Az amerikai Igazságügyi Minisztérium csaknem három év után pénteken ejtette Kanadával szemben Meng Van-csou kiadatási kérvényét.
A Huawei 49 éves pénzügyi vezetőjével – egyben a kínai óriáscég alapítójának lányával – szemben a kanadai bíróság is pénteken ejtette a vádakat, így elhagyhatta vancouveri házi őrizetét, és már meg is érkezett Kínába.
Elkerülni az arcvesztést
Az eredeti vádiratból kiderül, hogy annak idején az FBI kezébe került egy olyan 2013-as email, amelyben a Huawei bónuszt ajánl munkatársainak a világszerte ellopott szakmai titkokért. Ez pedig alátámaszthatja azon félelmeket, miszerint a kínai óriás rendszerszerűen végez globális ipari kémkedést.
Magával a céggel szemben az amerikai igazságszolgáltatás nem is ejtette a vádakat, a gyanú szerint a telekommunikáció cég együttműködött a kínai titkosszolgálatokkal és adatokat osztott meg kémekkel.
Az amerikai minisztérium 16 vádpontja szerint Meng félrevezette az HSBC bankot a Huawei és a Skycom nevű vállalat közötti kapcsolat valódi természetéről, és emiatt a bank megsérthette volna az Irán ellen bevezetett amerikai szankciókat.
A Huawei vezetője szabadulásához alkut kellett kötnie az amerikai hatóságokkal. Meng nem vallotta magát bűnösnek a főbb vádpontokban, de aláírt egy tényállási nyilatkozatot, amelyben az áll, hogy tudatosan tévesztette meg a HSBC-t. Így mind a kínai, mind az amerikai fél úgy tudott véget vetni a rendkívül kínos ügynek, hogy meg tudták őrizni hitelességüket.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium azt közölte, hogy Meng vállalta a felelősséget egy globális pénzügyi intézmény becsapására irányuló terv megvalósításában játszott főszerepéért. Az egyezség értelmében Meng büntetőeljárását jövő év decemberéig elhalasztják, és ha eleget tesz kötelezettségeinek, akkor teljesen megszüntetik.
Meng ügyvédje is arra számít, hogy 14 hónap múlva ejtik majd a vádakat.
A Kovrig-ügy
Meng letartóztatása komoly diplomáciai bonyodalmakat okozott, megterhelte a kínai-amerikai és a kínai-kanadai kapcsolatokat is. Kína erős válaszlépéseket is tett, így több mint ezer napig tartott fogva két férfit, köztük a magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrigot kémkedés vádjával. A most kiszabadult vádlott apja Kovrig Bence (Bennett) kiváló történész, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatairól szóló alapvető munkák szerzője.
Kovrig családja a kommunista diktatúra elől menekült el Magyarországról, ő már Kanadában született, de később felvette a magyar állampolgárságot, Budapesten angoltanárként, tudósítóként is dolgozott az 1990-es években.
A kemény kínai válaszlépés miatt Kanada visszább vett az utóbbi időszakban a Kína elleni médiahisztériából. Holott 2018 decemberében még a vezető kanadai lapok örömujjongásba törtek ki annak kapcsán, hogy a Huawei alvezérének őrizetbe vétele páratlan válságba sodorta Ottawa és Peking kapcsolatait. A neokonzervatív National Post pedig egyenesen bűnözői természettel vádolta meg a kínai vezetést.
Kínai hangulatkép
A kínai központi pártlap üdvözölte Meng szabadon bocsátását. A lap által megszólaltatott szakértő szerint az egyezség hozzájárulhat a kétoldalú feszültség csökkenéséhez. Egy másik szakértő szerint, ha Kanada kiadta volna Menget az Egyesült Államoknak, akkor „jóvátehetetlen” károk keletkeztek volna Ottawa és Peking kapcsolatában.
Az viszont figyelmeztető jel, hogy a Xinhua állami hírügynökség csupán nyúlfarknyi közleményben tudatta, miszerint „a kínai kormány fáradhatatlan erőfeszítéseinek eredményeképpen” Meng elhagyhatta Kanadát.
Valóban, több, mint kérdéses, hogy Meng szabadon bocsátása az USA és Kína közötti kétoldalú kapcsolatok enyhüléséhez vezetne. Pénteken például Biden elnök a Fehér Házban személyesen fogadta Ausztrália, Japán és India vezetőit: a négy állam a QUAD keretében egyeztetik Kína elleni lépéseiket.
Mindenfajta illúziót eloszlatott a kínai külügyminisztérium pénteken közzétett hosszú listája, amely állítólag bemutatja, hogy Washington hogyan avatkozik be Hongkong belügyeibe, támogatva a „Kína-ellenes” és egyéb „destabilizáló erőket”. A listát Peking a világon több nagykövetségének mikroblogján is megjelentette.
A Huawei a célkeresztben
A Huaweit még a Trump-kormány helyezte teljes kereskedelmi feketelistára, hogy gátolja térnyerését a telekommunikációs területen, különösen az 5G-technológiában – nem mellékesen elvágták az amerikai technológiához való mélyebb hozzáféréstől a céget. Azzal is vádolták a Huaweit, hogy a térnyerést a nyugati országok telekommunikációs hálózatában kémkedésre is használhatják a kínaiak – ezt a vádat a Huawei többször visszautasította.
Augusztusban viszont vitatott módon több százmillió dollár értékben kapott engedélyt amerikai gyártmányú chipek vásárlására a Huawei, amit a fejlődő autóalkatrész-gyártásához használhat fel.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
