A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak a szeptemberihez képest 1,9 százalékkal nőttek. Alapvetően a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, az elektronikai termékek gyártása és a járműgyártás ágazatokban tapasztalható áremelkedések befolyásolták az októberi indexet. Az exportértékesítés árnövekedése meghaladta a belföldit, ebben szerepet játszott a forint gyengülése.

A harmadik negyedévben a beruházások volumene 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon kívül a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés figyelhető meg, elsősorban az építőipari beruházások területén.

Ismételten nőtt a munkanélküliség, akárcsak a foglalkoztatottak száma - mit is jelent ez pontosan? Az NGM örül, az elemzők szerint ugyanakkor marad a kétszámjegyű munkanélküliségi ráta. A 9,9%-os rátáról csak az OECD beszélt eddig - Matolcsy is ebbe kapaszkodott. Egyre aktívabbak vagyunk - ennek legalább lehet örülni.

3 millió 863 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma 2011. augusztus–októberben, 40 ezer fővel (1%-kal) több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma az egy évvel korábbinál valamelyest magasabb, 468 ezer fő volt, amely 10,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett - ez 0,1 százalékponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti érték.

Az elmúlt két évben megduplázódott a kétfajta hitellel, és megnégyszereződött a három vagy több hitellel rendelkezők száma Magyarországon a KSH adatai szerint. A 700 ezer jelzáloghiteles több mint 10%-a állástalan és további 24 ezer hiteles van munka nélkül. Folyószámla hitele 1 millió embernek van.

A kiskereskedelmi értékesítés volumene szeptemberben és az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakának szintjén maradt. Éves összehasonlításban szeptemberben kis mértékben, 0,3 százalékkal nőtt a forgalom volumene, augusztushoz képest azonban a forgalom változatlan maradt.

Az idei év első kilenc hónapjában 3,8 százalékkal kevesebb gyermek született, mindezek mellett a halálozások száma 0,8 százalékos csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest. Az adatok szerint a természetes fogyás 1799 fővel nőtt az előző évhez képest, a becsült népességszám 9 millió 964 ezer fő.

Az év első kilenc hónapja alatt a bruttó átlagkeresetek 4,4, a nettó átlagkeresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. Havi összehasonlításban a nemzetgazdaságban és a versenyszférában is csökkentek a bruttó átlagkeresetek, egyedül a közszférában nőttek 0,6 százalékkal.

Szeptemberben az építőipari termelés volumene a korábbi hónapok trendjének megfelelőnek 12 százalékkal csökkent. Jövőre lép életbe a plázastop amelynek az építőipar lehet a nagy vesztese, mindeközben jövőre indul el az otthonteremtési program, melytől a piac élénkülését várják a szakértők. A kérdés már csak az, hogy melyik hatás fog dominálni.

Idén szeptemberében az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,0 százalékkal nőtt. A termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás eladásainak növekedése, valamint az élelmiszeripar jó teljesítménye járult hozzá.

Az idei év harmadik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt a GDP a kiigazítatlan és a naptári hatástól megtisztított adatok szerint. A növekedés hajtóereje a mezőgazdaság és az ipari export volt, az adat jelentősen túlszárnyalta az elemzői várakozásokat.

Az agrártermékek termelőiár-szintje szeptemberben 16,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A növényi termékek, az élő állatok és állati termékek ára is emelkedett, egyedül a friss zöldségek ára csökkent az előző évhez képest 3,1 százalékkal.

Októberben a fogyasztói árak 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, döntően az üzemanyagok áremelésének hatására. A háztartási energia ára elsősorban a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás megszüntetése miatt emelkedett.

Az ipari termelés bővülése továbbra is alacsony, az előző havi mélypont után azonban mind havi, mind éves összehasonlításban nőtt a termelés volumene.