A jobboldali-populista PiS-párt által vezetett kormány 2015 óta kormányozza Lengyelországot. A kormány évek óta vitában áll Brüsszellel a vitatott igazságügyi és szociális reformjai miatt. A napokban aztán újabb politikai bomba robbant Varsóban.
Már a spájzban vannak?
Vészharangok zúgnak ugyanis Brüsszelben és Washingtonban egy új lengyel törvény miatt, amely az orosz befolyás homályos kritériumai alapján lehetővé teszi egy kormánybizottság számára, hogy megtiltsa az embereknek közhivatalok betöltését. Ez megakadályozhatja az ellenzéki jelöltek indulását az őszi általános választásokon.
Manfred Weber, a jobbközép Európai Néppárt vezetője leszögezte: „Az új törvény a politikai megfélemlítés és üldözés eszköze, amellyel megakadályozza a változást a következő lengyelországi választásokon. Ez egy jogalkotási botrány Európa szívében."
Az új törvény, amelyet Andrzej Duda elnök múlt hétfőn írt alá, egy Bizottságot hozna létre, amely megvizsgálja az orosz befolyást a lengyel politikában. A Bizottságnak jogában állna egy évtizedre kitiltani az embereket a közhivataloktól.
A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint ez a Kreml ügynökeinek kiirtására tett erőfeszítés. Fontos ennek kapcsán kiemelni, hogy Lengyelországban történelmi okok miatt mélyen kódolt az orosz-fóbia és Oroszország teljes körű inváziója óta Varsó kiemelten támogatja Ukrajnát.
Az igazi célpont azonban sokak gyanúja szerint valaki más lehet: a törvény az őszi, sorsdöntő parlamenti választás előtt érkezik, amelynek jelenlegi kampányában a kormánypárt és az ellenzék fej-fel melletti versenyt folytat. Az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a Bizottság célja a politikai riválisok – különösen Donald Tusk, volt lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke – zaklatása, aki az ellenzéki Polgári Platform (a Néppárt tagja) párt élén áll. Emiatt a törvényt a népnyelv gúnyosan „Lex Tusknak” nevezte el.
Súlyos aggodalmak
Az amerikai külügyminisztérium szokatlanul határozott nyilatkozata szerint: „Az új jogszabály megzavarhatja Lengyelország szabad és tisztességes választásait. Osztjuk sok megfigyelő aggodalmát, miszerint az orosz befolyást vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló törvény felhasználható az ellenzéki politikusok jelöltségének megfelelő eljárás nélkül történő megakadályozására."
A Varsói Egyetem jogászprofesszora, Michal Romanowski megjegyzi, hogy bármely cégre ráhúzható a vád, hogy tevékenysége Oroszország számára kedvező. „Ezek olyan eszközök, amelyeket Putyin és Orbán sem szégyellene” – mondja Romanowski.
A professzor úgy véli, Duda elnök jól tudja, hogy megszegte az alkotmányt, és ezzel elárulta a lengyel népnek tett hivatali esküjét. „Duda azt mondja, hogy az „ártatlanoknak nincs mitől félniük” – tette hozzá –, de ez egy régi érv az autokraták részéről, akik azt akarják, hogy mindenki – beleértve az ártatlanokat is – féljen. A tekintélyelvű vezetők végső soron így igyekeznek hatalomra és stabilitásra szert tenni.”
A mindenható Bizottság
A Bizottság kilenc államtitkári rangú tagja gyakorlatilag bárkit beidézhet, szigorú büntetés jogkörével.
Az új törvény értelmében ezek a biztosok szinte abszolút hatalommal bíró döntőbírókká válnak, és szinte bármely állami szerv - így a titkosszolgálatok erőforrásait is - igénybe vehetik, hogy minden rendelkezésre álló dokumentumhoz hozzáférést kérjenek. Képesek lesznek büntetőeljárást indítani az emberek ellen olyan cselekmények miatt, amelyek elkövetésük időpontjában nem voltak tiltottak.
Az előjogaik szélesebbek, mint az elnöké vagy a miniszterelnöké, vagy mint bármely bíróságé - és gyakorlatilag nincs felügyelet a tetteik felett. A törvény elfogadása után senki sem érezheti magát biztonságban. Ide tartoznak a cégek, azok vezetősége, ügyvédek, újságírók és szakszervezeti tagok.
A határ a csillagos ég
Azok, akik állami cégeknél dolgoztak, beidézhetők, függetlenül attól, hogy milyen beosztást töltöttek be. Ez magában foglalja e társaságok korábbi vezetőit 2015 előtt, amikor Tusk lengyel elnök volt, valamint a felügyelőbizottságok tagjait.
Az egy dolog, hogy az új Bizottság tagjai jogot kapnak a vizsgálatra és a kihallgatásra. Ami abszolút példátlan, az az információhoz való hozzáférés, amelyet megadnak nekik.
Az új törvény 31. cikke mentességet ad a biztosoknak a „törvény által védett titkok” megőrzésének egyébként kötelező erejű kötelezettsége alól. Ez azt jelenti, hogy a vállalati titkok, beleértve az üzleti modelljüket, a vállalkozókat vagy az együttműködési feltételeket, nyilvánosságra hozhatók.
„Ez súlyos kihatással lehet azokra a lengyel cégekre, amelyek a nemzetközi versenyben mérkőznek meg – különösen az olyan területeken, mint az IT vagy a vegyipari piac” – magyarázza Antony Kolek, a Lengyel Munkaadók szakértője. , aki elemezte az új „lex Tusk” üzleti érdekek befolyásoló képességét.
A teljes lengyel államapparátusnak – beleértve a biztonsági szolgálatokat a Legfelsőbb Számvevőszék elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint az állami vállalatok vezetőit – kötelességük garantálni, hogy a biztosok betekintést kapjanak mindenbe, amit kívánnak.
„A Bizottság visszavonhat vagy megsemmisíthet bármely közigazgatási határozatot, ha úgy ítéli meg, hogy azt orosz befolyás alatt, a Lengyel Köztársaság érdekeinek sérelmére hozták. Így a Bizottság arra a következtetésre juthat, hogy a pályázatokat, koncessziókat, engedélyeket, szabályozott tevékenységi nyilvántartásokba történő bejegyzéseket érintő döntések hatályon kívül helyezhetők vagy érvénytelenné nyilváníthatók – mondja Kolek –, ez nagyon fájdalmas lehet a vállalkozók számára, mert azzal jár, hogy elveszítik a meghatározott tevékenység végzéséhez való jogukat vagy teljes szerződéseiket”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
