Továbbra is alacsony a lakossági fogyasztás azokon a területeken, amelyek igazán mozgatják a biztosítási piacot, így csökkent az újautó-értékesítés, illetve a lakásépítés. A nem életbiztosítási ágazatból származó díjbevételek 1,1 százalékos csökkenése mögött ezek az okok sejthetők. Ugyanakkor folytatódik az a tendencia, hogy a díjak egyre nagyobb hányadát éves díjként fizetik az ügyfelek.
A társaságok összesített idei első féléves díjbevételeinek több, mint fele, 208,8 milliárd forint származott az életbiztosítási üzletágból, míg a nem életbiztosításokból származó 204,5 milliárd forint a teljes díjbevétel mintegy 49 százalékát adta.
A végtörlesztés hatása az életbiztosítási piacra még mindig érezhető. Azok, akik végtörlesztették hitelüket, bár levegőhöz jutottak, megtakarítani azonban még nemigen tudnak. Sokan éppen azért szüntették meg befektetési biztosításukat, hogy ki tudják fizetni a hiteleiket. Mindezek után nem meglepő, hogy az életbiztosítási díjbevételek csökkentek – az egy évvel korábbihoz képest 7,4 százalékkal.
A befektetéshez kötött (unit-linked) termékekből származó bevételek mintegy 12 százalékkal, 154,3 milliárdról 136,2 milliárd forintra estek. Valószínűleg a lakosság romló anyagi helyzetének tudható be, hogy az egyszeri és eseti díjakból származó bevételeknél 14 százalékos mérséklődés mutatkozik.
Megoldás az lenne, ha a lakosság körében is megindulna a hosszú távú megtakarítások növekedése. Ezt nagymértékben segítené, ha a kormányzat ismét támogatná az életbiztosításokat, vagy legalább azonos mértékben támogatná az egyes megtakarítási formákat.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
