Az euróövezetben márciusban jelentősen csökkent az infláció, köszönhetően annak, hogy az energiaárak tovább csökkentek. Az Eurostat pénteken közzétett előzetes adatai szerint márciusban 6,9 százalékos volt az infláció a 20 tagú blokkban. Összehasonlításképpen: februárban 8,5 százalékos volt az általános árszínvonal-emelkedés. Az 1,6 százalékpontos visszaesés fő oka az energiaköltségek látványos csökkenése volt. Az elemzők ugyanakkor megjegyezték, hogy az inflációs kosár más komponensei egyelőre tartják magukat, és nem látszik érdemi csökkenés.
A jegybanki toleranciasávot meghaladó áremelkedéshez az élelmiszerárak járultak hozzá a legnagyobb mértékben márciusban.
A maginfláció - amely nem tartalmazza a volatilis energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat - enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest. Márciusban 5,7 százalékos rekordot ért el, a februári 5,6 százalékot követően.
A dinamikusan csökkenő alapmutató biztató, az viszont nem túl pozitív, hogy a maginfláció továbbra is makacsul tartja magát. A szakértők véleménye éppen ezért megoszlik, hogy miként reagáljon a folyamatokra az Európai Központi Bank. Az egyik tábor szerint ezek a számok nem adnak elég erős bizonyítékot arra, hogy az EKB fontolóra vehetné a kamatemelési ciklus lezárását, netán annak csökkentését. Akik viszont a további kamatemeléstől tartanak, azok egyértelműen arra hivatkoznak, hogy a maginflációs ráta új rekordot ért el.
Nem sokat segített a befektetőknek Isabel Schnabel, az EKB kormányzótanácsának tagja, aki az adatok alapján jelezte, hogy az alapmutató ugyan csökkent, de a maginfláció egyelőre nem akar visszaesni. Míg a tavalyi energiaár-emelkedés gyorsan elterjedt a gazdaságban, addig annak felszívódása hosszabb időt vesz igénybe, "és még az sem világos, hogy teljesen szimmetrikus lesz-e abban az értelemben, hogy az árak általánosan visszaesnek-e" – mondta Schnabel egy csütörtöki rendezvényen a Reuters szerint.
Az EKB márciusban 50 bázisponttal emelte a kamatokat, így fő irányadó kamatlába 3 százalékra emelkedett. Ugyanakkor nem adott jelzést a következő hónapok lehetséges kamatdöntéseiről. Eközben viszont a közelmúlt banki zavarai kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a központi bankok nem voltak-e túl agresszívek a kamatlábak emelésében, amelyeket az elszabaduló infláció kezelése miatt kellett meglépniük. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza ugyanakkor azt mondta, hogy a banki instabilitás megszűnése esetén további kamatemelésekre lesz szükség a magas infláció kezeléséhez.
A rekordszámú kamatemelési sorozat után az EKB tartózkodott attól, hogy további szigorításokra kötelezze el magát, mondván, hogy ez attól függ, a bankszektorban jelenleg tapasztalható zavarok enyhülnek-e.
A pénzpiaci árfolyamok azt mutatják, hogy a befektetők az EKB 25 bázispontos kamatemelésre számítanak a következő, május 6-i ülésen, amelyet a nyár folyamán egy vagy esetleg két újabb, ugyanilyen mértékű kamatemelés követ. A mostani várakozások szerint 3,5 százalékon tetőzhet az irányadó kamatláb az euróövezetben. Összehasonlítva az ottani várható kamatszintet a magyar 18 százalékos irányadó kamatokkal azt kell mondani, hogy bár Matolcsy Györgyéknek lenne olyan problémája, mint az EKB-nak.
Ami a magyar folyamatokat illeti, a következő hónapokban maga a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is csak mérsékelt lassulást vár a most közzétett Inflációs jelentés szerint. Az elmúlt hetek piaci turbulenciái rávilágítottak arra is, hogy az egynapos jegybanki betétek 18 százalékos kamatszintje indokolt, enélkül ugyanis a forint árfolyama jóval gyengébb lenne. A rosszabb forintárfolyam pedig az importon keresztül tovább gerjesztené az inflációt.
Ugyanakkor Magyarországon a döntéshozók között komoly szakmai és presztízsharc is folyik, hiába próbálja ugyanis a jegybank szűkíteni a pénzkínálatot, ezzel is visszafogva az inflációt, ha közben Matolcsy György egykori alelnöke, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként átnyúl a feje felett. Az elmúlt időszakban például nagyon komoly, 700 milliárd forintos kedvezményes kamatozású állami hitelprogram indult, ami ugyanis a miniszter szemszögéből indokolható, hiszen a növekedést stimulálja, ám egyúttal az inflációt is gerjeszti. Nem véletlenül hangoztatta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján, hogy továbbra is szigorú marad a monetáris politika, és megítélésük szerint a kamatok jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
