Három hét telt el az amerikai elnökválasztás óta és Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök csak az elmúlt napon hagyta jóvá, hogy az átadás-átvételért felelős kormányügynökség megkezdje a kormányzati hatalom átadásának-átvételének hivatalos eljárását. Ettől függetlenül Trump mind a Távol-Keleten, mind a Közel-Keleten olyan aktív külpolitikai lépéseket tesz, amellyel aláaknázza Joe Biden tervezett diplomáciai vonalvezetését.
Szaúd-Arábiát és Izraelt rémülettel tölti el Biden azon terve, hogy Iránnal visszatérne a diplomácia tárgyalóasztalához, és a háttérben komoly politikai mozgások indultak meg. Anthony Blinken, a következő amerikai kormányzat külügyminiszter-jelöltje egy nyári interjújában részletesen ki is fejtette a diplomáciai terveket.
Szaúd-Arábia
Vasárnap este az izraeli miniszterelnök és a hírszerzés vezetője olyan titokban érkezett Szaúd-Arábiába, hogy erről még a külügy- és a védelmi minisztereket sem értesítették. Netanjahu miniszterelnök Neom városában találkozott mind Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, mind Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel. Netanjahu első alkalommal látogatott Szaúd-Arábiába, és első alkalommal találkozott a herceggel. Az egyik téma nyilvánvalóan az esetleges diplomáciai kapcsolatfelvétel volt Tel-Aviv és Rijád között.
De a zárt ajtók mögött a fő kérdés Biden iráni terve volt. Ahogyan a napokban a szaúdi külügyminiszter leszögezte, Rijád atombombát állíthat elő, ha nem sikerül megállítani Teherán nukleáris törekvéseit. Szaúd-Arábia civil nukleáris tevékenységét már hosszabb ideje segíti Kína – arról pedig két hónapja jöttek hírek, hogy Rijád már elegendő uránércet halmozott fel nukleáris fűtőanyag gyártásához.
Biden már többször hangsúlyozta, hogy újra akarja szabni az USA kapcsolatát a szaúdi rezsimmel. Élesen kritizálta a szaúdiak katasztrofális kimenetelű katonai beavatkozását Jemenben – noha az világos, hogy egy szaúdi kivonulás az iráni pozíció megerősödéshez vezetne.
Izrael
Netanjahu a hétvégén már nyíltan üzent Bidennek: ne csatlakozz újra az iráni atomalkuhoz (JCPOA)! Izrael múlt szerda hajnalban világos üzenetet küldött Teheránnak és a demokratáknak Washingtonba: 8 célpontot bombázott Szíriában, köztük több létesítményt, amelyet az iráni forradalmi gárda használ.
Trump távozó kormányzata is próbálja kisiklatni a közeledést. November 10-én az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be 6 iráni vállalat és 4 iráni személy ellen, mivel állítólag érzékeny anyagokat vásároltak egy olyan katonai vállalattól (Iran Communication Industries), amely az EU és az Egyesült Államok feketelistáján szerepel.
Irán
Teherán ügye egyértelműen az új amerikai kormányzat egyik legfontosabb külpolitikai prioritása. Biden „veszélyes kudarcnak” nevezte Trump politikáját Iránnal szemben: ez szerinte elszigetelte az országot, miközben Teherán közelebb került az atombomba kifejlesztéséhez, ráadásul a közel-keleti térség is a katonai eszkaláció határára került.
Biden szeretné mind Iránt, mind az USA-t újra a JCPOA keretei között látni. Ez nem lesz könnyű kihívás, hiszen Biden január 20-i eskütételekor Irán már a júniusban megtartandó elnökválasztás kampány-küzdelmeit folytatja. Egyik percről a másikra nem lesz könnyű áttörni a bizalmatlanság falát a két ország között négy év feszültség után.
A mérsékeltek, Haszan Róháni iráni elnök vezetésével támogatják a párbeszéd azonnali felvételét. A radikálisok azonban azt állítják, hogy Washington megbízhatatlan – és természetesen nem akarják, hogy a szankciók feloldása még a júniusi elnökválasztás előtt a mérsékelteknek kedvezzen.
Muhammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette: már azt várják, hogy a Biden-kormány térjen vissza a nukleáris megállapodáshoz. Zaríf hozzátette:
Amennyiben az Egyesült Államok teljesíti a 2231-es számú ENSZ BT-határozatból eredő kötelezettségét, teljesítjük a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinket. Ahhoz nem kell tárgyalni vagy feltételeket szabni. (...) Ha Biden a következő amerikai elnökként kerül a Fehér Házba, három elnöki rendelettel feloldhatja az összes, Iránra kirótt szankciót
– hangsúlyozta az iráni külügyminiszter. Róháni elnöktől és más iráni illetékesektől eltérően Zaríf nem követelte, hogy az Egyesült Államok fizessen kártérítést a szankciókból származó károkért. Róháni elnök szeptemberben közölte, hogy a szankciók 150 milliárd dolláros kárt okoztak hazájának.
Az iráni óvatosságot fokozza az elmúlt hónapok diplomáciai normalizációja Izrael és két Arab-öböl menti királyság között, amely megállapodásokat Washington ráadásul megfejelte azzal, hogy ötödik generációs lopakodó vadászgépeket tervez eladni az Egyesült Arab Emirátusoknak.
Irán idegességét csak tovább fokozhatja a Pentagon vasárnapi döntése, amely nyomán B-52H típusú stratégiai bombázókat vezényelt át a Közel-Keletre. A bombázó 14 ezer kilométert képes repülni újratöltés nélkül, és 32 tonna lőszer szállítására alkalmas.
Egyre távolabb a 330-as dollár-forint árfolyam. 
