Az EurAsian Times arról számol be, hogy a védelmi ipar vezető képviselői nyíltan bírálják az Olaf Scholz kormány F-35-vásárlási döntését, mivel az aláássa a hazai védelmi ipart. Élesen kritizálják a német részvétel hiányát a csúcskategóriás lopakodó repülőgép jövőbeli karbantartásában és gyártásában.
A lap azt írja, hogy a Német Repülőipari Szövetség (BDLI) élesen kritizálja a koalíciós berlini kormányzatot. Szerintük az súlyos hibát követett el, amikor egy olyan szerződést írt alá, amely nem vonja be a német védelmi ipart a nagy értékű amerikai gyártmányú repülőgépek karbantartásába és javításába. A BDLI azt is bírálja, hogy a vásárlás stratégiai autonómia árán ösztönzi az Egyesült Államoktól való függőséget.
„A Bundeswehr új vadászrepülőgépeit vagy helikoptereit ezért nem Németországban, hanem más európai országokban tarthatják karban az amerikai fegyveres erők, vagy az amerikai Lockheed (F-35), illetve Boeing (Chinook) cégek. Ez veszélyes függőséget hoz létre” – mondja Martin Kroell, a BDLI elnöke, amint ezt a Crux egy novemberi videójában idézi.
Hangsúlyozza, hogy a német iparnak egyenrangúként kell az asztalhoz ülnie, és „nem kell mindent amerikai barátaira hagynia”. Kroell azonban elismeri, hogy a német cégek részvétele némileg megnövelheti az akvizíció költségeit, és az USA ezt kihasználhatja az árak emelésére.
Németország idén márciusban hozott, F-35-ösök vásárlására vonatkozó döntését valószínűleg az USA nyomása azon irányú lobbija befolyásolta, hogy fokozzák az amerikai gyártmányú fegyverek vásárlását az ukrajnai háború közepette. A döntés annak ellenére született meg, hogy Franciaország, Németország és Spanyolország közös Future Combat Air System (FCAS) programjukon keresztül valószínűleg jobb, 6. generációs vadászrepülőgépek készülnének. Hacsak nincsenek komoly problémák azzal a projekttel.
Vihar a projekt körül
Márpedig éles feszültségek vannak a közös európai projekt körül. Berlin azon törekvése, hogy Európa vezető katonai hatalmává váljon, egyre inkább aggodalmakat kelt Párizsban. Míg a francia kormány korábban azt szorgalmazta, hogy Németország növelje katonai kiadásait, most felháborodik, hogy Németország amerikai vadászgépeket vásárol és harckocsikat szállít Kelet-Európába, miközben következő generációs harci repülőgép fejlesztése (FCAS) Franciaország és Németország között akadozik.
A FCAS (Future Combat Air System), egy csúcstechnológiás hatodik generációs vadászgép köré tervezett légi harci rendszer, amely drónokat és drónrajokat tartalmaz, és felhőtechnológiával, valamint mesterséges intelligenciával (AI) van hálózatba kötve. Németország, Franciaország és Spanyolország közösen fejleszti.
Azonban elmérgesedő vita alakult ki az érintett cégek között: a Dassault (Franciaország) hátrányos helyzetben érzi magát a spanyol Airbus mellékágának a projektbe való integrálása miatt, és most egyértelmű vezetői szerepet követel - amit a németországi Airbus Defense and Space nem akar megadni. A viták már eddig is olyan késéseket okoztak, amelyek az eredetileg tervezett 2040-es éven túlra tolják az FCAS bevetési képességét.
A brit lap elemzése
A Financial Times ebben a hónapban arról számolt be , hogy Németország F-35-ös vásárlása aggodalmakat váltott ki Franciaországban amiatt, hogy Németország lehűti az FCAS-projekt fejlesztési ütemtervét, és azt lassítani akarja. Válaszul Németország azzal érvelt, hogy az F-35-ös beszerzésére azért volt szükség, hogy biztosítsa továbbra is a NATO-nukleáris megosztásban betöltött szerepét abban az időben, amikor Oroszország nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetett ukrajnai háborúja miatt.
A francia aggodalmak csillapítása érdekében Christine Lambrecht német védelmi miniszter hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a kritikus technológiák Németországban és Európában maradjanak, és az FCAS fejlesztési projekt folytatódni fog.
Az FCAS program több okból is megakadt, többek között Franciaország és Németország eltérő stratégiai perspektívái és a munkamegosztással kapcsolatos kérdések miatt.
Más nézőpontok
Justin Bronk a Royal United Services Institute (RUSI) számára írt 2021-es cikkében megjegyzi, hogy Franciaország másként tekint az FCAS projektre, mint Németország. Megjegyzi, hogy Franciaországnak az észak-afrikai, szubszaharai afrikai és közel-keleti érdekeltségei miatt energia-kivetítési képességekre van szüksége, miközben fenntartja a nukleáris elrettentő erőt.
Ezek a követelmények ellentétben állnak Németország pacifista politikai irányultságával, a nagy hatótávolságú csapások során a légelhárító képességek hangsúlyozásával és a NATO-val kötött, politikailag vitatott nukleáris megosztási megállapodásával.
Az eltérő stratégiai perspektívák mellett a munkamegosztási kérdések is megakasztották az FCAS projektet. Júniusban a FlightGlobal arról számolt be , hogy a francia Dassault és az Airbus ellentmondásban van az FCAS repülésvezérlő szoftverének biztosításával. A Dassault ragaszkodik ahhoz, hogy a szoftvert megosszák a partnerek között, miközben az Airbus szorgalmazza, hogy szoftverét felhasználják a projektben.
A jelentés megemlíti, hogy az FCAS partnerei, Németország és Spanyolország valószínűleg ragaszkodni fognak a teljes együttműködéshez vagy a technológiai hozzáféréshez. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az Airbus biztosítja a repülésvezérlő szoftvert a Dassault Rafale és az Eurofighter Typhoon számára, amelyek riválisok a jelenlegi generációs vadászgépek értékesítésében, és az Airbus valószínűleg nem enged át semmilyen előnyt ezen a területen.
Kinek mi a dolga?
Ezek a vitás kérdések elfogadhatatlanul hosszú késéseket eredményeztek az FCAS fejlesztésében. Például egy 2022. szeptemberi cikkben a Breaking Defense egy francia védelmi szakértőt idéz, aki szerint az FCAS „nemcsak azért van késésben, mert a német Bundestagnak szavaznia kell minden védelmi beszerzésről, hanem azért is, mert a három partner azon vitatkozik, hogy ki mit végezzen el."
A jelentés megjegyzi, hogy ezek a nézeteltérések arra késztették a tervezőket, hogy az FCAS-t a francia Rafales és a német Eurofighter leváltására 2040-ls évekről a 2050-es évekre tolják ki.
Mindazonáltal Franciaország és Németország eltökélt szándéka, hogy tovább viszi az FCAS-projektet, és mindkét fél egyetért a nézeteltérések elsimításában. A Financial Times ebben a hónapban arról számolt be, hogy a Dassault és az Airbus közel állnak ahhoz, hogy az FCAS-projektet hivatalosan egy demonstrációs repülőgép építésére tereljék.
A jelentés megjegyzi, hogy Franciaország és Németország eltökélt szándéka, hogy az FCAS-projektet a késedelmek és a versengő projektek - például a brit-olasz (és esetleg japán) Tempest projekt ellenére is működőképessé tegye, mivel az FCAS jelentős hatással van Európa stratégiai autonómiájára, európai védelmi és biztonsági kapcsolataira, valamint európai repülőgépipar versenyképességére.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Torzíthatják a tartalmak terjesztését. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
