Tőkevédelemmel jóval könnyebb bátornak lenni

Privátbankár: A CIB Alapkezelő két tőkevédett alappal nyert díjat a Privátbankár Klasszis 2020 versenyben. Mekkora volt ezek hozama?

Csekő Zoltán, a CIB Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere: A CIB Világmárkák és a CIB Euró Világmárkák alapokkal nyertünk díjat. Ezek saját devizájukban évi nyolc százalék körüli hozamot értek el (éves hozam, EHM=7,9%). Az eurós verzió persze a forint gyengülése miatt jobb forintosított hozamot mutathatott fel.

A hozam nagy multinacionális cégek részvényeinek teljesítményétől függött, mint például az American Express, a Visa, a Nike vagy az Adidas. Ezek a cégek mindenki számára ismert erős brandet építettek fel. Nyilván jó volt az időzítés is, jókor, jó árszinten szálltunk be ezekbe a részvényekbe, a hat tőzsdei társaságból egyik sem teljesített rosszul a futamidő alatt.

Privátbankár: Hogyan működnek ezek a tőkevédett alapok?

Csekő Zoltán: Céljuk, hogy egy kontrollált kockázati szint mellett adjanak lehetőséget egy részvény kosár hozamából való részesedésre. Régebben lehetséges volt a befektetett tőke 100 százalékára is tőkevédelmet nyújtani. Ma azonban, az alacsony kamatok és állampapírhozamok időszakában jellemzően 94-95 százalékos a védelem szintje. A részvénypiaci részesedést ugyanis opciós konstrukcióval alakítjuk ki, az opciók vétele után fennmaradó tőkét pedig kamatozó eszközökben tartjuk. Ennek a tőkerésznek a kamata ki kell, hogy adja a tőkevédelem vagy parciális védelem mértékét. Az alapok kockázata mérsékeltnek nevezhető, az SRRI hétfokozatú kockázati skálán hármas.

Ez a tőkevédett vagy parciálisan védett alapok nagy előnye, a kontrollált kockázati szint. Még ha az opciós konstrukció nem is hozna semmit a befektetők számára, akkor sem éri őket túl nagy veszteség, mert a potenciális tőkevesztés mértéke korlátozott. Most jól látszik, hogy ha az alap lejárata történetesen egy olyan krach idejére esne, mint ami ebben az évben volt, akkor ez nagy előny lehet.

Privátbankár: Az alacsony kamatszint ellenére folyamatos a tőkevédett alapok kibocsátása?

Csekő Zoltán: Igen, jelenleg is húsz működő, fix lejáratú, de folyamatos forgalmazású tőkevédett vagy parciálisan védett alapunk van. Mindig járnak le régiek, és rendszeresen bocsátunk ki újakat is. A jellemző futamidő az utóbbi időszakban három év.

Privátbankár: Milyen témák voltak még mostanában, amelyekre alapokat bocsátottak ki, és milyen várható a közeljövőben?

Csekő Zoltán: Ha éppen nincs is új jegyzés, akkor is rendszeresen hirdet meg a forgalmazó akciókat a már meglévő alapokra, ilyenkor a beszállási díjat elengedjük. Jegyzéskor és a futamidő végén természetesen nincsen semmilyen díj. Változatos témákkal jelentkezünk, indítottunk például Öt Elem néven egy alapot, amely az elektromos autókra, az akkumulátortechnológiás cégek teljesítményére épít, illetve vannak bankszektor-, olajszektoralapjaink is. A legutóbbi kibocsátásunk a CIB Fenntartható Fejlődés Alap volt forintban és euróban is. A következő is hasonló témában fog indulni.

Privátbankár: Nem lehet, hogy olajjal vagy nemesfémekkel kapcsolatos alapot kellene indítani a jelenlegi helyzetben?

Csekő Zoltán: Ezek is jó témának tűnnek. Ám az, hogy milyen befektetési sztorira tudunk alapot indítani, attól is függ, hogy nemzetközi partnereink milyen feltételekkel kínálnak opciós konstrukciót. Lehetséges, hogy az olajvállalatokat egyébként jó befektetésnek tartjuk, de az opciók árazása a magas volatilitás miatt jelenleg nem kedvező. Ez a döntés mindig sok tényező, mérlegelés függvénye. A várható profitnak el kell érnie azt a szintet, ami a befektetők számára már érdekes lehet, ez mindig komoly termékfejlesztés eredménye. Felmérjük, mik az igények a bankfiókokban, ezeket összesítjük, azután megtárgyaljuk házon belül, megbeszéljük a sales-csapattal, a portfólió- menedzserekkel. Csak ezek után küldjük az ajánlatkérést az opciós partnereknek. Itt előnyt jelent, hogy a piacon a partnerek széles körével dolgozhatunk, számos nagy bankház opciókiíró csoportjával vagyunk kapcsolatban. A konkrét ajánlatok ismeretében pedig újabb köröket futunk, újratárgyaljuk a kérdést.

Privátbankár: Mennyibe kerül a lejárat előtti ki- és beszállás normál esetben?

Csekő Zoltán: Két százalékos beszállási és három százalékos visszaváltási díjat számol fel a forgalmazó a jelenlegi díjszabás alapján. Ilyenkor ugyanis az opciók és a tőkevédelem (az ún. bond-floor) értékét is korrigálni kell az alapban, ami költséges eljárás. De az esetek többségében ügyfeleink jegyzéssel vesznek az alapokból díjmentesen, és meg szokták tartani befektetésüket a lejáratig.

Privátbankár: A kisbefektetők szoktak mostanában aggódni? Milyen visszajelzések érkeznek tőlük?

Csekő Zoltán: Mostanában bizony égnek a vonalak, az értékesítők sok kérdést tesznek fel. A leggyakoribb kérdések a válság körül forognak, hogy meddig tart még, érdemes-e még eladni és később visszavásárolni, vagy érdemes-e már most hosszabb távra is beszállni nagyobb egyéni portfólióaránnyal kockázatos eszközökbe. Sales-es kollégáink az alapkezelőnél folyamatosan válaszolnak a forgalmazótól érkező megkeresésekre, a mi feladatunk a fiókhálózatot is felkészíteni. Ezek heti rendszerességű konferenciabeszélgetések keretében zajlanak, amelyek iránt nagy az érdeklődés.

Privátbankár: Mit válaszolnak nekik? Meddig fog tartani?

Csekő Zoltán: Mindig elmondjuk, hol tart a jelenlegi gazdasági válság. Mivel kristálygömb nincs a kezünkben, inkább azt ismertetjük, milyen forgatókönyveink vannak. Nagy kérdés, hogy ha májusban a legtöbb országban fel is oldják a korlátozásokat az egészségügyi vészhelyzettel kapcsolatban, a gazdasági aktivitás mikor tér vissza a vészhelyzet előtti szintjére.

A legjobb szcenáriónk szerint június végére a gazdasági aktivitás nagyjából visszatér, és a járvány nem erősödik fel újra jelentősen. Ez az optimista forgatókönyvünk. És van egy másik, jóval kedvezőtlenebb szcenárió, de sajnos ezzel is számolnunk kell. Ebben a vírus vissza-visszatér hullámokban nagyjából 2021 közepéig, és stop-go rendszerben halad tovább a gazdaság. Ez a worst case szcenárió, vagyis a legrosszabb eset, amire felkészülünk, ezután alapvetően az ügyfélen múlik, hogy ő melyikben hisz inkább.

Ha az első eset teljesül, akkor a legrosszabb már mögöttünk van, ha a második eset következik be, akkor várhatóan ismét a márciusi mélypontok alá esnek majd a részvényárfolyamok. Ekkor a globális GDP 5 százalékot is eshet idén, és csak +3 százalékkal korrigálhat vissza 2021-ben. Erre készülve érdemes még kivárni a részvényvásárlással. Az optimista esetben pont fordítva történne minden, 3 százalékot esne idén a globális GDP, de utána +5 százalékot ugrana, így ezt a két évet két százalékos globális növekedéssel is zárhatnánk.

Privátbankár: Ha részvénybe fektet valaki, akkor melyik régióban tegye?

Csekő Zoltán: Egyes országok jobban kezelték az vészhelyzetet, mint mások. Ilyen lehet Európában Németország vagy Ausztria. Az Amerikai Egyesült Államokban teljesen a politika kereszttüzébe került ennek a kezelése. Mivel novemberben választások lesznek, a republikánusok szívesen újranyitnák a gazdaságot, ez viszont főképp a demokrata szavazók szerint elhamarkodott lépés. A választást az úgynevezett billegő, rozsdaövezeti államok dönthetik el, de ott a közvetlen egészségügyi vészhelyzetnek még nincs vége.

Ahogy Európában is egyes országokban előbb, más országokban később ütötte fel fejét a járvány, úgy az Amerikai Egyesült Államokban is más-más a szituáció különböző területeken. Az USÁ-ban először New Yorkba érkezett meg a fertőzési hullám, majd onnét terjedt fokozatosan tovább. A görbe még nem csengett le annyira, hogy az újranyitás aktuális lenne, nagyon sok államban korainak tűnik. Emiatt mi óvatosságra intjük azokat, akik szerint most az USA-részvénypiacokat érdemes vásárolni. A vállalati eredmények alapján lehet, hogy amerikai papírokat lenne érdemes venni, de az egészségügyi vészhelyzet kezelése miatt az Európa kontra USA kérdésben inkább semlegesek vagyunk.

Ami a feltörekvő piacokat illeti, Kína válságkezelése sikeres, így ott felülsúlyozás lehetséges, de a feltörekvő piacokkal általában még nagy gondok lehetnek. Leginkább a nyersanyagexportból élő és a súlyosan eladósodott országok lesznek bajban.

Privátbankár: Sok kisbefektető nehezen tud maga dönteni ezekben a kérdésekben. Vagy rosszul dönt, és például csúcson száll be, mélyponton száll ki.

Csekő Zoltán: Ezért is szeretjük a tőkevédett vagy parciálisan védett alapokat, ahol kontrollált a kockázati szint. Ez az alapfajta nem alkalmas arra, hogy gyorsan ki-be ugráljon a befektető. A portfóliószerkezet kialakításával arra sarkalljuk az ügyfeleket, hogy lejáratig tartsa befektetését.

Ügyfeleink közül sokan eddig konzervatívabb befektetéseket tartottak, például rövid kötvényalapokból csoportosítanák át a tőkét a részvények irányába. Ők egy tőkevédett/parciálisan védett alapban a hétfokozatú SRRI skálán hármas kockázati szinttel tudnak részvénykosárba vagy részvény indexbe fektetni három éves időtávon. Ez elviselhető mértékű változás a számukra, ugyanis a rövid kötvényalapok kockázati besorolása általában egyes vagy kettes, innen sok esetben nagyon nagy ugrás egy nyílt végű részvényalapba történő befektetés. Persze mindig hangsúlyozzuk a portfólióépítés fontosságát, az ügyfél teljes portfóliójának a kockázati kitettsége a mérvadó.

Privátbankár: Az ügyfelek a karanténra való tekintettel tudják interneten intézni ezeket a jegyzéseket? Tudnak esetleg új számlát is nyitni személyes megjelenés nélkül?

Csekő Zoltán: Ha valaki már CIB-es ügyfél, akkor interneten keresztül is tud befektetésekkel kapcsolatos ügyeket intézni. Az online számlanyitás a bank közeljövőre vonatkozó terve. A tőkevédett/parciálisan védett alapok jegyzése és forgalmazása a futamidő alatt interneten keresztül is végrehajtható.

Privátbankár: Az előző nagy válságban, 2008-2009-ben azt láttam, hogy nagyon vonzó részvényárak voltak.

Magasra szöktek a kamatok is, ami a tőkevédett alapok indításának kedvez. Mégsem akart senki ilyen alapot vásárolni, és emiatt az alapkezelők is alig indítottak belőlük. Mindenki annyira félt mindentől. Most is ez lesz, hogy pont, amikor a legkedvezőbb vétel adódik, akkor nem fognak belőle vásárolni?

Csekő Zoltán: A részleges védelem azért megkönnyítheti, hogy az ügyfelek az ezzel kapcsolatos döntést meghozzák. Ha három év múlva visszanézzük majd az árfolyamokat, akkor kiderülhet, hogy egy ilyen vétel jó döntés lett volna. Ahogy a régi tőzsdés mondás tartja, akkor kell vásárolni, amikor vér folyik az utcán.

Privátbankár: Ön egyébként melyik forgatókönyvet tartja a legvalószínűbbnek?

Csekő Zoltán: Warren Buffet cége, a Berkshire Hathaway nemrég azt nyilatkozta, hogy óriási készpénztartalékot őriz, miközben egy nagy viharba hajózunk bele. Az én személyes véleményem is ehhez áll közel. A vihar például a feltörekvő piacokon, azon belül is az ottani meghatározó cégek és/vagy államok csődjén keresztül érkezhet meg, különösen, ahol nagy a dollárdenominációjú eladósodottság. Az IMF készenléti hiteleinek egyre agresszívabb lehívását várjuk több fejlődő országtól. Így szerintem is érdemes még várni, nem vagyunk túl a közepén sem ennek a válságnak. Korai lenne belevágni a maximális kockázati kitettség elérésébe, de az óvatos felülsúlyozás elindítása már indokolt, véleményem szerint elsősorban a nyersanyag-eszközosztályban.

Jelen, a tőke és pénzpiacokkal kapcsolatos vélemény a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. marketingközleménye, az nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás. Jelen tájékoztatás nem minősül sem befektetési tanácsnak, sem befektetési ajánlásnak, sem befektetési elemzésnek.