Sokkal drágábban árulják a lakásokat, mint amennyit adnánk értük

A válságban a kereslet egyértelműen eltolódott a kisebb lakások irányába. Ennek egyik oka egyszerűen pénzügyi, azaz a vevők lehetőségei alakultak általában úgy, hogy csak alacsonyabb árú, s ezáltal jellemzően kisebb méretű ingatlant engedhetnek meg maguknak. Másrészt pedig a lakáspiac jelentős hajtóerejének tekinthető befektetési célú vásárlások is többnyire a kisebb lakások felé irányulnak – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Hozzáteszi: az olló a kínálatban szereplő és az értékesített lakóingatlanok mérete között vélhetően nyílt az elmúlt években, bár a korábbi időszakkal való összehasonlításhoz nem áll rendelkezésre a mostanihoz hasonló, teljes körű, országos hirdetési adatbázis.

Van ahol sokkal nagyobbak  a lakások, mint amit keresnek

Megyénként vizsgálva, lakások esetén átlagosan 2 százalék (Komárom-Esztergom) és 43 százalék (Veszprém) közötti mértékben kisebbek az értékesített ingatlanok a hirdetetteknél. Családi házaknál szűkebb, 7 százalék (Komárom-Esztergom) és 23 százalék (Heves) közötti az intervallum. Megyeszékhelyeknél a szélső értékek a következők: társasházi lakások esetén 12 százalék (Salgótarján) és 35 százalék (Győr), illetve családi házaknál 3 százalék (Szekszárd) és 29 százalék (Salgótarján). 

A jelentős méretbeli különbségek miatt a házakat és a lakásokat külön vizsgálta az elemzés. A hirdetett házak mérete Zala megyében a legnagyobb, 164 m2, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 111 m2. Bár nem teljesen szabályosan, de egy nyugat-keleti lejtő nagy vonalakban kirajzolódik ebben a mutatóban. Megyeszékhelyek között Eger áll az élen 166 m2-rel, míg a méretsorrend végén Szolnok van 119 m2-rel. A méret és a négyzetméterár között szoros korreláció van (0,77-es korrelációs együttható), tehát a drágább megyékben a házak mérete is általában nagyobb, illetve – hétköznapibban, az egyes ingatlanok szintjén megfogalmazva – a méretnövekedés általában a minőség és felszereltség javulásával, s így egyértelmű árnövekedéssel jár együtt.

Lakások esetében, az eleve homogénebb összetételnek, s ezen belül is a lényegében tucatnyi típuslakásból álló közel nyolcszázezres lakótelepi állománynak köszönhetően kisebb méretkülönbségek adódnak regionális összehasonlításban. Az élen álló Győr-Moson-Sopron megyében 74 m2 az átlagméret, míg Komárom-Esztergomban 57 m2. Megyeszékhelyeknél – a házakhoz hasonlóan – Eger (77 m2), illetve Szekszárd (56 m2) a két véglet. „A házaknál mért, a fajlagos ár és a méret között kimutatható szoros kapcsolat a lakásoknál már nem érvényesül. Itt gyakran követhető ehelyett fordított arányosság, azaz, hogy a kisebb mérethez nagyobb négyzetméterár párosul. Ugyanakkor ez sem piaci törvényszerűség” – mondja Valkó Dávid.

Jóval drágább lakásokat kínálnak, mint amit keresnek

Ami az árakat illeti, országos átlagban, a lakások esetében 34 százalék, míg a házaknál 39 százalék volt az különbség az ingatlanos portálokon és egyéb felületeken található hirdetési átlagárak, valamint ugyanazon területen az elmúlt időszakban ténylegesen értékesített ingatlanok átlagos ára között.

Településtípusonként változik, hogy mekkora az eltérés a hirdetési átlagárak és az adásvételek átlaga között: míg a községek esetében 39 százalékkal alacsonyabbak a tranzakciós árak a hirdetési árakhoz képest, addig a megyeszékhelyeknél és megyei jogú városoknál ez az eltérés 25 százalék, az egyéb városoknál 27 százalék, Budapesten pedig 31 százalék. Bár egy adott időszak hirdetési adatbázisa semmiképpen sem vethető össze egy az egyben az aktuális forgalmi statisztikákkal, s a kínálat felmérése számos nehézséget támaszt az elemzési munka során, a regionális különbségek vizsgálata sok érdekességgel szolgál” – mondja Valkó Dávid.

A megyei és a budapesti adatokat vizsgálva elmondható, hogy a tranzakciós átlagárak két kivételtől eltekintve 7 százalék és 34 százalék közötti mértékben alacsonyabbak a hirdetési áraknál. 30 százalék feletti a kínálat árelőnye Budapesten és Veszprém megyében, míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében csak 10 százalék alatti. Érdekesebb ugyanakkor, hogy Somogy és Tolna megyében megfordul a reláció, és a tranzakciós ár a magasabb 2 százalékkal, illetve 11 százalékkal. Somogy esetében ez az országos viszonylatban is kiemelkedő árú, Balaton-parti, gyakran új építésű apartmanok forgalmon belüli nagy részarányával magyarázható. Tolna pedig az ország második legkisebb forgalmú megyéje, ahol már néhány tucatnyi átlagnál drágább ingatlan – akár egy nagyobb, új építésű társasház lakásainak – eladása felfelé torzíthatja a megyei tranzakciós átlagárat - mondta magyarázza Valkó Dávid.