Mire használható a közösségi média? Történetmesélésre vagy pénzszerzésre? Mindkettőre - ez derült ki a Privátbankár.hu Social Marketing 2014 konferenciájának első szekciójának előadásaiból. Videós bejelentkezés a helyszínről.

A Facebook a magyarok egyik legkedveltebb márkája, rengeteg időt töltünk el az oldalon, és még a reklámok is kevésbé zavarnak minket a hírfolyamunkban. Miben jobb a Facebook, mint a többi hirdetési felület, miért itt költsük el a pénzünket? Hogyan legyünk hatékonyak, mire figyeljünk oda?

Tízből négy magyar fenn van a Facebookon, de nem üzleti kapcsolattartásra vagy munkakeresésre használja - inkább megosztja, hol nyaral, mit evett, mennyit fut - azaz hírt ad magáról, üzeneteket küldözget és nézegeti ismerősei porfilját.

A vasárnapi futball világbajnokság döntője volt a legizgalmasabb sportesemény a Facebook történelmében. A közösségi oldalon világszerte 88 millió ember beszélt az argentin-német meccsről. És mire kerestek rá a Google-ben? Meglepő.

Komolyan mondom, hogy hiszek ebben a városban - állítja a 3 éve cégalapításba fogó trendkutató, aki az egyik legismertebb- és olvasottabb hazai techblogot írja. Azon sincs meglepődve ugyanakkor, hogy "szétadóztatják a magyar cégeket", az elvándorlásban viszont nem hisz, mert szerinte van "feladat, amit nekünk kell megoldani". Sorozatunk következő része: a nagy Doransky-interjú.

Sok kérdést vethet fel a közösségi média és a munkahely viszonya: büntethetnek-e azért, amit a Facebookon művelünk? Felhasználhatóak-e a kiposztolt fényképek a bíróságon? Mi a jobb, ha engedik vagy ha tiltják a facebookozást a munkahelyen?

Eleget költenek-e a bankok, pénzintézetek az információbiztonságra? Miért lehet veszélyes a közösségi média a banki munkahelyen? Kellően biztonságos-e már a felhőben tárolni az adatokat?

Az OTP leányvállalata, a Portfolion Zrt. 1,5 millió eurós tőkebefektetéssel új távlatokat biztosít a cégnek, amelynek stratégiai célja Európa meghatározó online piaci szereplőjévé válni.

A netes információk alapján vásárlók aránya itthon jóval alacsonyabb, mint az európai átlag - derül ki a Nielsen februári felméréséből. A pénzügyi termékek és bankolás terén mindössze a magyarok 18 százaléka alapozza döntését a világhálóra. A véleményezési kedv magasabb: tíz magyar fogyasztóból hatan tették fel tapasztalataikat a netre, pénzügyek terén azonban itt is csak 10 százalék az arány.

Szakértők óvatosságra intenek bennünket, hogy milyen információkat és kikkel osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon. A sok nyilvános adat veszélyes is lehet ránk nézve.

Az oktatási területen egyelőre a felsőoktatási intézmények használják ki leginkább a Facebook adta lehetőségeket a meglévő vagy potenciális hallgatók megszólítására. Bár a felsőoktatás dominanciáját részben magyarázhatják közösségi média használati szokások, valamint az intézmények méretéből adódó különbségek, valószínű, hogy a jelenség mögött a diákokért folyó verseny erősödése is meghúzódik.

A piac továbbra is izgatottan vár a Facebook részvénykibocsátására, a közösségi médiára már több alap is szakosodott, amelyek alig várják, hogy bővíthessék vele portfóliójukat. Van olyan közöttük, ahol az ázsiai részvények vannak túlsúlyban, másutt inkább az amerikai üdvöskékre fókuszálnak.