A lakáskeresők körében évtizedekig a feketelista élén szerepelt, sokan az egyik legpazarlóbb és legdrágább rendszernek gondolták. A panellakások korábban tapasztalható alacsony presztízse is sok tekintetben ennek volt köszönhető. Magyarországon közel 780 ezer házgyári lakás épült, amelyek legnagyobb részét távfűtéssel szerelték.
A kilencvenes évektől azonban ez a fűtési mód egy csapásra eltűnt az újépítésű ingatlanokból, így továbbfejlesztett megoldása sem született. A mintegy kétmillió ember komfortérzetéért felelős rendszer azonban idővel modernizálásra került.
Mindent megoldott a felújítás
A megítélés azóta nagyot változott: ma már szárnyal a panelek piaca, egy év alatt ismét közel 13%-al nőtt országos átlagban a négyzetméteráruk, azzal együtt, hogy a távfűtés is maradt. A panellakások reneszánsza nagyrészt a panelprogram felfuttatásának köszönhető, hiszen sikerült kiküszöbölni az egyik legnagyobb hátrányukat, a magas fenntartási költséget. Az energetikai korszerűsítés keretében a fűtőberendezések szabályozhatóak lettek és az egyéni mérés is lehetségessé vált. A nyílászárók cseréje és a homlokzati hőszigetelés is sokkal energiahatékonyabbá és olcsóbbá tette a lakásfenntartást. A felújítási program több mint 350 000 lakást érintett, ez nagyjából egymillió hazai lakos számára jelent komoly rezsicsökkenést.
Mára a legnépszerűtlenebb fűtési megoldásokká a héra és a gázkonvektor váltak. A panelprogram hatására a panellakások és a távfűtés megkopott presztízse is helyreállt, olyannyira, hogy a piac új slágereinek számítanak – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Jelenleg is zajlik több olyan nagyszabású iroda- és lakóingatlan fejlesztés az országban, ahol a tervezők, a kedvező adottságai miatt a távfűtéses megoldást választották. Kis karbantartási költsége és kényelme miatt egyre vonzóbb a vásárlók és a befektetők számára is.
Kis magyar paneltörténelem
Korábban a panellakások elleni egyik legerősebb érv a komfortfokozathoz képest aránytalanul magas fenntartási költség volt, amelynek döntő részét a korszerűtlen és pazarló fűtés eredményezte. A házgyári épületek tervezésekor nem volt elsődleges szempont az energiahatékonyság, ezért sem a fűtőrendszer, sem a berendezések, sem a nyílászárók, sem a szigetelés nem segítették a takarékoskodást. A többszázezer lakást érintő panelprogram a műszaki korszerűsítés támogatásával sok családnak tette lehetővé a tartós rezsicsökkentést.
A fűtőtesteket újakra cserélték, és míg korábban szabályozhatatlan volt a hőmérséklet, hőfokszabályzók és az arányos költségviselést segítő egyéni mérők kerültek a radiátorokra. A meleget nem csak megtermelni kell, hanem megtartani is, ezért teljes szigetelést és modern nyílászárókat kaptak a négy- és tízemeletesek. Mindezek hatására a távfűtés hátrányai szinte eltűntek, és csak az előnyök maradtak: kényelmes, és fenntartása jószerivel költségmentes, amely sok egyéni fűtésrendszerről egyáltalán nem mondható el.
A Török Áramlatról. 
