Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Tavaly tavasz óta azzal hitegetnek minket, hogy a korlátozások után jobb lesz, erre most nyakunkig ér a harmadik hullám. Ideje lenne bevallani, még ha nehéz is: fogalmunk sincs, hatnak-e a lezárások, és melyik a jó válságkezelés. Jegyzet.

Hónapok óta elvadult disztópiában élünk. Éjjel kijárási tilalom van, és napközben is csupán azért hagyhatjuk el a karámot, hogy megtermeljük azokat a javakat, amelyek minimálisan szükségesek az élet fenntartásához. Mindent átjár a félelem, és mielőtt végleg eltűnne egy veszély, felbukkan a sötétből egy másik. A hatalom nagyon jól tudja, mi a legjobb módszer az emberek kordában tartására. Aki pedig szót emel a rendszer ellen, az nem kerülheti el a megtorlást.

Ha sci-fi üzemmódba kapcsoljuk az agyunkat, akár ilyennek is láthatjuk azt a valóságot, amibe csaknem egy éve beledermedt Magyarország és a fél világ. Tavaly márciusban minden megváltozott, a régi valóság átcsúszott egy másikba. 2020 eltűnt, új időszámítás vette kezdetét. Egyelőre fogalmunk sincs, mikor térhetünk vissza a régihez – már ha egyáltalán visszatérhetünk valaha.

Nyáron úgy tűnt, mintha helyrerázódna a világ, végül azonban minden rosszabb lett, mint volt. Sokkal rosszabb. Előbb beterített minket „a második hullám”, most pedig itt az újabb mumus, amitől retteghetünk: „a harmadik hullám”.

Csak kutyával sétálhatunk éjjel: miskolci utcakép a kijárási tilalom idején 2020. november 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)Csak kutyával sétálhatunk éjjel: miskolci utcakép a kijárási tilalom idején 2020. november 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)

Pedig az elmúlt hónapokban épp azért mondtunk le sok mindenről, hogy ezt elkerüljük. Az még a kisebb baj, hogy nincs kávézás, sörözés, foci, mozi, színház, koncert, maszkot kell hordanunk, életünk ritmusa pedig olyan, mint egy traktorgyári munkásé Észak-Koreában.

Az már komolyabb probléma, hogy

a félkarantén miatt tömegek veszítik el munkájukat és mennek csődbe, valamint fennáll a veszély, hogy a bezártság, a félelem és a bizonytalanság elegye lassan felemészti a lelkeket.

Eddig biztathattuk magunkat azzal, hogy megéri áldozatot hozni, hiszen ennek köszönhetően enyhül majd a járvány.

Most azonban, hogy itt az újabb hullám, fel kell tennünk a kérdést: biztos, hogy jó úton járunk? 

Mutatok egy ábrát arról, hogy mikor milyen korlátozó intézkedéseket hozott a magyar kormány, valamint hogyan alakult ezt követően a Covid-fertőzöttek és -elhunytak száma:

Nézzük, mi látszik ezen az ábrán. Szeptember 1.: bevezetik a határzárat. Az új fertőzöttek, elhunytak száma emelkedik. Szeptember 21.: bevezetik a maszkhordási kötelezettséget, éjszakára bezáratják a szórakozóhelyeket. Az új fertőzöttek, elhunytak száma emelkedik.

November 11.: életbe lépnek a ma is érvényes szigorítások. Teljes maszkviselési kötelezettség, éjjeli kijárási tilalom, gyülekezési tilalom, üzletek nyitva tartásának lerövidítése, középiskolák, főiskolák, egyetemek, vendéglátóhelyek, szállodák bezárása vagy jelentős korlátozása, a rendezvények szinte teljes betiltása. Az új fertőzöttek, elhunytak száma minden korábbinál magasabb szintre ugrik.

Mutatok egy ábrát arról is, hogyan alakult a napi Covid-halálozások száma:

A napi koronavírusos halálesetek száma Magyarországon. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)A napi koronavírusos halálesetek száma Magyarországon. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Nézzük, mi látszik ezen az ábrán. Elsősorban az, hogy a koronavírussal összefüggő halálos áldozatok száma a „félkarantén” bevezetése, november 11-e után december 23-ig meredeken és szinte folyamatosan emelkedett a hétnapos átlagot tekintve, és csak utána kezdett érdemben csökkenni. Február eleje óta pedig ismét emelkedik, miközben a korlátozások nem változtak.     

Most vegyünk egy mély levegőt, tegyük félre a politikai hisztit, és gondoljuk végig, hogy mi következik mindebből.

Az egyik lehetőség, hogy ha nem lett volna félkarantén, akkor még nagyobb lett volna a második hullám.

 A kórházakat túlterhelték volna a Covid-betegek, és még többen haltak volna meg. Ez logikus feltételezés, legalábbis ha elfogadjuk azt az állítást, miszerint a fenti korlátozások legalább lassították, lassítják a járványt.

A másik lehetőség – és ebben is van ráció –, hogy a lezárásoknak nem volt érdemleges hatása.

A járvány a maga útját járja, és így is, úgy is átment volna az országon. Ha ezt az állítást fogadjuk el, akkor felesleges volt egészséges emberek tömegeit hónapokra kalitkába zárni.

Mutatok egy harmadik ábrát. (Erre Hont András hívta fel a figyelmet a napokban.) Az van rajta, hogyan alakult a 100 ezer lakosra jutó, napi Covid-halálozások száma nálunk, az Egyesült Királyságban és Svédországban:

A koronavírusos új halálesetek száma 100 ezer lakosonként Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Svédországban. (Hétnapos átlag, Forrás: Financial Times)A koronavírusos új halálesetek száma 100 ezer lakosonként Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Svédországban. (Hétnapos átlag, Forrás: Financial Times)

Mi látszik ezen az ábrán? Egyrészt az, hogy a járványgörbék nagyon hasonlítanak egymáshoz. Másrészt az, hogy

a karanténmentes, csak ősszel szigorító Svédországban csaknem a járvány egész ideje alatt kisebb a halálozási ráta, mint itthon vagy a nálunk is keményebb korlátozásokat bevezető Egyesült Királyságban.

Persze mielőtt jönnének a kétkedők, hogy „nade a norvégok!” (utalva arra, hogy az ő halálozási rátájuk jóval alacsonyabb a svédekénél is), tegyük hozzá: igen, az említett három országban részben más-más az egészségügyi állapot, a földrajzi adottság, a társadalmi háttér. De megkötésekkel összehasonlíthatók az adatok, és érdemes rajtuk elgondolkodni.

Végül pedig idézzük fel, mit mondott a helyi járványhelyzetről Richárd Kollár szlovák matematikus, aki a szlovák válságstábnak dolgozott ki modelleket a vírus terjedésével kapcsolatban. 

A válasz nagyon egyszerű. Mindössze három szó. Valójában nem tudjuk. (…) Teljesen hiányoznak a kulcsadatok, amelyek alapján fel tudnánk mérni az intézkedéseink hatásait, és azt a járványügyi helyzetet, amiben vagyunk

jelentette ki, miután a tavasszal még mintaállamnak számító Szlovákiában elszállt a halálos áldozatok száma.

Mi tehát a konklúzió? Az, hogy a sötétben tapogatódzunk. Nem tudjuk, hogy van-e jó válságkezelési modell, hatnak-e a korlátozások, érdemes-e lezárni a fél világot – sőt, ma még abban sem lehetünk biztosak, hogy elhozzák-e majd a megváltást az oltások.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a jelenlegi állapot nem tartható sokáig.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Egészségügyi munkaszerződések: volt, akinek 5 perce volt megnézni és dönteni
Kormos Olga | 2021. március 2. 17:43
Véget ért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétvégi jogsegély-kampánya, amelyet az egészségügyi dolgozók számára tartott annak érdekében, hogy tisztábban lássanak az új munkaszerződésük aláírása előtt. Arra kértük a TASZ-t, hogy osszák meg lapunkkal a tapasztalataikat.
Makro / Külgazdaság Mérlegen az egészségügy: a dolgozók 5 százaléka nem írt alá
Privátbankár.hu | 2021. március 2. 16:46
Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a hétfő esti adatok szerint - közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján az országos kórház-főigazgató, aki óriási eredménynek nevezte ezt.
Makro / Külgazdaság Forrongások Európa határán – radikalizálódik a fiatalság
Káncz Csaba | 2021. március 2. 15:27
Európa déli szomszédságában a túlnépesedés, a korrupt kormányzatok, a hadsereg túlzott befolyása és a munkahelyek hiánya a fiatalokat egyre inkább radikalizálja.  Két forrongó országot veszünk górcső alá.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Ezekben az egészségügyi intézményekben lehet fennakadásokkal számolni
Privátbankár.hu | 2021. március 2. 10:38
Bár nem hivatalosan, de március 1-jéig kitolta az Országos Kórházfőigazgatóság az egészségügyi dolgozók jogállásával kapcsolatos új munkaszerződések aláírását, ennek ellenére már tegnap érkeztek hírek arról, mely intézményekben 'kapcsolták le' a villanyt. Ma pedig újabb egészségügyi intézményekről jönnek információk, hol látják el márciustól kevesebben a betegeket.
Makro / Külgazdaság KSH: a GDP 1,4 százalékkal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben
MTI | 2021. március 2. 09:25
A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: 6071 beteget ápolnak kórházban
Privátbankár.hu | 2021. március 2. 09:05
Folyamatosan zajlik az oltás, már 721 677 fő a beoltottak száma, közülük 252 847 fő már a második oltását is megkapta. Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján ismertetik a következő egy hét oltási programját.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: A cseheknél a bérek száz százalékára emelik a táppénzt
MTI | 2021. március 2. 08:21
A bérek szász százalékára emelik a táppénz összegét márciusban és áprilisban Csehországban - döntött hétfőn este a cseh kormány.
Makro / Külgazdaság Kásler Miklósnak van még ötlete, hogy mit lehetne még szigorítani
Privátbankár.hu | 2021. március 2. 07:37
A miniszter szerint az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak nyitva tartását is szigoríthatják.
Makro / Külgazdaság Íme a Szijjártó-lista: Kínából és Oroszországból is korlátozás nélkül lehet hazajönni!
Privátbankár.hu | 2021. március 2. 07:05
Ezekből az országokból is korlátozás nélkül lehet visszajönni egy üzleti út után.
Makro / Külgazdaság Még, hogy 5 másodperc? Az átutalások közel kétharmada 1 másodpercen belül célba ért
Csabai Károly | 2021. március 2. 06:07
Ma napra pontosan egy éve, hogy a legfeljebb 10 millió forint értékben indított átutalásainknak azonnal el kell jutniuk A-ból B pontba, ami a gyakorlatban maximum 5 másodpercet jelent. Megnéztük, mennyire teljesültek e jogszabályban rögzített elvárások és hogy mit hozhat a jövő. Nem is gondolnánk, milyen hatalmas pénzmennyiség fordult meg egy év alatt az új rendszerben.
Friss
hírlevél