A magyar digitális fejlődés az uniós országok sorrendjének a végefelé található: megelőzi némileg a szlovák, valamint a lengyel, görög, bolgár szintet, és a lista végén meglehetősen lemaradt román viszonyokat - ismerteti a Digitális Gazdaság és Társadalom Fejlettség nevű mutató (DESI) legfrissebb állását a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár laptársunk, az Mfor oldalán megjelent cikkében. A finn, dán, holland, svéd, észt és egyéb igen versenyképes gazdaságok ebben a jól mérhető, dokumentálható vonatkozásban is sokkal előttünk állnak. A jelentés elkészültének idején Magyarország a 27 EU-tagállam között a 22. helyet foglalta el.
Ami a magyar gazdaság mellett szól térségi összevetésben, az a viszonylag jó konnektivitás (internethozzáférés), köszönhetően döntően a külföldi működő tőke által megvalósított addigi fejlesztéseknek. Ám figyelemre méltó az emberi tőkeállomány szintjének a szerényebb mértéke. Márpedig minden új technológia átvételének az a kritikus tényezője.
Ami a képzettséget illeti, e vonatkozásban egyáltalán nem állunk olyan jól, mint ahogy a közvélemény hiszi. A sok évtizede hangoztatott „kultúrfölény” talán már annak első meghirdetése idején sem állhatott fent térségi összevetésben, ám az utóbbi évtizedben a társadalmi indikátorok már sajnos jól dokumentálják a lemaradást. Az iskolázottság ugyan nem azonos a képzettségi helyzettel, hiszen a formális oktatási rendszeren kívül rengeteg tudás épülhet be a lakosok humántőke-állományába, de azért sokat megmutatnak: nos, a friss oktatási adatok világosan jelzik a gondokat - mutat rá Bod Péter Ákos.
397 krízishelyzetet gyűjtött össze és elemzett a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) kríziskommunikációs tagozata a Krízistérkép 2023 című kiadványban. 
Az amerikai recessziós forgatókönyv inkább már a múlté
Sávban mozoghat a forint, menedék maradhat a kötvényalap – interjú
Gyurcsik Attila: Ha úgy hozza a sors, akkor valami ellen is fogadhatok
