A nemrég a kormányközeli Mészáros Lőrinchez került Világgazdaság hasábjain közölt terjedelmes véleménycikket a Magyar Nemzeti Bank vezetősége.
A Nagy Márton és Windisch László alelnök, illetve Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgatók által jegyzett cikk szerint eddig megvolt az összhang a monetáris politika (MNB) és a költségvetési politika (NGM) között, ám a jegybank kifogyóban van az eszközeiből és költségvetésre hárul nagyobb feladat a gazdaság fellendítésében.
Mehetett volna nagyobb svunggal
Szerintük azonban nincs minden rendben: 2016-ban a költségvetés GDP arányos hiánya a 2 százalékos tervhez képest sokkal alacsonyabb, 1,3 százalék lett, ami visszafogta a gazdaság növekedését. Ezzel szemben a 2016. év végi kiadások áthúzódó hatása és a 2017-es 2,4 százalék körüli GDP arányos hiány idén már jelentős expanziós hatással bírhat - írják.
A jegybank állásfoglalása szerint tehát még bőven lehetett volna növelni a hiányt, ezzel pedig fokozni a gazdasági növekedést. Mint írják, 2016-ban a tervezettnél szigorúbb költségvetés kieső növekedési hatása 0,6 százalék volt, ami még magasabb, mint az EU-s pénzek esetén kalkulált negatív hatás. Idézik az MNB előrejelzéseit, amelyek szerint a hiánycél elérésén belül még van mozgástér a kiadások növelésére és gazdaság megfelelő élénkítésére. A költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka lett, azaz 0,7 százalékponttal kisebb, mint a költségvetési célkitűzés. "Ez önmagában 0,3-0,4 százalékponttal hűtötte a GDP növekedését" - összegezték.
Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy az MNB-nek köszönhet az ország közel 1 százaléknyi növekedést az MNB hitelprogramjainak, illetve a 0,9 százalékra csökkenő alapkamatnak és a 0,2 százalékra eső 3 hónapos bankközi hozamoknak köszönhetően.
|
Magyarázkodnak, és még igazuk is lehet A cikk tulajdonképpen magyarázkodás is az MNB részéről: bár az évközi adatok ezt egyáltalán nem valószínűsítették, az MNB még december végén is úgy számolt, hogy a magyar gazdaság növekedése 2016-ban közel 3 százalék lehetett - az évközi adatok revíziójára számítottak, magyarán arra, hogy a gazdaság jobban teljesített, mint a hivatalos adatok mutatták. Az MNB át is írta a számokat "saját hatáskörben" - ahogy Oblath Gábor, az MTA KRTK KTI szakembere írta egy elemzésében, a manőver különös voltát már az is jelzi, hogy a magyar nyelvben nem használatos az az igeidő, amellyel az akció pontosan kifejezhető. Ez a módszertan (a hivatalos adatok helyett a várható adatrevízió becsléséből dolgozni) egyelőre látszólag csak az MNB-ben vert gyökeret, a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem. Varga Mihály egy januári sajtótájékoztatón az év végi masszív költségvetési költekezést részben azzal magyarázta: a kormány által vártnál (2,5 százalék) alacsonyabb volt 2016-ban a gazdasági növekedés (2,1 százalék), ezért beruházás-ösztönzésre fordított forrásokat az állam. Ez viszont alátámasztja az MNB mostani érvelését: bár nyilvánvalóan túl későn, de a minisztériumban is megértették, hogy a vártnál jóval alacsonyabb növekedésért a kormány is felelős a túl szigorú fiskális politikával. |
Szép kilátások
Viszont ami késik, az nem múlik a jegybank vezetői szerint: 0,2 százalékpontos növekedést jelenthetnek a tavalyi hiány növelő áthúzódó tételek, az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesülése pedig 0,5 százalékponttal járulna hozzá az impozánsabb GDP-hez. A jegybank azonban kiemeli: idén is fontos a kiszámíthatóság, és ha a hiány elmarad a költségvetési törvényben kitűzött céltól, akkor a költségvetés növekedésre gyakorolt hatása kisebb lehet.
|
Gigantikus tervezési hiba 2016-ra 761 milliárdos hiányt tervezett a kormány, novemberben ezzel szemben még majdnem 60 milliárd forintos többletnél járt a költségvetés. Első hallásra remekül hangzik, hogy az utolsó hónapra ekkora mozgástér maradt, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tervezés pocsékul sikerült, a valóság a 11. hónap végére bő 800 milliárd forinttal szakadt el a tervektől - ezt kéri most számon az MNB a minisztériumon. |
Ismerve a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közötti finoman szólva is hűvös viszonyt, kíváncsian várjuk az NGM válaszát.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
