Eddig is gondoltuk, de egy új tanulmány szerint valóban úgy tűnik, hogy inkább a liberális beállítottságú vezérigazgatók által vezetett vállalatok hagyták el Oroszországot Ukrajna 2022-es inváziójának megindulása után, a konzervatív vezetésűek kevésbé. Legalábbis az amerikai vállalatok közül, hiszen ilyen jellegű magyar kutatás még nincs, vagy legalábbis nincs tudomásunk róla. A kutatók úgy mérték le a tengerentúli cégek politikai beállítottságát, hogy mennyit adományoztak a két fő amerikai politikai pártnak a legutóbbi öt szövetségi választási ciklus során.
A 2022. február 24-i orosz inváziót követően több mint 1000 amerikai vállalat jelentette be, hogy megválik, felhagy vagy szünetelteti tevékenységét az országban.
Néhányan persze a maradás mellett döntöttek. A tanulmány szerzői szerették volna megérteni, mi vezérelte ezt a döntést, és indító gondolatként azt feltételezték, hogy a vezetők politikai beállítottsága lehet a mozgatórugó, mivel az Oroszországot otthagyó vállalkozások vállalati nyilatkozataiban gyakran hivatkoztak az erkölcsökre és az ideológiára.
Ezért a kutatók a Yale Egyetem csapata által 2022. február 28. óta nyomon követett webhelyről készítettek egy listát 189 amerikai székhelyű állami vállalatról, amelyek Oroszországban folytattak üzleti tevékenységet az invázió előtt.
„ A politikai beállítottság meghatározásához 2012-től 2020-ig minden szövetségi választás alkalmával megvizsgáltuk a vezérigazgatóik adományait, és attól függően pontoztuk, hogy mennyit adtak a demokratáknak vagy a republikánusoknak” – írja a The Conversation-on Yannick Thams és Luis Alfonso Dau egyetemi docensek.
Ezután megvizsgálták, hogyan reagáltak a vállalatok a háború első 40 napja alatt, mit kommunikáltak, elhagyják-e Oroszországot vagy sem. A mintákban szereplő vállalatok
- egy kicsivel több mint 30 százaléka döntött úgy, hogy elhagyja Oroszországot a konfliktus kezdetekor
- míg 39 százalékuk legalább ideiglenesen felfüggesztette működését
- további 8 százalékuk visszafogta orosz befektetéseit
- 14 százalékuk felfüggesztette az új projektjeit, de folytatta a meglévőket
- 8 százalék pedig a szokásos módon folytatta az üzleti tevékenységét, mintha semmi nem történt volna.
Összességében ki lehet jelenteni, hogy a liberálisabb vezérigazgatókkal rendelkező vállalatok – köztük az Uber utazási alkalmazás, az Airbnb lakásbérleti cég vagy az Apple - nagyobb mértékben hagyták el, vagy függesztették fel a tevékenységüket, szemben az olyan konzervatív vezetésű vállalkozásokkal, mint például a Hilton szállodalánc vagy a fogyasztási cikkeket gyártó Procter & Gamble. Utóbbiak a megszokott módon folytatták az üzletmenetüket, vagy legfeljebb az új beruházásokat szüneteltették egy ideig.
A kutatók az első 40 nap után nem követték már a vállalati történéseket, de vannak információik arról, hogy a konzervatívabb vállalatok egy része továbbra is folytat üzleti tevékenységet Oroszországban – még az országra kivetett szankciók ellenére is.
18 másik tényezőt is figyelembe vettek egyébként, amelyek hatással lehettek a vállalatok maradására vagy távozására, ilyen volt például az iparág, a cég mérete vagy az igazgatótanács összetétele. Azt állapították meg, hogy bár a vezérigazgatói ideológia volt az egyik legerősebb hatással a döntésre, de például az iparág nagyobb súllyal esett latba.
Miért számít?
A vállalatok hagyományosan a legtöbb üzleti döntést - beleértve azt is, hogy felhagynak-e egy teljes piaccal, vagy sem -, a gazdasági vagy pénzügyi tényezők felmérésével hozzák meg. És hajlamosak távol tartani magukat a politikától, hogy elkerüljék ügyfeleik elvesztését.
Ám az elmúlt években megfigyelhető, hogy a vállalati vezérigazgatók gyakrabban hajlandóak elárulni ideológiai álláspontjukat vitatott társadalmi kérdésben. Ezzel pedig egyre inkább a cégvezető politikai beállítódása válik az üzleti döntések másik kulcsfontosságú tényezőjévé.
Mivel az Egyesült Államok egyre inkább polarizálódik a konzervatív-liberális tengely mentén, fontos tisztában lenni azzal, hogy a vállalati vezetők személyes politikája hogyan befolyásolja döntéseiket. Ez pedig megteremti annak a bizonyítását, hogy egyes döntéseket ideológiai elfogultságuk is alátámasztja, nem pedig pusztán objektív gazdasági adatok. És jól tudjuk, hogy ezeknek a döntéseknek a költségei magasak, mivel egyes vállalatok azt nyilatkozták, hogy több milliárd dolláros bevételtől estek el az orosz piac elhagyása miatt.
Ami még nem ismert
De továbbra is nagy kérdés, hogy ez mit jelent a vállalatok társadalomban betöltött szerepére nézve? Egyrészt a vállalatoktól régóta elvárják, hogy a részvényesek érdekeit - és nyereségüket - minden más fölé helyezzék. Másrészt egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a vállalatok sokkal szélesebb perspektívában dolgoznak, különösen az a 181 amerikai vállalat, amely 2019-ben ígéretet tett arra, hogy „olyan gazdaságot mozdítson elő, amely minden amerikait szolgál”.
A kutatás konklúziója, hogy a liberális vezérigazgató-helyettesek jóval nagyobb valószínűséggel tartják szem előtt ezt a tágabb perspektívát, mint a konzervatív vezetők, akik még mindig nagyobb hangsúlyt fektetnek a részvényesek vagyongyarapodására.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1849,84 pontos, 1,24 százalékos csökkenéssel, 146 772,66 ponton zárt szerdán. 
