális csúcsot ért el. Az euró/dollár akkor 1,34 körül tetőzött, októberben pedig 1,31 körül volt a csúcsa, de forintban számolva a februárinál is alacsonyabban, 211,4 forint körül volt az árfolyamgörbe alja októberben. A lakosság tehát nagy valószínűséggel ismét teljesen logikusan cselekedett: olcsó volt a dollár, hát vette. (Néhány kisebb tétel, mint török líra vagy cseh korona még befolyásolja a statisztikát, de nyilván nincs számunkra jelentőségük.)
Az MNB forintbetétekről és devizabetétekről szóló adatai egyébként eddig nagyon nagy részben visszaigazolták az alapok adatairól szóló megfigyeléseinket, tehát amikor az alapokban levő deviza értéke nőtt, hasonló mértékben nőttek a devizabetétek is. Az MNB adatai azonban körülbelül egy hónappal később érkeznek. (A Bamosz adatbázisában a zárt körű alapok nem szerepelnek, ezért a szervezet számításai rendszerint eltérnek a számításainktól.)
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
