Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az 5G tendereken Washington nem tud műszakilag, árban és minőségben versenyképes alternatívát ajánlani a kínai részvétellel szemben - mondja Kusai Sándor volt kínai nagykövet, egyetemi oktató. Kusai szerint lezárult Kína teljes globális nagyhatalmi emancipációja, és az EU számára a kínai kapcsolat menedzselése máris párhuzamba került a transzatlanti kapcsolat jelentőségével. Káncz Csaba interjújának első része.
Kusai Sándor (forrás: YouTube)

A hírek szerint Berlin arra használja fel a jövő évi EU-elnökségét, hogy szeptemberben egy nagyszabású EU-Kína csúcstalálkozót rendezzen. Miközben Washington és Berlin között folyamatosak az ütközések – például a képviselőház által már elfogadott Északi Áramlat II szankciói ügyében - , egy ilyen óriási rendezvénynek melyek a politikai, illetve geopolitikai üzenetei?

Több tényező is felértékeli a jövő szeptemberre Lipcsébe tervezett, a szokásos formátumon (az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, illetve Kína kormányfője) túllépő, történelmileg első „teljes”, valamennyi tagállam vezetője és a kínai elnök részvételével tervezett EU-Kína csúcstalálkozó (27+1) jelentőségét. A  következő év, 2020 az amerikai elnökválasztás és Angela Merkel kancellár utolsó teljes hivatali éve, a következő kínai ötéves terv kidolgozásának éve, és az új Európai Bizottság első teljes hivatali éve is lesz, s ekkor kerül sor a kelet-közép-európai országok és Kína újabb csúcstalálkozójára (17+1) is.

Az utóbbi évek nyilvánvalóvá tették, hogy a termelési és értékláncokon alapuló világgazdaság egy olyan globalizációba fordul át, amelynek domináns eleme a digitális gazdaság. Ezzel párhuzamosan elmélyült a stratégiai, geopolitikai világrend és globális intézményrendszer válsága, és megkezdődött a transzformáció: történelmi léptékű és jelentőségű változások korát éljük, s az Egyesült Államok mellett e globális átalakulás másik kulcsszereplője Kína. Ha az EU továbbra is a befolyásos globális rendszer- és normaformáló tényezők között akar maradni, akkor újra kell pozicionálnia magát e két kulcshatalom vonatkozásában, amellett, hogy saját belső válságára – amelynek a Brexit nem oka, hanem csak tünete – is hiteles megoldásokat kell találnia.

A jövő év második felében az EU legfontosabb, legerősebb országa, Németország tölti be az Európai Tanács soros elnökségét, ami történelmi léptékű lehetőséget ad Merkel kancellárnak, hogy jelentősen befolyásolja az EU közép- és hosszú távú jövőjét. Természetesen a német elnökség nem fogja egy csapásra megoldani sem az unió belső problémáit, sem globális szerepének kihívásait, de olyan vágányra helyezheti Európa fejlődését, amelyen egyáltalán el lehet jutni az óhajtott megoldásokhoz. Az, hogy a német elnökség idején kerül majd sor először egy teljes EU-Kína csúcsra (27+1), tükrözi annak felismerését, hogy lezárult Kína teljes globális nagyhatalmi emancipációja, s az EU számára a kínai kapcsolat menedzselése a legtöbb aspektusban máris párhuzamba került a transzatlanti kapcsolat jelentőségével. Ebben áll a tervezett 27+1-es EU-Kína csúcs legnagyobb politikai, geopolitikai és stratégiai jelentősége, s ha még számottevő eredményeket is hoz, azzal tud majd hozzájárulni Merkel kancellár politikai hagyatékának történelmi léptékű felértékeléséhez.

A Progress Alapítvány rendezvényén a minap Ön kiemelte, hogy Washington óriási erőfeszítései ellenére a szövetségesek túlnyomó többsége nem volt hajlandó betiltani a kínai részvételt az 5G tendereken. Mi ennek a jelentősége Ön szerint?

Először is azt kell látni, hogy – több más tényező mellett – ennek a mérsékelt amerikai sikernek az egyik oka, hogy Washington nem tud műszakilag, árban és minőségben is valóban egyenértékű, versenyképes alternatívát ajánlani a kínai részvétellel szemben. Ha tudna, biztosan más lenne az erős amerikai nyomásgyakorlás kimenetele. Lassacskán ideje tudomásul venni, hogy ha a digitális globalizáció valóban megérett már az 5G mobilkommunikációs technológia el- és kiterjesztésére, akkor a jelenlegi körülmények között azt nem lehet kínai részvétel nélkül – főleg nem a kínai részvétel ellenében – megvalósítani. Ez egy új, Kína szerepét felértékelő helyzet létrejöttének egyik – ha nem is az egyetlen – jele a globális technológiai és innovációs versenyben és erőviszonyokban.

Másodszor, ebben megmutatkoznak a globális gazdasági és politikai-hatalmi átrendeződés jelei is. Az amerikai túlsúly és dominancia mérséklődése a világgazdaságban és a politikai világrendben – legalábbis úgy tűnik – lassan eléri azt a szintet, amikor már nem lehetséges minden amerikai nemzeti érdek nyomásgyakorlás útján való rákényszerítése a többi nemzetközi szereplőre. Ehhez képest csak taktikai kérdés, hogy a Trump-kormányzat unilateralista külpolitikája – az az alapállás, hogy a multilaterális szabályalkotás és struktúrák felhasználása helyett minden egyes kétoldalú viszonylatban az amerikai érdekek brutális, nyomásgyakorlásos érvényesítése került előtérbe – valóban a legjobb módszer-e az amerikai dominancia mérséklődésének fékezésére vagy visszafordítására.

Harmadszor, a nemzetbiztonsági kockázatok sulykolásának hatékonysága is kérdésesnek látszik. A legtöbb ország kormánya láthatóan saját, független műszaki, jogi és intézményes megoldásokat keres e kockázatok kezelésére, s nemcsak a kínai beszállítók, hanem mások vonatkozásában is. Talán nem múlt el nyomtalanul, hogy néhány éve kiderült: nemcsak a kínaiak részéről feltételezhető elektronikus kémkedés, hanem bizony az amerikaiak is intenzíven lehallgatták szövetségeseik elektronikus kommunikációját. E szempont értelemszerűen másként csapódik le az USA szövetségesei körében, mint a nem szövetséges országokéban.

Negyedszer, úgy tűnik, hogy e helyzetben csökkent – bár nem múlt el – annak a veszélye, hogy az 1990-es évektől a gazdasági globalizációval együtt kiteljesedett technológiai globalizáció megroppanjon. A világgazdaságra, a globális társadalmi, szellemi-értékrendi, ökológiai, politikai folyamatokra és – hosszabb távon – akár a nemzetközi biztonságra és világbékére is negatívan hatna, ha újra két vagy több, elkülönült technológiai szisztéma jönne létre és vetélkedne a dominanciáért. Szerintem egyelőre nagyjából ennyit lehet látni az 5G körüli küzdelmek jelentőségéből, de mivel távolról sem ért véget az amerikai-kínai technológiai harc – amelynek az 5G csak a leglátványosabb terepe –, a jövő még nagyon bizonytalan.

Az interjú második részét szerdán reggel közöljük.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Három muszlim ország, ahol a politika mozdulni sem tud a katonaság nélkül
Káncz Csaba | 2021. május 13. 18:45
A pakisztáni és egyiptomi hadsereg, valamint az iráni forradalmi gárda gyakorlatilag állam az államban.  A gazdaság egyik legbefolyásosabb szereplőjévé váltak, miközben jóváhagyásuk nélkül a nagypolitika már mozdulni sem tud.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Több mint 5 millió uniós polgár maradna Nagy-Britanniában
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 13. 18:07
Ennyien kértek tartós letelepedési engedélyt.
Makro / Külgazdaság Új kutatás: gyakoribbak a mellékhatások, ha keverjük az AstraZenecát Pfizerrel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 13. 17:44
A tanulmány készítői nem erre számítottak.
Makro / Külgazdaság Fiatal vállalkozókat segítő programot támogat az Indotek Group
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 16:03
Idén az Impact Hub Hungary és az Indotek Group közösen szervezi meg a Social Impact Award elnevezésű, közösségépítő és üzletfejlesztési programot, amelynek célja, hogy cselekvésre ösztönözze azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a különböző társadalmi és környezeti témák iránt.
Makro / Külgazdaság Inkább nem lesz, semmint hogy lesz - derült ki a mai Kormányinfón a minimálbér emeléséről
Baka F. Zoltán | 2021. május 13. 14:55
Zűrzavaros a kormányzati kommunikáció a teljes munkaidőben adható legkisebb bérről.
Makro / Külgazdaság 4 százalék feletti inflációt vár a CIB
Csabai Károly | 2021. május 13. 13:04
A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.
Makro / Külgazdaság Elárulta Gulyás Gergely, mikor kaphatják vissza jogaikat az oltatlanok
Wéber Balázs | 2021. május 13. 11:59
Erről lapcsoportunk kérdésére beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Makro / Külgazdaság A misztikus R-Kovey néven is gyárt Oroszország vakcinát
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 11:37
Az első adag R-Kovey vakcina júniusban készül el Oroszországban, melyben az AstraZeneca oltóanyaga rejtőzik.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely: május végén megszűnik a korlátozások nagy része
Wéber Balázs | 2021. május 13. 09:51
Erről a mai Kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Makro / Külgazdaság Építőipar: az alacsony bázis miatt jobb lett az idei március, mint a tavalyi
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 09:40
Egy év alatt 4,3, az előző hónaphoz képest 11,5 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene - jelentette a KSH.
Friss
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.