Van élet az Airbnb után? Alaposan felforgatná az albérletpiacot egy magyar startup

MTI Fotó: Marjai János

Tavasszal a NAV kezdett keményíteni a lakáskiadók adatainak a cégtől való elkérésével, nyáron elkezdődött egy szakmai egyeztetés a rövid távú lakáskiadás újra szabályozásáról, nemrég pedig a VIII. kerület hozott nehezítő rendeletet. Milyen lehetősége van annak, aki lemaradt az Airbnb aranykoráról, vagy éppen nem jött be neki a sok munkával és adott esetben a szomszédok ellenérzéseivel együtt járó turisztikai célú lakáskiadás? Egy magyar startup teljesen új választ ad a kérdésre.

Az Airbnb tudja, mitől félnek a lakáskiadók

A nullához konvergáló banki betéti kamatok miatt az elmúlt évben egyre többen fordultak az ingatlanpiac felé, ma már a budapesti lakásvásárlások közel fele befektetési céllal történik. Ezeknek a lakásoknak a nagy része természetesen nem fog üresen állni, bérlakásként megjelenik piacon. A klasszikus hosszú távú lakáskiadás és a pár napos vendégekre építő airbnb-zés azonban két teljesen különböző történet. Bérlakásként kiadva az ingatlant havonta megkapjuk a bérleti díjat, minket közvetlenül csak az amortizáció terhel, minden más költséget (rezsi, közös költség stb.) jellemzően a bérlő áll. Ezzel szemben az Airbnb-n keresztül egy olyan idegenforgalmi szolgáltatást nyújtunk, ahol a magasabb bevétellel szemben minket terhel minden költség, és még sok munkánk is van vele.

Az Airbnb-n keresztüli lakáskiadást nem csak a magasabb bevétel miatt szerették a tulajdonosok, hanem a miatt is, hogy a rendszer a tulajdonosok legnagyobb félelmeit kezelte: a vendégek referenciákkal rendelkeznek, így nem kell tartani attól, hogy lelakják a lakást;  a fizetés az Airbnb-n keresztül előre történik, ezért a nem fizetés lehetősége kizárva; valamint a turisták esetében a kiköltöztetéssel sem kell bajlódni.

Ezek a félelmek jelentősen megnehezítik a hosszú távú lakáskiadók helyzetét, sem a hagyományos hirdetési oldalak sem pedig az ingatlanközvetítők nem nyújtanak megoldást ezekre a problémákra. Sokan emiatt inkább a Facebook-ismerősi körükben hirdetik csak meg az ingatlant, hogy legalább valamelyik ismerősük ismerőse legyen a bérlőjük, és ezáltal csökkentsék a kockázatukat. Így viszont értelemszerűen egy kisebb célközönséget érnek csak el, és kénytelenek beérni a piacinál alacsonyabb bérleti díjjal.

Megbízható bérlő megbízható bérbeadót keres - és fordítva

A Rentingo.com egy augusztus végén indult magyar startup, azt a célt tűzte ki, hogy forradalmasítsa a klasszikus hosszú távú lakásbérlés piacát. A bérlőjelöltek azonosító okmánnyal regisztrálnak az oldalon és valós bérlői profilt hoznak létre magukról. Az Airbnb rendszeréhez hasonlóan nem csak a fotójukat és bemutatkozásukat tartalmazza, de szerepelnek benne referenciák és igazolások is arról, hogy az illető megbízható bérlője lenne az ingatlannak.  Ma már több mint ezer bérlői profil található a rendszerben.

Az ingatlan tulajdonosának az elérhetőségei nem jelennek meg a hirdetésben, a bérlőknek kapcsolatfelvételt kell indítaniuk, amit a bérbeadó attól függően igazol vissza, hogy a jelentkezőt profilja alapján megfelelő jelöltnek találja-e vagy sem. A bérlőjelöltek egy 300 Ft-os kapcsolatfelvételi díjat is fizetnek abban az esetben, ha sikeres a kapcsolatfelvétel, így jó eséllyel kizárólag komoly érdeklődője lesz a bérbeadónak,  és nem kell olyan jelentkezőnek megmutatni a lakást, akiket utólag a lépcsőházba sem engedne be a tulajdonos.

Értékeld a lakást - értékeld a bérlőt is!

A bérlők szempontjából az égbe emelkedett albérleti díjak problémáját természetesen a Rentingo.com sem tudja megoldani, de az esélyeket javíthatja, hogy írnak arról is, hogy milyen bérlőt szeretne a tulajdonos, hogy értékelni is lehet a bérbeadókat és az ingatlanokat is - aki nem a saját fotóival hirdet, azt a közösség hamar kiszűri a rendszerből. Az albérletcsalások ellen pedig azzal védekeznek, hogy segítséget nyújt: a fizetős csomagokhoz járó Rentingo garanciás ingatlan esetében a cég ellenőrzi, hogy valóban a tulajdonos hirdeti bérbeadásra a saját ingatlanát.

Hirdetés egy óbudai panellakásban - mit tehet az, aki tényleg bérlakásban szeretne élni? Fotó: Privátbankár.hu