A robotika és a mesterséges intelligencia területének fejlődése az elmúlt években jelentős változásokat hozott az élet számos területén – de az egyik legmeghatározóbb változás a hadviselés területén következik be. A drónok technológiai sajátosságai (elsősorban pilóta nélküliségük) csökkentik a direkt fizikai veszélyt a támadó szempontjából, valamint csökkentik az esetleges sikertelen kimenetelű műveletekből fakadó politikai költségeket.
A dróntámadások potenciális letagadhatóságának köszönhetően az eszközök alkalmazása a katonai konfliktusok „szürke zónájában” mozog. Mindezek lehetővé teszik a drónok aszimmetrikus jellegű alkalmazását, katonailag erősebb aktorokkal szemben is.
A török adu
2020 őszén a világ kővé dermedve figyelte, ahogyan a 44 napos Második Karabahi Háború során a török drónok molekuláira lőtték az örmény hadsereg páncélosait. Nyilvánvaló lett, hogy a negyedik ipari forradalom radikálisan megváltoztatta a hadviselést is.
A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósul meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a kurd PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat – ez utóbbi országban török dróngyár is épül.
Ankara a hétvégén jelentette be, hogy a világon elsőként egy hadihajóját („TCG Anadolu”) drónszállító anyahajóvá alakítja át. Ennek eredményeként a Baykar nevű török dróngyártó TB-3 nevű speciális drónját fogja szállítani. Ez a harcokban bevált TB2 drón továbbfejlesztett és összecsukható szárnyú változata.
A Teherán-Moszkva tengely
A harctéri sikerek hiányában Oroszország már eddig is több száz iráni rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát szerzett be, például a Fateh-110 és a Zolfaghar típusokat. A Washington Post a múlt héten arról számolt be, hogy az orosz erők mintegy 400 iráni kamikaze drónt indítottak útnak, mióta augusztusban először használták őket Ukrajnában.
Ukrán tisztviselők korábban azt állították, hogy az ukrán erők a drónok 70 százalékát lelövik, mielőtt azok célpontjaikra csaphatnának le. Amerikai hírszerzési tisztviselők azt is közölték, hogy az orosz és az iráni tisztviselők november elején véglegesítették a megállapodást iráni drónok orosz területen történő gyártásával kapcsolatban. Az amerikai tisztviselők kijelentették, hogy a megállapodás lehetővé teheti Oroszország számára, hogy „drámai módon növelje” iráni drónkészletét.
A kínai szuperdrón
Kína egy új, hatalmas drónt („Wing Loong-3”) mutatott be a napokban a Zhuhai nevű légi bemutatóján. Az új drón 24 méteres szárnyfesztávolságával akár 10 ezer kilométert is képes egyfolytában repülni. Legfeljebb 16 lőszert képes szállítani, beleértve a rakétákat és bombákat. Az új drón képes „PL-10E” típusú levegő-levegő rakétákat szállítására, így helikoptereket és más drónokat is megsemmisíthet.
Tajvan sem akar lemaradni
Tajvan a múlt héten bemutatta a „Chien Hsiang” nevű "öngyilkos drónját", és bejelentette, hogy 2025-ig 104 darabot gyártanak belőle. A Chien Hsiang az ellenséges radarjelek észlelésére és azok forrásának megtámadására alkalmas rakétákkal felszerelt drón, amely 1000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik és 500-600 km/h sebességre képes. A drón öt órán keresztül képes a magasban maradni.
Japán új drónja a vitatott tengeri határok fölött
A Kelet-kínai-tenger határkonfliktusai miatt a japán parti őrség a múlt hónapban üzembe helyezett egy rendkívül kifinomult, amerikai gyártású drónt, az amerikai General Atomics Aeronautical Systems által gyártott MQ-9B SeaGuardian típusú drónt.
A SeaGuardians akár 40 órát is képes repülni bármilyen időjárási viszonyok között, ami elegendő a teljes japán kizárólagos gazdasági övezet megfigyelésére.
Nagy felbontású kamerákkal vannak felszerelve, amelyek képesek észlelni a hajókat 3000 méter feletti magasságból, valamint az éjszakai radar és infravörös sugarak segítségével azonosítani a közeledő repülőgépeket.
A távirányítású repülőgépek csapásmérő funkciókkal is rendelkeznek, amelyek hasznosak a tengeralattjáró-ellenes hadviselésben.
India is szorgoskodik
India tavaly mutatta be a „Combat Air Teaming System” (CATS) nevű Loyal Wingman rendszerét. Ez képes lopakodó üzemmódban áthatolni az ellenséges légvédelmi rendszereken és csapást végrehajtani 700 kilométeres mélységben.
Nem máshova, mint egyenesen Észak-Koreába indítanak repülőket. 
