11p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Látszólag nincs egyértelmű összefüggés a bruttó hazai termék (GDP) és az emberi boldogság mértékének európai helyzete között. De csak látszólag. Valójában a boldogság-lista élén is az anyagilag tehetős nemzetek állnak. Mint ahogy Magyarország középmezőnybeli helyezése sem lehet meglepő és sajnos, ahogy a GDP-k összevetésében, itt is már előttünk vannak a románok. Azaz boldogabbak.

A gazdasági rovatokban vezető hír, ha kijön a legfrissebb GDP-adat; megmozgatja a pénzpiacokat, megszólalnak az elemzők, magyarázkodik vagy dicsekszik a kormány. Jogosan, mert minden ismert gyengéje ellenére a bruttó hazai termék a gazdasági teljesítmény leggyakrabban használt indikátora. 

Ezzel szemben az üzleti sajtó számára talán csak színes hír, amikor az ENSZ által a Boldogság Napjának kijelölt dátumra időzítve megjelenik a nemzetközi boldogság jelentés (The World Happiness Report), amelyet a Gallup közvélemény-kutató cég és az Oxfordi Egyetem Boldogságkutató Intézete állít elő évek óta. A nagyméretű mintából a boldogság átlagértéke alapján országsorrendet lehet felállítani; azt ismét Finnország vezeti, sokadszorra. A listát Afganisztán zárja. 

Finnországtól Afganisztánig
Finnországtól Afganisztánig
Fotó: Depositphotos

Mond-e valami fontosat a világ dolgairól egy ilyen lista? Vagy ez is csak egyike a szubjektív adatokból összeállított rangsoroknak? Van-e figyelemre méltó üzenete az ilyen sorrendiségnek, vagy csupán egy nemzetközi „szépségverseny” helyezettjeit látjuk?

Kezdetben jogos volt némi fenntartás. A GDP, a kiviteli volumen, az infláció úgynevezett kemény tény. De még az olyan indikátorokat is elfogadottság övezi, mint az egy millió lakosra jutó szabadalmak száma. Ezek és a hasonló mutatók komoly jelzést adnak egy ország, térség anyagi fejlettségi viszonyairól. A „puha” mutatókat viszont, mint a Transparency International (TI) korrupciós érzékelési indexe (CPI) vagy a nemzetközi hitelminősítők országkockázati besorolásai, szokás másodlagosnak tekinteni. 

Pedig nem azok. A Fitch vagy a Moody’s által adott országkockázati besorolás (rating) nagyon is kemény gazdasági mutató. Közzétételét alapos modellezési és terepmunka (due dilligence vizsgálat) előzi meg. Megváltozása azonnali, közvetlen piaci reakciókat idéz elé. 

A TI által valamely országról kiállított transzparencia-értékelés mögött is komoly adatgyűjtő és elemző munka van. Publikálása, különösen, ha jelentős változást tartalmaz a korábbi besoroláshoz képest, hullámokat vet, kihat üzleti döntésekre is. A befektető ugyanis szeretne tisztában lenni azzal, hogy egy adott térségben mekkora korrupciós kockázatokkal kell számolnia; a TI, mint nemzetközi nem-kormányzati szervezet (NGO) ezeket a nehezen mérhető, de kétségkívül létező vonatkozásokat az adatfelvételei és elemzései alapján hajlandó egyetlen alfanumerikus osztályzatban rögzíteni. Egy adott ország pontszáma, nemzetközi sorrendje komolyan vett információ. 

Egyébként is elmondható, hogy a véleményalapú felmérések, csakúgy, mint a konjunktúra-mutatók megérdemlik a figyelmet, mert valami lényegeset közölnek egy országról, térségről, akár a glóbusz egészéről. 

Mielőtt a legutóbbi boldogság-indexeket megtekintenénk, álljon itt az EU-tagállamok 2023-as egy főre jutó GDP-je az Eurostat közlése szerint, a hazai vásárlóerőt figyelembe vevő (PPS) számítás szerint.

Az EU tagállamok GDP/fő adata (PPS), az EU27 átlagának százalékában

Az nem lephet meg minket, hogy nemcsak a régebbi uniós tagállamok nagy többségének GDP/fő mutatója előzi le a magyart, hanem számos új tagállamé is. Csehország, Szlovénia, Észtország elég ismert módon nálunk fejlettebb lett mára a GDP-mutatók alapján. Ami viszont immár nem először okoz meglepetést: az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (PGP/fő) alapján nemcsak Lengyelország, hanem immár Románia is elénk került. Ez az ügy még sokáig foglalkoztatja az elemzőket, hiszen egészen a legutóbbi időkig azt volt az elfogadott felfogás, hogy a magyar átlagfejlettség tartósan meghaladja a román szintet. Korábban bizony azt kellett elfogadnunk, hogy a néhány évtizede még lesajnált Lengyelország nemzeti jövedelmi szintje sokat javult mostanra.  

A magyar GDP/fő mutató csalódást keltő alakulásáról még sokat beszélünk. Legfőképpen az okait kellene feltárni, hogy a reális helyzetkép, az ide vezető pálya ismeretében a szükséges korrekciós intézkedésekről is írhassunk. 

Látszólag eltér ettől az emberi boldogság mértékének európai helyzete. Amint azonban meglátjuk, érdemi a kapcsolat. Lássuk tehát az éves jelentést. A mostani, 2024-es jelentés abban nem okoz meglepetést, hogy jórészt most is skandináv országok állnak a boldogság-lista élén. Lehet mondani, anyagilag tehetős nemzetek, és így könnyű ott boldognak lenni. 

Ez azonban persze nem ilyen egyszerű. Az anyagi jólét, amelyet a leggyakrabban a gazdasági teljesítmény mérésére használt bruttó hazai termék (GDP) testesít meg, csupán egyike a boldogságra kiható faktoroknak. Nagymintán elvégzett ökonometriai számítások valóban kimutatnak pozitív kapcsolatot az anyagi jólét szintje és a szubjektív életérzés mértéke között, de egyáltalán nem determinisztikus a viszony. Léteznek egyéb fontos befolyásoló tényezők: az egészségügyi állapot, a társasági kapcsolati háló kiterjedtsége, a korrupció megléte és mértéke. Ezek mind az emberek életérzéseit formáló faktorok. 

Vannak nagy és fejlett országok, amelyek gazdasági erejükhöz képest nem járnak élen ebben a vonatkozásban: nincs az első húszban a friss jelentés szerint az Egyesült Államok és Németország, a 23. illetve 24. helyre kerültek – ami egyébként visszacsúszás a korábbi években elért pozíciókból. 

Mielőtt az adatok néhány lényeges vonatkozását megnéznénk, érdemes rátekinteni a pontszámok és így a globális helyezések mögötti módszertanra. A pontérték szubjektív állapotra irányuló nagymintás megkérdezésen nyugszik, azt gyakorlott cég végzi. Ám az értékeket így is formálhatják nyelvi, kulturális tényezők. Kérdéses, hogy például az adott kultúrában szokás-e, illik-e őszinte választ adni az élettel való általános elégedettséget, a negatív érzelmeket keltő vagy éppen pozitív érzéseket életre hívó szituációknak való kitettséget firtató kérdésekre. 

Boldogságmérési vizsgálatok azonban régóta folynak, és még ha a kultúraközi összevetésben lehetnek kisebb mérési gondok, a jelentős eltérések mögött bizonyosan társadalmi tények állnak. Továbbá az adott ország, térség élet-értékelési szintjének a változása, pláne, ha a változás mértéke jelentős, alkalmas a tényleges társadalmi attitűd-elmozdulások érzékelésére. Hogy ne csak egyetlen jobb vagy rosszabb esztendő formálja az adatokat, a kutatás három egymást követő év adatainak átlagolásával állítja elő az országos vagy réteg-értékeket. Ugyanis az országos átlagon túl a jelentés közöl adatokat kor szerinti bontásban is (30 alattiak; 60 felettiek), így képet lehet alkotni a fiatalok és az idősebb generációk beállítottságáról. Hasonlóan vizsgálható a jövedelmi szint és más szocio-gazdasági vonatkozás valamint a boldogság közötti kapcsolat.

Minket nyilván elsősorban a magyar adatok érdekelnek. Magyarországot sajnos nem kell keresni az első tízben, mely – talán nem meglepően – így néz ki a 2021-2023-as, azaz poszt-Covid időszakban:

  1. Finnország
  2. Dánia
  3. Izland
  4. Svédország
  5. Izrael
  6. Hollandia
  7. Norvégia
  8. Luxemburg
  9. Svájc
  10. Ausztrália

Hazánk nincs ezek között, de még az első ötvenben sem. Hasznos a szomszédokat és a referenciacsoportunkba tartozók helyezését megemlíteni a magunk értékével együtt. 

Ausztria 14; Csehország 18; Litvánia 19; Szlovénia 21; Németország 24; Koszovó 29 (!); Románia 32; Észtország 34; Lengyelország 35; Szerbia 39; Szlovákia 45; Lettország 46; Magyarország 56; Horvátország 63, Bulgária 81.  

A tanulságok előtt egy megfigyelés: az élenjárók között sok a nemzetközi méretek szerinti kis, legfeljebb közepes méretű ország. A világ legboldogabb húsz országa között egyetlen óriási népességű ország sem található, csupán kettő olyan (Kanada, Egyesült Királyság), amely európai szemmel nézve nagy. A világ legnépesebb országai közül Kína a hatvanadik, India pedig a 126. helyen található. 

A magyar helyezés – stílszerűen szólva – elszomorító. Egyébként a térségünk most meglepően jól szerepel az országok átlagos boldogsági indexe szerint. A korábbi hasonló mérésekből kiolvashatóan sokat javult itt a boldogsági szint, és ezzel a nemzetközi helyezés. A magyar adat és pozíció is volt sokkal lejjebb, tehát van pont-javulás. Viszont más térségbeli országok így is elénk kerültek, feljebb jutottak, nem is kis mértékben. 

Ami az új tagországokat vagy másként a volt államszocialista országokat illeti, egy vonatkozásban nagyon eltérnek Európa nyugati, északi országaitól: ez pedig az életkor szerinti boldogságérzés. Az idősebbek ezen a vidéken sokkal kevésbé boldogok, mint a fiatalok. A magyar helyezés a 60+ korosztályban a világ 143 felmért országa közül a hetvenedik! Ez az orosz, szerb szint. A cseh, lengyel esetben is van lemaradás az országos átlagtól az idősebb korcsoportban, de a miénk nagyon markáns. 

Az érem túloldala viszont az, hogy a fiatalok életértékelésére az EU keleti peremét alkotó országokban örvendetesen jó mutatókat hozott a felmérés. Olyannyira, hogy a 30 év alatti korosztály világlistáját Litvánia (!) vezeti, harmadik Szerbia, nyolcadik Románia, 14-ik Horvátország. A magyar boldogsági index-érték ebben a korcsoportban a 36-ik helyre jó, ami láthatóan elmarad a térségünk élenjáró országaitól, de azért lényegesen jobb, mint a 60pluszos magyaroké a maguk 70-ik helyével.

A boldogságérzés szubjektív jellegű, de a mérési módszertan a kellemetlen életérzést (aggodalmat, frusztrációt) kiváltó körülményekre és másfelől a pozitív érzésre okot adó szituációkra is kitér. A magyar (kelet-európai) idősebb korosztály sokkal magányosabb, testi és lelki állapota rosszabb, az egészségügyi rendszertől kevesebbet kap, mint a hosszú listán előttünk álló országok idősei. Azt is megkockáztathatjuk, hogy a társadalom idősebb felében az eddigi társadalmi-politikai-gazdasági változások, valamint a folyamatba levő új irányzatok gyakran jelennek meg fenyegetésként, negatív előjellel. A fiatalok viszont beleszülettek az új viszonyokba. Közöttük az elmúlt években zajló változások, próbatételek kisebb mértékben jelentek meg negatívumként, boldogtalansági tényezőként. 

Társadalmi-kulturális folyamat ez, ám a kormányzati felelősség sem csekély. Az állami média a tényleges gondok felnagyobbításával és gyakran képzelt veszélyekkel riogatja a médiafogyasztókat (nálunk nagyobbrészt az idősebb korosztályokat éri el intenzíven az állami rádió, televízió, megyei lap), amivel erősíti a negatív attitűdöket. A fiatalokra is irányul negativista kormánypropaganda, de oda kisebb hányadban jut el. 

A térségi normától elmaradó boldogságindex nem önmagában gond. Az a társadalmi világkép, amely számokká transzformálódik, viszont ténylegesen gátja a gazdasági fejlődésnek. Nehéz megmondani, hogy a Magyarországnak a térséghez képest szerény gazdasági növekedési teljesítményét mennyire befolyásolta eddig is, hogy a többi országhoz viszonyítva nálunk meglehetősen negativista sokak beállítottsága. Vagy talán fordított az oksági irány? Az elmúlt másfél évtized évi kettő százalék alatti GDP-növekedési üteme túl csekély ahhoz, hogy hozzátegyen a fiatalok és nem fiatalok boldogságérzéséhez? 

A magyarországi adatokat nézve, egybevetve a térségbeli országokéval, már kevésbé érezhetjük meglepőnek, zavarba hozónak, váratlannak azokat a „kemény” mutatókat, amelyek szerint mások minálunk dinamikusabban fejlődtek az utóbbi évtizedben. A cseh, lengyel, román társadalom szubjektív mutatói, mint most a boldogság-index, a miénknél kevésbé megosztott, múltba meredő ország képét adják. Az érzések, érzelmek, attitűdök nagyon is erős formálói a gazdasági tevékenységnek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Jobbak az emberek szenzorai, mint az állami hivatalé?
Privátbankár.hu | 2024. június 6. 08:51
A Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal ahhoz ad fogódzót, hogyan kell értelmezni és értékelni a GDP-adatokat. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Miért pont nálunk lett ilyen drága az élet?
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 10:34
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár benézett a szokásosan közölt inflációs adatok mögé. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A sok évtizede hangoztatott "kultúrfölényünk" már régóta nem létezik
Privátbankár.hu | 2024. május 24. 09:11
Térségi összevetésben csak a román mutatók mérnek a mienknél egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetet a formális (iskolai) képzettséget illetően - mutat rá a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. 
Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
Benchmark Bod Péter Ákos: A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített
Privátbankár.hu | 2024. május 10. 10:08
Ettől függetlenül a német kapcsolatrendszert újra lehet gondolni. A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzésének főbb megállapításait ismertette.
Benchmark Bod Péter Ákos: A nagy jegybankok óvatossága és a forintkamatok sorsa
Bod Péter Ákos | 2024. április 12. 05:43
A jegybankok világszerte komoly feladványt kaptak: mikor és milyen mértékű kamatcsökkentés lenne a megfelelő? Ha azonban a meghatározó jegybankok minden javuló jel ellenére óvatosak, a vártnál később lépnek és talán kisebb mértékben enyhítenek a kondíciókon, akkor a magyar jegybank sem engedhet a sürgetésnek.
Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG