Ma Magyarországon minden hatodik ember él távfűtéses lakásban, és ez a szám egyre bővül: manapság több mint 650 ezer otthon élvezheti a távfűtés előnyeit.
A FŐTÁV Zrt. - a távfűtés rendszeréhez csatlakozott, új építésű lakópark adatain alapuló - modellszámítása szerint:
- az üzemeltetési költségeket, illetve kazáncserére képzett tartalékot is figyelembe véve akár 3-4 százalékkal is kevesebbe kerülhet a fűtés és a melegvíz-ellátás távfűtéssel, mint a gáz alapú kazán használatával;
- kisebb lakásoknál magasabb, a nagyobb alapterületűeknél a technológia jellegéből adódóan kisebb a fajlagos megtakarítás értéke;
- bármekkora is azonban a lakótér, a távfűtés kézzel fogható pozitív tulajdonságai, kényelmi és biztonsági jellemzői a gázfűtéshez képest versenyképes áron állnak a lakók rendelkezésére.
Mennyit spórolhatunk távhővel?
Egy 45 négyzetméteres gázfűtéses lakás esetében olyan főbb tételekkel kell kalkulálni, mint a gázszolgáltatás, az eszközök, berendezések élettartamát tekintve pedig a kazáncsere, illetve az üzemeltetés, a kazán és kémény karbantartás. Ez összesen havi szinten bruttó 6600 forint kiadást jelent. Ugyanekkora alapterületű, távhővel fűtött lakásban viszont az alapdíj és hődíj megfizetésével összesen bruttó 6370 forint lesz a számlán feltüntetett összeg. Egy nagyobb, például 65 négyzetméteres lakásnál a gázfűtés mintegy bruttó 9236 forintba, míg távfűtés összesen bruttó 9163 forintba kerül a fenntartási időszakra vetítve.
A távfűtés biztonsági előnyei
A költségoptimalizálás, és a piaci versenyképesség mellett a másik fontos tényező a biztonság. Az egyedi fűtési rendszereknél az elöregedés, illetve az elmaradt karbantartás miatt veszélyessé váló füstgázelvezető rendszerek egyre több szén-monoxid mérgezéses tragédiát okoznak. A távfűtéssel azonban nincs helyi kibocsátás, így a lakók sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mert nincs, ami szivárogjon, vagy szén-monoxidot juttasson a levegőbe, esetleg robbanást okozzon.
Válasszunk környezetkímélő megoldást!
A káros anyagok koncentrációjának csökkenése számos „forintosítható” egészségügyi és gazdasági kárt, illetve azok utólagos költségeit képes megelőzni. Főként a távhőtermelésben résztvevő, kapcsoltan hőt és áramot termelő hatékony energiatermelés évi egymilliárd köbméter földgáznak megfelelő primerenergia-megtakarítást jelentett Magyarország számára az elmúlt évtizedben – újabb évi kétmillió tonna szén-dioxid emisszióját előzve meg. Ez a szén-dioxid mennyiség annyi, amennyi 600-700 ezer lakás teljes éves földgázfelhasználásából adódik, illetve 80 millió fa éves szén-dioxid megkötésének felel meg.
A távhő segítségével tehát a zöld energia képes beköltözni a sűrűn lakott településekre: a biomassza, a geotermikus energia vagy éppen – a kiemelkedő környezetvédelmi fejlesztések révén – a hulladék elégetésével keletkező hő. Ezek más módon nehezen juthatnának el az irodaházakba és a lakóparki lakásokba.
A világ számos országaiban nem egyszerűen elterjedt energiaellátási forma a távhő, hanem a lokális és nemzeti gazdálkodás tudatos eszköze, az okosvárosok egyik alapja. Hiszen ezek nemcsak az informatikai eszközök, szenzorok és kijelzők miatt okosak, hanem azért is, mert élhető, tiszta, környezettudatos életet biztosítanak a lakóiknak. Az Európai Unióban mintegy 10 százalékos arány mellett 64 millió ember él távfűtött lakásban, ezen belül Kelet-Európa lakóinak 37 százaléka, azaz nagyjából 40 millió ember élvezi lakásában a távfűtés kényelmét és megbízhatóságát.
Az elképzelés szerint 2022-re – akárcsak korábban Bécsben – Magyarországon is kiépülhet a fővárosi hőgyűrű. Ennek során a FŐTÁV Zrt. összeköti a külvárosi részeken található, szigetszerűen működő hőkörzeteket. Az így létrejövő gyűrűből vezeték halad majd a belváros felé is, és akár több tízezer lakás csatlakozhat majd a fővárosi távhőhálózatra.
(x)
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
