4p
A Peking és Washington között kirobbant kereskedelmi háború árnyékában térségünk országainak óvatosnak kell lenniük. Budapest érzékeny politikai szívességeket tesz Pekingnek a Nyugat ellenében, pedig a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem hazánkban. A Nyugat hozzáállása összefügg azzal, hogy a Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés megerősítése mellett döntött.

Múlt pénteken és szombaton zajlott le Szófiában a tizenkettedik kereskedelmi és befektetési csúcs Kína és a Kelet-Közép Európai országok között, ismertebb nevén a „16+1” csúcstalálkozó. A Peking és Washington között kirobbant kereskedelmi háború árnyékában térségünk országainak óvatosnak kell lenniük a motivációk és a vélt sikerek megfogalmazásában. Peking nyomulása Délkelet-Európában erős aggodalmat vált ki a kontinens nyugati részén, hiszen itt olyan kis államokról van szó, ahol még mindig erős korrupció, egyidejűleg Oroszország és Törökország is igyekszik befolyáshoz jutni.

A kínai adósság-csapda

Fennáll a gazdasági függés veszélye is, hiszen a kínai hitelek a Balkánon olyan államokba áramlanak, amelyek csak korlátozottan tudnak pénzhez jutni a nemzetközi tőkepiacokon. Ha pedig képtelenek törleszteni az adósságot, Kína ráteheti a kezét az infrastruktúra érintett elemeire, ahogy az már Sri Lankán, Pakisztánban és Pápua Új-Guineában megtörtént. Egy közelmúltbeli tanulmány Montenegrót már azon országok között sorolja föl, amelyek különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak.

Káncz Csaba

A mostani szófiai csúcson több, mint 250 kínai cég és régiónkból 700 cégvezető képviseltette magát. De a régió több országa szerint a kínai retorikai nyomulásnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Elképesztően kevés projekt valósult meg ténylegesen kínai tőkéből, 2017 végéig csupán egy híd Szerbiában és sztráda-szakasz Macedóniában.

Az EU-n belül feszültséget szül, hogy miközben a 2004-ben csatlakozott országok és Görögország örül a friss kínai tőkének – és gyakran Kína mellett szavaznak a dél-kínai politikai vita kapcsán -, Németország egyre kevésbé örül Peking nyomulásának, ezért az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket a csúcstechnológiai szektorokban. Berlin szerint Kína egyenesen az ’oszd meg és uralkodj’ elvet követi a Balkánon és Közép-Európában.

Hogy ez hová vezethet, az megmutatkozott már 2016-ban, amikoris az EU tervezett nyilatkozatát – főként magyar és görög követelésre – felvizezték, pedig három napig folyt a vita, hogy keményen oda kell szólni Pekingnek a Dél-Kínai-tenger ügyében. Ám a közlemény végül meg sem említette Kínát. A kelet-európaiak közül többen szintén a kínaiak mellett lobbiztak, amikor arról volt szó az unióban, hogy átláthatóbbá kell tenni a kínai cégfelvásárlásokat, illetve beruházásokat - Magyarország például nem írta ki közbeszerzésre a Budapest-Belgrád vasút rekonstrukcióját.

A Budapest-Belgrád vasúti pénznyelő

S noha Budapest nagy politikai szívességeket tesz Pekingnek, a kínaiak nincsenek még az első 10 külföldi befektető között sem Magyarországon.  A júniusban véglegesített és soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal esetében már korábban megírtuk, hogy a tucatnyi sebből vérző, több száz milliárdos projektet vizsgálva úgy tűnik, mintha a magyar kormány valójában a kínai érdekeket képviselné.

Mindeközben a Reuters értesülései szerint idén Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket. Mindez egybeesik azzal, hogy az USA és Ausztrália már kizárja a kínai telekommunikációs cégeket a közbeszerzéseokből, megakadályozandó a technológiai zsákmányszerzést. Berlin, Washington és Canberra radikálisan új hozzáállása természetesen nem választható el attól a fejleménytől, hogy Kínai Kommunista Párt a katonai- és polgári hírszerzés radikális megerősítése mellett döntött.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ritka kellemetlen hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 13:13
Ezért vannak bajban a cégek.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: újabb részletek derültek ki
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:49
Több ezer német lakást vásárolt a jegybanki alapítvány lengyel cége tavaly.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, hogy mennyit költ a kormány az adósságok kamataira
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:05
2726 milliárd forintot fizetett az állam az év első hét hónapjában az adóssága kamataira.
Makro / Külgazdaság Akár olcsóbb is lehetne a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:58
A nagykereskedelmi ár biztos csökken.
Makro / Külgazdaság Megígérték a bankok, hogy mindenki visszakapja a pénzét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:09
Hiba volt duplán levonni a pénzt.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adat érkezett a magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 08:30
4 százalék felett maradt az infláció.
Makro / Külgazdaság Türelmetlenek a németek a vámmegállapodás miatt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 14:16
Az amerikai-európai vámmegállapodás mielőbbi életbe léptetését sürgeti a német autóipar szakmai képviselete.
Makro / Külgazdaság Szomorkodhat a magyar gazdaság: rossz hírek érkeztek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 13:23
Júniusban csökkent a német ipari termelés.
Makro / Külgazdaság Trump száz százalékos vámot vetne ki a chipekre és félvezetőkre
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 07:22
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok „körülbelül 100 százalékos” vámot vet ki az importált félvezető chipekre, hozzátéve, hogy a chipgyártók elkerülhetik a vámot, ha befektetnek az amerikai gyártásba.
Makro / Külgazdaság Milorad Dodik elhagyta Budapestet, nem maradt itt politikai menekültként – derült ki a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 6. 18:01
A boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke, Milorad Dodik elhagyta Magyarországot, nem kapott politikai menekült státuszt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG