Európa ellenállóbb a vártnál, míg Magyarországon jöhet a recesszió – Hogyan reagálhat a forint?
A negyedik negyedévben a várakozásokra rácáfolva bővülő gazdasággal az euróövezet elkerülte a recessziót, míg a hazai gazdaság 2022 utolsó negyedévi várható visszaesése a jelenleg ismert adatok szerint a második legnagyobb lesz az unióban. Az EKB és a Fed szigorítása határt szabhat a forint erősödésének.
Az euróövezet gazdasága 2022 utolsó negyedévében az elemzői várakozásokkal ellentétben növekedni tudott, ennek fényében pedig valószínű, hogy a régió elkerüli a recessziót.
Az ilyenkor szokásosnál enyhébb időjárás és a tagországok energiaár-támogatásai tompították az elszálló energiaárak hatását, így a régió gazdasága 0,1 százalékkal bővült a negyedik negyedévben az előző negyedévvel összevetve – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Az unió egészének gazdasága stagnált negyedéves alapon, míg a harmadik negyedévben 0,3 százalékos volt a növekedés negyedéves összevetésben mindkét régióban.
Az euróövezet teljesítménye ezzel sokkal jobbnak bizonyult, mint az elemzői konszenzusban szereplő 0,1 százalékos visszaesés. Az elemzők 2023 első három hónapjára újabb negyedéves zsugorodást jósolnak.
Bert Colijn, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a régió gazdasága hihetetlen ellenálló képességről tett tanúbizonyságot az ukrajnai orosz invázió által kiváltott energiaválsággal szemben. Véleményét más elemzők is osztják, kiemelve, hogy a számok igen nagy eredménynek számítanak, tekintve a régióra ható ellenszelet.
Az adatok azt jelentik, hogy Európának 2022 minden negyedévében sikerült növekednie, így az év egészében az euróövezetben 3,5 százalékkal nőtt a teljesítmény, míg az unió 27 tagállamában valamivel ennél is nagyobb, 3,6 százalékos lett a bővülés.
A vállalkozásoknak és a háztartásoknak ugyanakkor a magasabb hitelfelvételi költségekkel is meg kellett küzdeniük, mivel az Európai Központi Bank (EKB) a tavalyi év második felében 2,5 százalékponttal emelte a kamatlábakat az infláció leküzdése érdekében.
Néhány hónappal ezelőtt a közgazdászok még mély recessziót és energiahiányt jósoltak. A vártnál kevésbé hideg tél, a csökkenő gázárak és a bőkezű kormányzati támogatások azonban segítettek elkerülni ezt a forgatókönyvet.
A vártnál jobb GDP-adatok minden bizonnyal megerősítik az EKB-t abban, hogy – a monetáris döntéshozók eddigi egybehangzó nyilatkozatainak megfelelően – a csütörtöki kamatdöntő ülésen 0,5 százalékponttal, 3 százalékra emelje az irányadó betéti kamatlábat, annak érdekében, hogy a pénzromlás mértéke ismét – a jegybank inflációs céljának megfelelő – 2 százalékra csökkenjen.
Noha az eurót használó országok éves inflációja az októberi 10,6 százalékos csúcsról decemberre 9,2, majd januárra a várt 9 százaléknál sokkal lejjebb, 8,5 százalékra csökkent, az 50 bázispontos kamatemelés mégsem kérdéses:
az EKB munkája még messze nem ért véget, mivel a bank saját decemberi előrejelzése szerint az éves átlagos euróövezeti infláció a 2022-ben tapasztalt 8,4 százalék után idén még mindig 6,3 százalékos lesz. Ezt követően 2024-ben átlagosan 3,4, majd 2025-ben 2,3 százalékra enyhül, úgy, hogy csak 2025 második felében tér vissza 2 százalékra. Korábbi előrejelzésükben arra számítottak, hogy az árindex már 2024-ben eléri a 2 százalékos célszintet.
Ezek a becslések pedig egyértelműen megerősítik a következő kamatemelésekre vonatkozó terveket.
Ha mindez nem volna elég, a jegybank eltökéltségét valószínűleg az is erősíteni fogja, hogy Franciaországban januárban gyorsult az infláció (az előző havi 5,9-ről 6 százalékra), míg Spanyolországban az élelmiszereket és az energiát kiszűrő maginfláció az eddigi legmagasabb szintre emelkedett.
Ugyanakkor a legfrissebb makróadatok szerint a francia gazdaságnak is sikerült elkerülnie a recessziót.
Az euróövezet második legnagyobb gazdasága 0,1 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben negyedéves alapon – közölte a francia statisztikai hivatal, az Insee. Az adat jobb lett a közgazdászok stagnálásra vonatkozó várakozásánál, így pedig egyre valószínűbb, hogy a francia gazdaság a 2023-as év egészében is képes lesz a stagnálásra vagy az annál jobb teljesítményre.
Németország azonban 0,2 százalékos negyedik negyedévi zsugorodásról számolt be, amivel az unió legnagyobb gazdasága a recesszió szélére került.
Olaszország gazdasága is zsugorodott, de csak 0,1 százalékkal – a vártnál kisebb mértékben, a spanyol GDP pedig 0,2 százalékkal növekedni tudott.
A franciaországi és spanyolországi adatok azonban az import erőteljes visszaesését mutatták, ami arra utal, hogy a vállalkozások és a háztartások körében gyengül a kereslet. A háztartások fogyasztása mindkét országban jelentősen visszaesett, de Németországban is arról számoltak be, hogy a bruttó hazai termék csökkenésének hátterében a magánkiadások erőteljes visszaesése állt.
Hozzá kell azonban tenni, hogy az euróövezeti GDP-adatot Írország kimagasló teljesítménye is erősítette, amely 3,5 százalékos növekedést regisztrált. A régió GDP-je Írország hozzájárulása nélkül nem nőtt volna.
„Az idei télre vonatkozó legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülni. Az európai gazdaság azonban továbbra is lomha marad” – fogalmazott Bert Colijn.
Magyarország várhatóan erős recesszióba zuhan, és a forinterősödés is megfordulhat
Hazánkban a harmadik negyedévi 0,4 százalékos visszaesés után a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 1,2 százalékos visszaesést valószínűsítenek a szakértők. Noha az utolsó negyedévre vonatkozó előzetes KSH-adatok csak február 14-én látnak napvilágot, annyi azonban szinte bizonyos, hogy Magyarország erőteljes recesszióba zuhan.
A hazai gazdaság várható visszaesése a jelenleg ismert adatok szerint a második legnagyobb lesz az unióban.
A legnagyobb negyedéves csökkenést Litvániában mérték, 1,7 százalékost, Ausztriában 0,7, Svédországban pedig 0,6 százalékost negyedéves alapon.
A gazdasági mutatók, valamint a Fed és az EKB szerdai és csütörtöki kamatemelései – noha azokat a piac jórészt már beárazta – határt szabhatnak a forint további erősödésének. Az eurót és a dollárt kibocsátó jegybankok szigorítása után a szokásos devizapiaci mozgások ugyanis a legtöbb esetben az euró és a dollár vételét erősítik, míg a feltörekvő piaci devizák eladását serkentik, ami ez utóbbiak, köztük a forint árfolyamának várható gyengülésével jár majd.
A vártnál ellenállóbb európai gazdaság hosszabb távon is lehetőséget adhat az EKB számára a szigorítás erőteljes folytatására. Ezzel szemben a hazai gazdaság recessziója miatt a Magyar Nemzeti Bank a 24,5 százalékos infláció megfékezésére nem tehet további erőteljes restrikciós lépéseket a magyar gazdaság még jelentősebb visszafogása nélkül. Így pedig a további forinterősödés kevéssé valószínű.
