A nemrég a kormányközeli Mészáros Lőrinchez került Világgazdaság hasábjain közölt terjedelmes véleménycikket a Magyar Nemzeti Bank vezetősége.
A Nagy Márton és Windisch László alelnök, illetve Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgatók által jegyzett cikk szerint eddig megvolt az összhang a monetáris politika (MNB) és a költségvetési politika (NGM) között, ám a jegybank kifogyóban van az eszközeiből és költségvetésre hárul nagyobb feladat a gazdaság fellendítésében.
Mehetett volna nagyobb svunggal
Szerintük azonban nincs minden rendben: 2016-ban a költségvetés GDP arányos hiánya a 2 százalékos tervhez képest sokkal alacsonyabb, 1,3 százalék lett, ami visszafogta a gazdaság növekedését. Ezzel szemben a 2016. év végi kiadások áthúzódó hatása és a 2017-es 2,4 százalék körüli GDP arányos hiány idén már jelentős expanziós hatással bírhat - írják.
A jegybank állásfoglalása szerint tehát még bőven lehetett volna növelni a hiányt, ezzel pedig fokozni a gazdasági növekedést. Mint írják, 2016-ban a tervezettnél szigorúbb költségvetés kieső növekedési hatása 0,6 százalék volt, ami még magasabb, mint az EU-s pénzek esetén kalkulált negatív hatás. Idézik az MNB előrejelzéseit, amelyek szerint a hiánycél elérésén belül még van mozgástér a kiadások növelésére és gazdaság megfelelő élénkítésére. A költségvetési hiány a GDP 1,3 százaléka lett, azaz 0,7 százalékponttal kisebb, mint a költségvetési célkitűzés. "Ez önmagában 0,3-0,4 százalékponttal hűtötte a GDP növekedését" - összegezték.
Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy az MNB-nek köszönhet az ország közel 1 százaléknyi növekedést az MNB hitelprogramjainak, illetve a 0,9 százalékra csökkenő alapkamatnak és a 0,2 százalékra eső 3 hónapos bankközi hozamoknak köszönhetően.
|
Magyarázkodnak, és még igazuk is lehet A cikk tulajdonképpen magyarázkodás is az MNB részéről: bár az évközi adatok ezt egyáltalán nem valószínűsítették, az MNB még december végén is úgy számolt, hogy a magyar gazdaság növekedése 2016-ban közel 3 százalék lehetett - az évközi adatok revíziójára számítottak, magyarán arra, hogy a gazdaság jobban teljesített, mint a hivatalos adatok mutatták. Az MNB át is írta a számokat "saját hatáskörben" - ahogy Oblath Gábor, az MTA KRTK KTI szakembere írta egy elemzésében, a manőver különös voltát már az is jelzi, hogy a magyar nyelvben nem használatos az az igeidő, amellyel az akció pontosan kifejezhető. Ez a módszertan (a hivatalos adatok helyett a várható adatrevízió becsléséből dolgozni) egyelőre látszólag csak az MNB-ben vert gyökeret, a Nemzetgazdasági Minisztériumban nem. Varga Mihály egy januári sajtótájékoztatón az év végi masszív költségvetési költekezést részben azzal magyarázta: a kormány által vártnál (2,5 százalék) alacsonyabb volt 2016-ban a gazdasági növekedés (2,1 százalék), ezért beruházás-ösztönzésre fordított forrásokat az állam. Ez viszont alátámasztja az MNB mostani érvelését: bár nyilvánvalóan túl későn, de a minisztériumban is megértették, hogy a vártnál jóval alacsonyabb növekedésért a kormány is felelős a túl szigorú fiskális politikával. |
Szép kilátások
Viszont ami késik, az nem múlik a jegybank vezetői szerint: 0,2 százalékpontos növekedést jelenthetnek a tavalyi hiány növelő áthúzódó tételek, az idei 2,4 százalékos hiánycél teljesülése pedig 0,5 százalékponttal járulna hozzá az impozánsabb GDP-hez. A jegybank azonban kiemeli: idén is fontos a kiszámíthatóság, és ha a hiány elmarad a költségvetési törvényben kitűzött céltól, akkor a költségvetés növekedésre gyakorolt hatása kisebb lehet.
|
Gigantikus tervezési hiba 2016-ra 761 milliárdos hiányt tervezett a kormány, novemberben ezzel szemben még majdnem 60 milliárd forintos többletnél járt a költségvetés. Első hallásra remekül hangzik, hogy az utolsó hónapra ekkora mozgástér maradt, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tervezés pocsékul sikerült, a valóság a 11. hónap végére bő 800 milliárd forinttal szakadt el a tervektől - ezt kéri most számon az MNB a minisztériumon. |
Ismerve a Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közötti finoman szólva is hűvös viszonyt, kíváncsian várjuk az NGM válaszát.
Az egyre szigorúbb szabályozási környezet és a növekvő politikai bizonytalanság ellenére is. 
