Már előző este olyan hírek szivárogtak ki, hogy az elbocsátási hullámban legalább 50 oktatótól szabadul meg az ELTE BTK.

Alapítványokon keresztül, összesen millió forinttal támogatja a mérnökképzést a Mavir. Két egyetem képzéséhez járul hozzá a társaság, főleg kutatásokat akar finanszírozni.

"Árban" is egyre közelebb vannak a külföldi egyetemek a magyarokhoz, egy friss felmérés szerint a felvételizők döntő többsége inkább külföldön szerezne diplomát. Idehaza sorozatos a forráskivonás a felsőoktatásból, a keretrendszer sokszor adhoc módon változik. A külföldi egyetemekkel kapcsolatban így is vannak félreértések.

Nagyon felértékelődik az ösztöndíjak jelentősége a fizetős szakok bevezetésével. A diákoknak már jelentkezés előtt érdemes lesz az adott egyetem, főiskola által kínált ösztöndíjaknak utánanézni, és felvett hallgatóként is fontos lesz minél jobban tájékozódni a lehetőségekről. Emellett pedig a felsőoktatási intézményeknek minél jobban működő juttatási rendszert kell kialakítani, ha versenyképesek akarnak maradni.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara épületének elfoglalásáról döntöttek a városban rendezett diáktüntetés résztvevői szerdán.

Az oktatásban zajló események felrázzák a biztosítási piacot is: újabban feltűnően sokan tájékozódnak a társaságoknál a külföldi tanulással összeköthető ajánlatok iránt.

Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.

Giró-Szász András szerint tarthatatlan, hogy az állam egyes szakokon munkanélkülieket képzett. A számok mögé néztünk, úgy tűnik sokan valóban parkolópályának használják az egyetemet, de lehet-e a mennyiséggel a minőségért tenni? Lehet-e spórolni a felsőoktatáson, ha a Diákhitel 2-t nem ilyen keretszámokra tervezték?

A Kaposvári Egyetemen is kéthetes szénszünetet tartanak december végén és január elején, a felsőoktatási intézmény Egészségügyi Centrumában és az agrártevékenységet végző egységekben azonban ez idő alatt is folyamatos lesz a munkavégzés.

A keretszámok ellen tiltakoztak az ELTE dél-budai kampuszán, majd a tömeg megindult a Petőfi-hídra. A hallgatók szerint a keretszámok durva megvágása egyenlő a tandíj bevezetésével.

A részösztöndíjas finanszírozási formát választó hallgatók a a képzésük költségeinek felét fizetik, de ebben a félévben még ugyanazokra a támogatásokra jogosultak, mint ösztöndíjas társaik, februártól ezeknek már csak a felét fogják kapni.

Évente minden 5. hallgató igényli a 8 százalékos kamattal adott diákhitelt, amit jellemzően tanulmányokhoz kötődő kiadásokra költenek. A hitelfelvétel korhatára 35 évre csökken. Sok új változást hoz az idei év az igénylőknek - és jön a Diákhitel 2.

A felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló háttértanulmány szerint 2015-ig az államilag támogatott helyek száma 3,5 százalékkal csökken majd, a jogász képzés az alap és az osztatlan képzés esetében is nullára mérséklődhet. A korábbi tervekkel szemben nem 12 hanem 13 felsőoktatási pólus alakulhat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem külön pólust képezhet.

A magyar családok kétharmada nem számít rá, hogy az állam teljes körűen finanszírozza a jövőben az oktatást, mégis kevesen tesznek azért, hogy gyermekeiknek ne legyen ezzel gondja. A kisebb megtakarítási képességgel rendelkezőknél egyértelműen a gyerek áll az első helyen.

Egy friss felmérés eredményei alapján az érettségivel rendelkező munkavállalók átlagosan fele annyit keresnek, mint az egyetemi diplomát kezükben tudó dolgozók. Az előbbiek átlagfizetése ugyanis havi bruttó 163 000 forint, míg az utóbbiaké átlagosan 325 300 forint.

Már csak egy napjuk van február 15-ig azoknak a hallgatóknak, akik Diákhitelükhöz már márciusban szeretnének hozzájutni. A szabad felhasználású Diákhitel keretében a felvehető hitelösszeg akár 200 ezer - költségtérítéses hallgatók számára akár 250 ezer - forint is lehet.

A kormány megteremti a jogi és a pénzügyi lehetőségét, hogy az állam visszatérítse a diákhitel összegét azoknak a fiataloknak, akik önköltséggel szereznek jogi vagy közgazdasági diplomát és állami szolgálatba állnak - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.

Az új felsőoktatási törvény szerint már állami nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni, azonban az ezt kiváltó egyetemi vizsgák rendszere még mindig ne egységes. Ezen készül változtatni a Magyar Rektori Konferencia, amely nyáron már elindítaná azt a programot, amely garantálja, hogy a különböző intézményekben megszerzett papírok mögött hasonló követelmények és tudás áll.