9p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?

Azt lehetett tudni, hogy a költségvetési és monetáris ösztönzőkkel felspannolt 2022 után recessziós 2023-as esztendő jön. Ezért sem csatlakoztam a válságot kiáltókhoz 2022 végén. Persze nem kellett volna ennek így lennie, de szomorú tény, hogy hosszú évek kellemetlen tapasztalatai után továbbra is prociklikus a gazdaságpolitika (jobban mondva: a politika a gazdaságban). Mindig a következő politikai eseményre figyel, a legközelebbi választásra optimalizál, és akkor is élénkíti a gazdaságot, amikor az üzleti ciklus jól alakul, így nem kellene ráerősíteni, kölcsönpénzből. 

Aztán jön a böjtje: mint emlékezetes módon 2008-ban, hogy amikor egy külső, szinte természeti okként fellépő pénzügyi válság esetén valóban kellett volna állami eszközökkel élénkíteni a gazdaságot. De már nem maradt költségvetési erő, a megelőző esztendők sorozatos deficitjei nyomán. 2023-ban messze nem ennyire végletes a helyzet, csupán gyengülő konjunktúra időszaka állt elő az előző másfél évhez képest. Némi monetáris élénkítés, némi költségvetési lazítás jól jött volna – de már nem volt miből. 

Ilyen előzmények után nem maradt más 2022 nyarán a kormánynak, mint a Keynes által ajánlott költségvetési élénkítés nélkül menni bele a konjunktúra-gyengülésbe. Az ráadásul rég nem látott inflációs hullámmal esett egybe. A fogyasztói árak hirtelen, eleinte jórészt külső okok miatti megugrása esetén elvileg lehetne adóhányadot mérsékelni, és ezzel tompítani az embereket érő kellemetlen hatásokat – ha a költségvetés állapota megengedne egy kis bevételkiesést, vagyis némi deficitnövekedést. Csakhogy a választási évben, sőt az azt megelőző két esztendőben is rendkívül nagy lett a költségvetés hiánya, így nem maradt már szufla a recesszió beállásakor. 

Ez tehát a közelmúlt. Részben magyarázatot ad arra, hogy a térségi mintától eltérően miért mérséklődik Magyarországon a gazdasági teljesítmény 2023-ban. Mert hogy mérséklődik, akörül elemzői konszenzus van, az előjel mínuszos lesz, az értéke még függ a negyedik negyedév alakulásától – meg a statisztikai hivataltól.

Merre tovább? Fotó: Depositphotos
Merre tovább? Fotó: Depositphotos

A hivatal említése nem egyszerű poén itt; a gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. Nagy fordulatok, inflációs kilengések idején eleve nehéz mérni az árak alakulását, azáltal pedig a volumeneket, vagyis a folyó forintban kapott adatok mögötti reálmértékeket. Az pedig, hogy a politikai vezetés megrendelésként ható adatelvárásokat tesz közzé időről időre, nem tesz jót a statisztikai szolgálat hitelességének. 

De nézzük a megismert adatokat. Már korábban közzétették az év harmadik negyedéről, hogy bruttó hazai termék (GDP) már növekedésnek indult az év előző trimeszteréhez képest, ki is mondták a recesszió végét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint a GDP-adatot a termelési oldalon a mezőgazdaság rendkívüli emelkedése vitte a második negyedév szintje fölé, a többi főbb ágazat gyengécske alakulása mellett. Különös helyzet ez, hiszen mostanra az agrárgazdaság súlya csekély lett, így nyolcvan százalék feletti negyedéves növekedési mutató kellett ahhoz, hogy a nemzetgazdasági összesen kedvező értéket vehessen fel. Mivel ilyen hatalmas mezőgazdasági output-emelkedéssel később már nem lehet számolni, nagy figyelem irányul a többi, súlyukat tekintve jelentősebb ágazatra. 

Nos, a 2023 októberéről közzétett adatok szerint az ipari termelés volumene a megelőző, szeptemberi hónaphoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött, ami csekély változás, sőt inkább csalódás. Ezzel jelentősen, 3,2 százalékkal marad el az ipari output az egy évvel korábbitól (ha a munkanaphatást is figyelembe veszik, akkor 2,8 százalékkal). Egy-egy hónap teljesítménye ingadozhat, de most már megvan az év első tíz hónapja: az ipari termelés 4,7 százalékkal kisebb, mint 2022 azonos időszakában. Ez bizony elég gyenge adat, főként egy olyan ország esetében, amely gazdasági szerkezetében az iparnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint a fejlettebb, gazdagabb, a szolgáltatások nagy túlsúlyával jellemezhető európai országokban. 

Ugyancsak most jelent meg a statisztikai szolgálat közleménye a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról. Eszerint októberben a forgalom volumene némileg (0,3 százalékkal) csökkent a szeptemberihez viszonyítva. Ha pedig a már akkor is gyengécske 2022. októberhez mérjük, úgy 6,5 százalékos csökkenést látunk. Megint érdemesebb az idei év első tíz hónapjának adatait nézni: a forgalom volumene 9 százalékkal kisebb az idén. 

„Békeidőben” páratlan mértékű fogyasztás-visszaesés ez. Igaz, a 2022. áprilisi választás eredményeinek alakításához bedobott állami pénzeszközöknek köszönhetően példa nélküli volt a választás körüli hónapok bolti forgalom-megugrása is. Ismét egy markáns mutató, amely jelzi, micsoda konjunkturális kilengéseket idézett elő a kormányzat a pártpolitikai siker érdekében.

A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda? Egyáltalán lehet-e hinni a hivatalos adatoknak? Évtizedekre visszatekintve is elmondható, hogy most meglehetősen nagy a bizalmatlanság az adatokkal szemben, és nemcsak a mindig szkeptikus nagyközönség, hanem szakemberek részéről is.  

Az ár- és így a GDP-statisztikákat övező bizalmatlanságra reagálva a KSH magyarázó cikket tett közzé. A legvitatottabb ügy az infláció; annak egy lényeges komponensét, nevezetesen a lakossági energiafogyasztás árának mérését taglalja a közlemény. A politikailag elvárt „egy számjegyű infláció” 2023 októberében úgy jött ki, hogy éves szinten 16,1 százalékos energiaár-csökkenést mutatott ki a hivatal a háztartások esetén. A helyzet valóban fura, mert rögzített tarifák mellett aszerint változik egy-egy család által fizetett szolgáltatás ára, amilyen mértékben lépi túl az illető háztartás a kedvezményes („rezsicsökkentett”) keretet, bekerülve ezáltal a meghökkentően magasra húzott árú kategóriába. Ekkor árkülönbséget eleve értelmetlenség volt megadni: nem szól racionális közgazdasági vagy technológiai érv a kedvezményes mennyiség és pláne a kedvezményes/megemelt tarifa arányszáma mellett, az egész helyzet mesterkélt. Az energiafogyasztás fogyasztói árának mérése valóban különleges módon történik. Amint a KSH közleménye írja: havonta becslést készítenek, hogy a háztartások az elfogyasztott gázért és áramért milyen arányban fizetnek a 2022. augusztus 1. előtti árakon illetve már az új árakon. 

A kalkulációt tehát el kell hinnünk. A KSH közleményét jegyzők azzal támasztják alá a becslés jóságát, hogy a teljes fogyasztóiár-indexre az előrejelzői konszenzus 10,3 százalék volt. A két adat közötti különbség valóban nem nagy, az elemzői várakozás nem állt messze a hivatal által kihozott 9,9 százaléktól. Ami történetesen megfelel a politikailag igényelt egy számjegyűségnek.

A mérési problémákat félretéve sem könnyű megállapítani a gazdaság állapotát, mint ahogy az állami pénzügyekét sem. Az áfabevételek és a kiutalások egyenlege az év első 10 hónapjában szinte pontosan megegyezik 2022 első tíz hónapjának bevételi egyenlegével: az emelkedés mindössze 0,2 százalék. Mindez rekordméretű fogyasztóiár-emelkedés mellett! 

Az adat azért is különös, mert a jövedéki cikkek adója 10 százalékkal nőtt folyó forintban az első tíz hónapban. Ez azért más dinamika. Noha szintén volumen-elmaradást jelez a 18 százalékra tehető idei éves infláció mellett. Az áfa esetében viszont a bevétel idei növekedése csupán 6 százalék, a kiutalások viszont 14 százalékkal nőttek – így áll elő a nulla közeli változás a 2022-es év első tíz hónapjához képest. A Pénzügyminisztérium (PM) jelentése utal arra, hogy szemben az előző évvel, az import mérséklődése is lefele vitte az áfabevételi dinamikát (a kiadásnövekedés okait nem részletezi, csak annyit közöl: a kiutalások növekedéséhez hozzájárult a köztes ágazatok magasabb befizetése). 

Költségvetési kérdőjelek

A PM 2023. októberi államháztartási jelentésének talán leginkább elgondolkoztató bekezdése az állam kamategyenlegével foglalkozik. A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1 938,9 milliárd forint nettó kamatkiadás 491,7 milliárd forinttal lett több az előző évhez képest. Óriási összeg ez, és a korábban kisebb kamatok mellett felvett kölcsönök lejárásának ütemében most sokkal nagyobb kamatozású forrásokat kell bevonni. Önmagában a kamatteher középtávú fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Ezért különösen kritikus az ezermilliárdos áfakiesés ebben az évben. Egyben emlékeztet minket arra, hogy a figyelmeztető tanácsok ellenére túlságosan a fogyasztási adózás felé vitték az állam finanszírozását, nagyvonalúan könnyítve a jövedelemadókon. 

A folytatás számos kérdőjele között ott van a költségvetés ügye. Ha javulna a nettó export mutatója, az formailag felfele viszi a GDP-t, amely mára a magyar politika szent tehene lett. Csakhogy: az importot jóval meghaladó export javít néhány mutatón, de nem segít a költségvetésen. Arra pedig a már ismert okokból nagy terhek fognak hárulni – ingatag bevételi viszonyok között. Lehet ezért nagy fejlesztésekről álmodozni, de az államháztartás realitásai hamar lehozhatják a földre a nagyot álmodót. Mindez visszavisz minket ahhoz a kérdéshez, hogy valóban mi is jöhet a recessziós negyedéveket követően. Visszapattanás? Az nem, már látható. Pangás? Talán nem, noha kulcsmutatóink meglehetően lapos konjunktúrát jeleznek. És még nem is beszéltünk a geopolitikai kockázatokról… 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
Benchmark Bod Péter Ákos: Figyelmeztetés jött a német gazdasági szereplőktől
Bod Péter Ákos | 2023. május 4. 05:36
Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG