A tanács megállapította: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
Erősödik a belső kereslet
A testület a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a három hónapos betét harmadik negyedév végén fennálló állományának 300 milliárd forintban meghatározott korlátja biztosítja a betéti eszközből kiszorított likviditás mennyiségének szinten tartását, és ezáltal a laza monetáris kondíciók fenntartását.
A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. A gazdasági növekedésben markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése és a beruházások jelentős emelkedése. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Csúszik az inflációs cél elérése
A fogyasztóiár-index a nyári hónapokban a jelenlegi szint közelében marad, és az év végéhez közeledve lassan emelkedik. Az inflációs cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható.
A foglalkoztatás bővülése, a feszes munkaerőpiac, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése a bérek általános, dinamikus növekedését okozták, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulék csökkentése és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet.
A tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná. Kiemelték, hogy a változatlan alapkamat és az eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van a júniusi előrejelzés alappályájával, a beérkezett adatokkal, valamint a tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal.
Megtorpant az infláció
Több tanácstag is megemlítette, hogy a globális infláció év eleji emelkedése megtorpant, az importált infláció a korábban vártnál alacsonyabb lehet. A belföldi inflációs folyamatokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy a historikusan alacsony inflációs várakozások és az újonnan bejelentett áfacsökkentések is a fogyasztóiár-index lassabb emelkedését okozzák, a béremelkedés hatásai pedig egyelőre nem jelentkeztek az inflációs alapfolyamatokban. Ezek a tényezők összességében erősíthetik a lefelé mutató inflációs kockázatokat.
Több tanácstag hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik. Az alappályában feltételezettnél mérsékeltebb globális infláció és az erősebb belföldi beruházási aktivitás megvalósulása az alappályához képest alacsonyabb inflációs pályát, valamint dinamikusabb GDP-növekedést is okozhat.
A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése a tanács tagjai szerint tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A testület július 18-án tartja következő kamatmeghatározó ülését, amelyről augusztus 2-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
