A kínai kommunista párt szócsöve, a Global Times szombaton „atombomba” hatékonyságú ellencsapással fenyegette meg az Egyesült Államokat, ha az a Huawei-nek szállítandó félvezetők szállítását visszafogná. A kínai válaszcsapások között a lap értesülései szerint helyet kapnának a Qualcomm, a Cisco és a Boeing elleni radikális lépések. A Global Times szerint Peking valószínűleg felfüggesztené összes repülőgép-megrendelését a Boeing számára.
A helyzet fokozódik
De mikor lobbant be ez adok-kapok, aminek a végén akár a fegyverek is megszólalhatnak? Nos, Trump elnök 2017 decemberi Nemzetbiztonsági Stratégiája 23 alkalommal említi Kínát és mindannyiszor negatív összefüggésben. A stratégia egy új, hibrid háborús korszakot jelenített meg Washington és Peking viszonyában, amely a háborús küszöb alatt folyamatos küzdelmet vetített előre.
Trump elnök múlt csütörtökön a Fox TV-n sugárzott interjúja szerint Kínát nagy felelősség terheli a járvány miatt és személy szerint rendkívül csalódott. Most nem is akarna Hszi elnökkel beszélni. Akár az összes gazdasági kapcsolatot is megszüntetné a két ország között, "amellyel megspórolnánk 500 milliárd dollárt" - ennyi az éves amerikai import értéke Kínából.
Az elmúlt napokban Washington számos új gazdasági büntetőintézkedést vetett ki, illetve vett napirendre Kína és a kínai cégek ellen, beleértve az alábbiakat:
- az USA múlt pénteken új export-intézkedéseket jelentett be, amelyek célja a félvezető csúcstechnológiák blokkolása a Huawei számára. Az új lépések megpróbálják elfojtani a szállításokat olyan harmadik országokból, mint Tajvan és Dél-Korea. Ha ezen országok cégei amerikai technológiát használnak, akkor mostantól be kell szerezniük az amerikai jóváhagyást kínai export előtt.
- a múlt héten Trump elrendelte, hogy a legnagyobb szövetségi nyugdíjalap - amely 5,9 millió alkalmazott befizetéseit kezeli - nem fektethet be Kínában. A Fehér Ház egyben lecserél az Alap öt igazgatósági tagja közül hármat.
- Múlt csütörtökön Trump megint azzal fenyegetőzött, hogy új adókat vet ki azon amerikai vállalatokra, amelyek hazájukon kívük termelnek. Szerinte ez majd arra serkenti őket, hogy hazavigyék a termelésüket.
Ahhoz, hogy megértsük Trump mozgatórugóit, szükséges tanulmányoznunk Josh Hawley republikánus szenátor két héttel ezelőtti írását, amelyben a WTO bezárása mellett kardoskodik. Szerinte újra össze kell fogni azon szövetséges nemzetekkel, amelyek komolyan gondolják a szabadpiaci kapitalizmust. Ezen „bizalmas barátok és partnerek új hálózatával kell ellenálni a kínai gazdasági imperializmusnak”.
Szijjártó játszmája
A WHO ma kezdődő ülésén a koronavírus-járványról tárgyal a világszervezet. A kétnaposra tervezett virtuális gyűlésre rendkívül feszült hangulatban kerül sor: az USA és Kína kölcsönösen egymást vádolják a vírus elszabadulásáért, és egyik oldalon sincs hiány az összeesküvés-elméletekben. Washington bizonyára kemény ütéseket fog bevinni, hiszen a CIA információi szerint Peking januárban orvosi eszközöket szerzett be az egész világból, miközben a WHO-t arra kényszerítette, hogy ne riadóztassa a világot a járványról.
A mai közgyűlésen Tajvan is szeretne részt venni, amit több európai ország mellett az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is támogat. Hazánk külügyminisztere azonban újonnan cserbenhagyta szövetségeseit és a South China Morning Post beszámolója szerint múlt csütörtökön közölte kínai kollégájával, hogy Pekinget támogatja a vitában. A telefonos egyeztetésről a magyar külügyminisztérium is beszámolt, de egy szóval sem említette, hogy Tajvan is előkerült a megbeszélés során.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Voltak kedvezőtlen tényezők, de a hatékonyságot sikerült növelni. 
