Rájár a rúd a biztosítókra, a pénzintézeti különadó (bankadó) után a baleseti adót is a nyakukba kapták, majd pedig a Széll Kálmán Terv 2.0-val megérkezett az újabb teher is: a biztosítási adó. A legújabb kormányrendelet értelmében a baleseti adó ebbe épül bele (a kulcs marad 30%), de ezen felül a kormány megadóztatja a cascót (15%) valamint a vagyoni- és balesetbiztosításokat (10%) - igaz, bankadót már nem kell majd fizetniük a biztosítóknak és megszűnik ezzel együtt a tűzvédelmi hozzájárulás is. Az öngondoskodásra mért jó pár pofon után a kormány úgy döntött, hogy az élet- és betegségbiztosítások maradnak adómentesek, ezen felül az idei évtől állami támogatással megerősített mezőgazdasági biztosítások is adómentesek lesznek (de ez a rendszer egyelőre gyerekcipőben jár).
Megjósolhatatlan a hatás?
A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) korábbi állásfoglalása szerint az új adó így is nagy teher lesz a társaságoknak. Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelőbizottsági tagja egy korábbi háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy a biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni. Miközben ugyanis a szektor 30 milliárdos nyereséget képes termelni, ennek nagyjából a dupláját kellene befizetniük jövőre a költségvetésbe.
Kérdésünkre válaszolva az Aegon Biztosítónál óvatosan úgy nyilatkoztak, az adó hatása kiszámíthatatlan, így azt is nehéz egyelőre megmondani, átterhelik-e azt az ügyfelekre, és ha igen, milyen mértékbe. Ezt ugyanis a piaci verseny nagy mértékben befolyásolhatja.
Láttunk már erre példát. A baleseti adó bevezetése előtt az alkuszok többsége arra számított, hogy növekedni fognak a kgfb-piacon évek óta csökkenő díjak - végül mégsem ez történt. A legtöbb autós meg tudta úszni a baleseti adót az éles verseny miatt, a kampányban biztosítót váltók tulajdonképpen meg sem érezték azt. A kgfb-piac azonban speciális, más szegmenshez képest itt kifejezetten éles az árverseny. Az Aegon idén csak a bankadóból 4,82 milliárd forinttal gazdagította a magyar államkincstárat, jövőre úgy kalkulálnak, hogy 4 milliárdot is elérheti, amit a biztosítási adón keresztül be kell fizetniük - erre jön még rá a kgfb-t terhelő baleseti adó.
Erős az árverseny, ez visszafoghatja a biztosítókat
A kisebb társaságok közül a Signal Biztosító idén 400 milliót forint bankadót fizet, a baleseti adóból pedig 500 milliót, jövőre úgy számolnak, ennél nagyjából 30 millióval kell kevesebbet fizetniük (de úgy, hogy a társaságnak a tűzvédelmi hozzájárulás kivezetése 67 millió könnyebbséget jelent az idei évhez képest).
* Ezer forintban, a negyedév végén (a kgfb-díjbevételekkel együtt)
** 2008 végén egyesül az OTP Garancia Biztosítóval.
A Signal szerint a biztosítási adó egyes ágazatokban nemcsak hogy elviheti az egész éves nyereséget, de lehet, hogy veszteség is keletkezik miatta. Így a biztosítók várhatóan a plusz teher egy részét kénytelenek lesznek áthárítani majd az ügyfelekre - árulta el kérdésünkre Flamich Gábor, a Signal gépjármű- és lakossági vagyonbiztosításokkal foglalkozó főosztályvezetője. Azt azonban rögvest hozzá is tette, hogy ennek mértéke vélhetően a lehető legalacsonyabb lesz az éles piaci verseny miatt.
Újabb teher a devizahiteleseknek?
A lakáshitellel - ezek jó része devizahiteles - rendelkezőknek kötelező jelleggel kell biztosítást kötniük a hitel fedezetére, nem kérdés, a lakásbiztosítás megléte itt a hitelintézet és az ügyfél közös érdeke. E tekintetben nincs különbség a vagyonbiztosítások között, vagyis ha a társaságok áthárítják a terhet, az ugyanúgy érvényes a hitelesekre is, és ez újabb plusz teher lehet a háztartásoknak. Flamich Gábor szerint egy átlagos lakásbiztosítás díja nem éri el a 30 ezer forintot, ami 3000 forintos adóterhet jelent - ez havonta 250 forintos plusz kiadás lesz egy családnak.
A prognózisok szerint azonban az infláció magas szinten ragadhat (többek között épp a plusz adók miatt),a reálbérek csökkennek, miközben továbbra is magas a munkanélküliség, és a belső fogyasztás sem biztos, hogy bővül jövőre. Ez pedig biztosan nyomot hagy a biztosítási piacon is, a háztartások és a cégek pedig valószínűleg ott spórolnak majd, ahol csak tudnak. Ennek pedig könnyen áldozatul eshetnek a vagyonbiztosítások, melyek felmondásához legtöbb esetben az is elég, ha az ügyfél nem fizeti tovább a díjat.
"Ez nem jó senkinek"
Az alkusz már nem fogalmaz olyan óvatosan, mint az általunk megkérdezett biztosítók. Schmidt Ákos, a Riskonline ügyvezető igazgatója szerint a társaságok kénytelenek lesznek teljes mértékben átterhelni a plusz adót az ügyfelekre. "Majdnem mindegyik biztosító a válság és az eddigi adók hatására végrehajtotta a belső szervezetének racionalizálását, amely a kedvezőtlen adatok miatt talán már túlságosan is sikerül. Rengeteg területen érezni, hogy a biztosítóknál kapacitáshiány van" - mondja Schmidt. Az ügyfelek 15-20 perces várakozásról beszélnek telefonos ügyfélszolgálati kiszolgálásnál, a kárrendezésnél a kárkifizetések ideje három-négyszerese a két évvel ezelőttinek, nem beszélve a válság és az előző évek plusz adóinak hatásáról - sorolja a szakértő. "Természetesen ez nem jó senkinek, de legfőképpen az ügyfeleknek nem. Ha ehhez hozzáveszem a szektor siralmas jövedelmezőségi adatait, akkor elképzelhetetlennek tartom, hogy a biztosítók ne hárítsák tovább az adó mértékét" - mondja Schmidt.
Van remény?
A lakáshitelesek számára azonban van remény. "A lakáshitel mellé kötelezően megkötött lakásbiztosítások általában alacsony fedezet és magas díj jellemzett, mert annak idején a bankoknak ez volt az érdeke, ezért a devizahitelesek most könnyen találhatnak jobb ajánlatot" - mondja a szakértő. A vagyonelemek változása, az újabb piaci termékek, lehetőségek megjelenése miatt a lakásbiztosítási szerződéseket amúgy is érdemes 5 évente átnézni, hátha akad kedvezőbb díjtételű ajánlat, a nélkül, hogy a fedezetet csökkenteni kellene. A lakásbiztosítások piacán a verseny amúgy is nagy, ezt kihasználhatják most az ügyfelek, és az adó egy részét megspórolhatják, de Schmidt szerint valószínűleg így is többet kell majd fizetniük jövőre.
Spórolás?
Mint említettük már, 2013 nehéz év lesz a magyar háztartások számára, általánosságban is elmondható, hogy a fogyasztás visszafogása meglátszik a biztosítók díjbevételén is. Nem biztos azonban, hogy a biztosításról való lemondás valóban megtakarítást jelent, rövid távon talán csökkentheti a havi költségvetésben a kiadási oldalt, de ha beüt a baj, akkor a károkért valakinek helyt kell állnia. Megoldás lehet nehéz helyzetben, ha az ügyfelek kisebb kockázati fedezetet jelentő biztosítások felé fordulnak, de ilyen esetben számolnunk kell vele, hogy kár esetén a kártérítés összege is alacsonyabb lesz.
Legyen szó akár árvízről, viharról vagy egy betegségről, ami miatt rövidebb-hosszabb időre kiesünk a munkából, az ebből eredő veszteségek nagyon fájdalmasak lehetnek biztosítás hiányában - az éppen spórolni igyekvő állam pedig nem fog helyt állni helyettünk ezekben az esetekben. Persze mindezt érdemes a másik szemszögből is megvizsgálni: az öngondoskodás erősítésével az állam éppen hogy saját válláról vehetne le terhet, hogy katasztrófa vagy egyéni tragédia esetén ne neki kelljen plusz segélyt, támogatást adnia, a keletkező károkért helyt állnia. Főleg, ha éppenséggel az államháztartás hosszú távú konszolidációja a cél.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
