Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Tavaly tavasz óta azzal hitegetnek minket, hogy a korlátozások után jobb lesz, erre most nyakunkig ér a harmadik hullám. Ideje lenne bevallani, még ha nehéz is: fogalmunk sincs, hatnak-e a lezárások, és melyik a jó válságkezelés. Jegyzet.

Hónapok óta elvadult disztópiában élünk. Éjjel kijárási tilalom van, és napközben is csupán azért hagyhatjuk el a karámot, hogy megtermeljük azokat a javakat, amelyek minimálisan szükségesek az élet fenntartásához. Mindent átjár a félelem, és mielőtt végleg eltűnne egy veszély, felbukkan a sötétből egy másik. A hatalom nagyon jól tudja, mi a legjobb módszer az emberek kordában tartására. Aki pedig szót emel a rendszer ellen, az nem kerülheti el a megtorlást.

Ha sci-fi üzemmódba kapcsoljuk az agyunkat, akár ilyennek is láthatjuk azt a valóságot, amibe csaknem egy éve beledermedt Magyarország és a fél világ. Tavaly márciusban minden megváltozott, a régi valóság átcsúszott egy másikba. 2020 eltűnt, új időszámítás vette kezdetét. Egyelőre fogalmunk sincs, mikor térhetünk vissza a régihez – már ha egyáltalán visszatérhetünk valaha.

Nyáron úgy tűnt, mintha helyrerázódna a világ, végül azonban minden rosszabb lett, mint volt. Sokkal rosszabb. Előbb beterített minket „a második hullám”, most pedig itt az újabb mumus, amitől retteghetünk: „a harmadik hullám”.

Csak kutyával sétálhatunk éjjel: miskolci utcakép a kijárási tilalom idején 2020. november 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)Csak kutyával sétálhatunk éjjel: miskolci utcakép a kijárási tilalom idején 2020. november 14-én. (Fotó: MTI/Vajda János)

Pedig az elmúlt hónapokban épp azért mondtunk le sok mindenről, hogy ezt elkerüljük. Az még a kisebb baj, hogy nincs kávézás, sörözés, foci, mozi, színház, koncert, maszkot kell hordanunk, életünk ritmusa pedig olyan, mint egy traktorgyári munkásé Észak-Koreában.

Az már komolyabb probléma, hogy

a félkarantén miatt tömegek veszítik el munkájukat és mennek csődbe, valamint fennáll a veszély, hogy a bezártság, a félelem és a bizonytalanság elegye lassan felemészti a lelkeket.

Eddig biztathattuk magunkat azzal, hogy megéri áldozatot hozni, hiszen ennek köszönhetően enyhül majd a járvány.

Most azonban, hogy itt az újabb hullám, fel kell tennünk a kérdést: biztos, hogy jó úton járunk? 

Mutatok egy ábrát arról, hogy mikor milyen korlátozó intézkedéseket hozott a magyar kormány, valamint hogyan alakult ezt követően a Covid-fertőzöttek és -elhunytak száma:

Nézzük, mi látszik ezen az ábrán. Szeptember 1.: bevezetik a határzárat. Az új fertőzöttek, elhunytak száma emelkedik. Szeptember 21.: bevezetik a maszkhordási kötelezettséget, éjszakára bezáratják a szórakozóhelyeket. Az új fertőzöttek, elhunytak száma emelkedik.

November 11.: életbe lépnek a ma is érvényes szigorítások. Teljes maszkviselési kötelezettség, éjjeli kijárási tilalom, gyülekezési tilalom, üzletek nyitva tartásának lerövidítése, középiskolák, főiskolák, egyetemek, vendéglátóhelyek, szállodák bezárása vagy jelentős korlátozása, a rendezvények szinte teljes betiltása. Az új fertőzöttek, elhunytak száma minden korábbinál magasabb szintre ugrik.

Mutatok egy ábrát arról is, hogyan alakult a napi Covid-halálozások száma:

A napi koronavírusos halálesetek száma Magyarországon. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)A napi koronavírusos halálesetek száma Magyarországon. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)

Nézzük, mi látszik ezen az ábrán. Elsősorban az, hogy a koronavírussal összefüggő halálos áldozatok száma a „félkarantén” bevezetése, november 11-e után december 23-ig meredeken és szinte folyamatosan emelkedett a hétnapos átlagot tekintve, és csak utána kezdett érdemben csökkenni. Február eleje óta pedig ismét emelkedik, miközben a korlátozások nem változtak.     

Most vegyünk egy mély levegőt, tegyük félre a politikai hisztit, és gondoljuk végig, hogy mi következik mindebből.

Az egyik lehetőség, hogy ha nem lett volna félkarantén, akkor még nagyobb lett volna a második hullám.

 A kórházakat túlterhelték volna a Covid-betegek, és még többen haltak volna meg. Ez logikus feltételezés, legalábbis ha elfogadjuk azt az állítást, miszerint a fenti korlátozások legalább lassították, lassítják a járványt.

A másik lehetőség – és ebben is van ráció –, hogy a lezárásoknak nem volt érdemleges hatása.

A járvány a maga útját járja, és így is, úgy is átment volna az országon. Ha ezt az állítást fogadjuk el, akkor felesleges volt egészséges emberek tömegeit hónapokra kalitkába zárni.

Mutatok egy harmadik ábrát. (Erre Hont András hívta fel a figyelmet a napokban.) Az van rajta, hogyan alakult a 100 ezer lakosra jutó, napi Covid-halálozások száma nálunk, az Egyesült Királyságban és Svédországban:

A koronavírusos új halálesetek száma 100 ezer lakosonként Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Svédországban. (Hétnapos átlag, Forrás: Financial Times)A koronavírusos új halálesetek száma 100 ezer lakosonként Magyarországon, az Egyesült Királyságban és Svédországban. (Hétnapos átlag, Forrás: Financial Times)

Mi látszik ezen az ábrán? Egyrészt az, hogy a járványgörbék nagyon hasonlítanak egymáshoz. Másrészt az, hogy

a karanténmentes, csak ősszel szigorító Svédországban csaknem a járvány egész ideje alatt kisebb a halálozási ráta, mint itthon vagy a nálunk is keményebb korlátozásokat bevezető Egyesült Királyságban.

Persze mielőtt jönnének a kétkedők, hogy „nade a norvégok!” (utalva arra, hogy az ő halálozási rátájuk jóval alacsonyabb a svédekénél is), tegyük hozzá: igen, az említett három országban részben más-más az egészségügyi állapot, a földrajzi adottság, a társadalmi háttér. De megkötésekkel összehasonlíthatók az adatok, és érdemes rajtuk elgondolkodni.

Végül pedig idézzük fel, mit mondott a helyi járványhelyzetről Richárd Kollár szlovák matematikus, aki a szlovák válságstábnak dolgozott ki modelleket a vírus terjedésével kapcsolatban. 

A válasz nagyon egyszerű. Mindössze három szó. Valójában nem tudjuk. (…) Teljesen hiányoznak a kulcsadatok, amelyek alapján fel tudnánk mérni az intézkedéseink hatásait, és azt a járványügyi helyzetet, amiben vagyunk

jelentette ki, miután a tavasszal még mintaállamnak számító Szlovákiában elszállt a halálos áldozatok száma.

Mi tehát a konklúzió? Az, hogy a sötétben tapogatódzunk. Nem tudjuk, hogy van-e jó válságkezelési modell, hatnak-e a korlátozások, érdemes-e lezárni a fél világot – sőt, ma még abban sem lehetünk biztosak, hogy elhozzák-e majd a megváltást az oltások.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a jelenlegi állapot nem tartható sokáig.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kormányinfó: 4 millió oltott után lesz jelentősége a védettségi igazolványoknak
Székely Sarolta | 2021. április 15. 12:06
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a járványhelyzetről és a kormánydöntésekről szokásos Kormányinfóján számolt be. 
Makro / Külgazdaság Nagyot esett az építőipar, lassú lesz a kilábalás
Privátbankár.hu | 2021. április 15. 11:22
Egy év alatt 16,1, az előző hónaphoz képest 11,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene - jelentette az idei és a tavalyi februárt összehasonlító összefoglalójában a KSH.
Makro / Külgazdaság Heti csúcson az új fertőzöttek száma, de végre csökken az aktív fertőzötteké
Privátbankár.hu | 2021. április 15. 09:06
Az aktív fertőzöttek mellett a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma is csökken, de az új fertőzöttek száma emelkedett, az oltás pedig lelassult.
Makro / Külgazdaság Nyári táborozásról, osztálykirándulásról álmodnak a nagycsaládosok
Privátbankár.hu | 2021. április 15. 08:29
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete szerint kimerültek a családok az otthoni online oktatás miatt, és a diákok is szeretnének kirándulni.
Makro / Külgazdaság Újabb milliárdokat pakolt át a kormány - a magyar hírszerzés a legnagyobb nyertes
Privátbankár.hu | 2021. április 15. 07:21
A Magyar Közlönyben olvasható határozatból derül ki, hogyan tologatja a pénzt a kormány.
Makro / Külgazdaság Amerika véget vet a leghosszabb háborújának: Biden bejelentette a kivonulást
MTI | 2021. április 15. 06:37
Kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig - jelentette be szerdán Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház Roosevelt-termében elmondott beszédében.
Makro / Külgazdaság Moszkva és Peking agresszívabb információs hadviselésre kapcsolt
Káncz Csaba | 2021. április 14. 19:29
A második hidegháború korában újra a nagyhatalmi vetélkedés dominál, ahol a Kreml stratégiai ambíciói eléréséhez Új Generációs Hadviselést alkalmaz. A Vuhanban kitört COVID-19 járvány miatt Kína is magasabb szintre kapcsolta (dez)információs műveleteit világszerte. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A chiphiány több, mint gazdasági kérdés - az amerikai-kínai vetélkedés újabb terepe
Király Béla | 2021. április 14. 16:59
Az elmúlt hónapokban a félvezetők hiánya meghatározó téma volt mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar szempontjából. A kereslet-kínálat megbillenésén túl a háttérben érdekes folyamatok zajlanak, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.
Makro / Külgazdaság Burgenlandban feloldják a teljes zárlatot
MTI | 2021. április 14. 16:00
Burgenland - Ausztria két másik két keleti tartományával, Béccsel és Alsó-Ausztriával szemben - a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett, április 1-e óta tartó teljes zárlat feloldása mellett döntött - jelentette be Hans Peter Doskozil tartományfőnök szerdán.
Makro / Külgazdaság Budapestország vagyunk Trianon óta - interjú Lázár Jánossal
Baka F. Zoltán | 2021. április 14. 11:40
Nagyinterjú a kormánybiztossal a vidékkel szembeni adósságok törlesztéséről, a kiskereskedelmi multik megregulázásáról, Csányi Sándorról és Mészáros Lőrincről.
hírlevél
depositphotos