Noha sok európai uniós tagállamban szigorú szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására
- közölte az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentésének bemutatóján.
Vera Jourová szerint a koronavírus-válság leküzdése az EU egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.
Szólt arról is, hogy
a korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges.
Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is, tette hozzá.
Mit kifogásol Brüsszel Magyarországon?
Ami a részleteket illeti, az Európai Bizottság jelentése szerint hazánkban is komoly kétségek merültek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.
A korrupcióval kapcsolatban megjegyzik: bár Magyarországon a magas szintű korrupciót egyes esetekben üldözik, ez a küzdelem nagyon korlátozott,
a magas rangú tisztviselőket vagy közvetlen köreiket érintő, komoly vádakkal terhelt korrupciós ügyek egyértelmű kivizsgálása és üldözése pedig a jelek szerint elmarad.
Brüsszel szerint aggályok merültek fel a magyar – valamint a lengyel és a máltai – médiahatóság „átpolitizálódásának kockázatával” kapcsolatban is.
A hazai médiahelyzettel kapcsolatban megjegyzik, hogy
az állami reklámok jelentős részét kormánypárti médiumok kapják, ami megnyitotta az utat a kormány számára a média feletti közvetett politikai befolyásolás előtt.
A Bizottság szerint a médiapluralizmust veszélyeztetheti az is, hogy 470 kormánybarát médium összeolvadásával – a hatóságok érdemi vizsgálata nélkül – létrejött a KESMA médiabirodalom. Ráadásul számos országban – köztük Magyarországon – különböző formában, de egyre nagyobb fenyegetésekkel és támadásokkal szembesülnek az újságírók munkájuk miatt.
A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Bíróság idén júniusban több szempontból is elmarasztalta a külföldről támogatott civil szervezetekkel kapcsolatos 2017-es magyar törvényt.
Folytatnák az eljárást
A bizottság végezetül megjegyzi: 2018 őszén az Európai Parlament (EP) ugyan kimondta, hogy indokolt a hetes cikk szerinti eljárás megindítása Magyarországgal szemben – az EP által megszavazott Sargentini-jelentés szerint itthon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének –, és az eljárás az Európai Tanácsban folytatódik meghallgatások és új helyzetértékelések révén, de
az azonosított kihívások többsége megoldatlan maradt.
Amíg az említett aggályokra nem találnak megoldást, addig
a Bizottság támogatja az Európai Tanácsot a hetes cikk szerinti eljárás folytatásában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben,
áll a jelentésben.
Elemzők ugyanakkor már az EP két évvel ezelőtti döntése során megjegyezték, hogy
bár az eljárás elvileg a szavazati jog megvonásával is járhat, ennek esélye a gyakorlatban minimális.
Ehhez ugyanis előbb arra lenne szükség, hogy az Európai Tanács is állapítsa meg (négyötödös többséggel) az uniós értékek sérülésének tényét, majd az eljárás végén még egyszer, immár egyhangúan kellene megállapítania ugyanezt.
Mivel nyilvánvaló, hogy például Lengyelország nemmel szavazna, Magyarország szavazati joga nincs veszélyben.
Új mechanizmus, kérdőjelekkel
Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a jogállamisági mechanizmus létrehozását is, azaz a jogállamisági normák és az uniós pénzek kifizetésének összekapcsolását, az Európai Tanács pedig nyáron meg is szavazta azt, elemzők már akkor is megkérdőjelezték, hogy ennek érvényt lehet-e szerezni a gyakorlatban – a Tanács ugyanis felvizezte a bizottsági javaslatot.
A héten kiszivárgott hírek szerint a mechanizmust a német uniós elnökség is puhítaná:
az uniós pénzeket csak akkor lehetne egyes esetekben visszatartani, ha azt előtte minősített többséggel hagyják jóvá a tagállamok kormányfői.
A most bemutatott jogállamisági jelentés az említett jogállamisági mechanizmus része: ennek keretében az Európai Bizottság megelőzés céljából évente megvizsgálja a jogállamiság helyzetét a tagállamokban.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
