Mi szól e ma még sokak számára talán furcsa fogalom, a munkaerőkölcsönzés mellett? A legfontosabb tényezők: a bérutalás pontossága, bejelentett munkaviszony, hosszú távú munkalehetőség, az ügyintézés során tapasztalt segítségnyújtás. További érvek: a munkába járás támogatása, a szakmai fejlődés lehetősége és "az egyik munka végeztével azonnal kapok másik ajánlatot" opciója.

A válaszadók 76 százaléka nem tapasztalt megkülönböztetést a saját állományhoz képest, 10 százalékuk pedig pozitív megkülönböztetést jelzett. A kutatásban résztvevők több mint kétharmada tisztában volt azzal, hogy a kölcsönzöttek ugyanolyan bérben és béren kívüli juttatásban részesülnek, mint a belsős kollegák – mutatott rá egy friss kutatás, amely a szektor kétharmadát lefedő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége több piacvezető cég körében végzett.

„A statisztikai jelentéseket figyelve azt látjuk, hogy folyamatosan mozgó bázisú mind a regisztrált álláskeresők, mind a be nem töltött álláshelyek száma. Aki akar, tud dolgozni, szinte teljes a foglalkoztatás. A reprezentatív kutatás válaszai világosan rámutatnak a munkavállalói részről tapasztalt prioritásokra. Elsődlegesen a versenyképes bér (műszakpótlék, cafeteria), amit az időben, pontosan történő kifizetés követ, harmadikként a dolgozókról való gondoskodás szerepel. Utóbbi egyre hangsúlyosabb szempont középvezetői szinten, hiszen a munkaerő-megtartás egyik legfőbb eszköze, ki mennyire figyel a hozzájuk tartozókra” – foglalta össze tapasztalatait Csizmadia Gábor, az MMOSZ elnöke.

A felmérés szerint a munkaerő-kölcsönzésen keresztül munkát vállalók 66 százaléka, vagyis kétharmada ajánlotta másnak is, hogy ebben a formában dolgozzon.

A válaszadók között fele-fele arányban voltak a nők és a férfiak, életkoruk tekintetében 80 százalékuk aktív munkavállaló, 75 százalékban betanítottak, 20 százalékban szakmunkát végeznek. Negyven százalékuk kevesebb, mint egy éve dolgozik kölcsönzöttként, 30 százalékuk két éven túl.

A válaszadók döntő többségének volt már más munkahelye.