6p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Angela Merkel már több mint egy évtizede ápolja a kapcsolatot Kínával, a német vállalatok megdöbbentő ütemű térnyerését keleten pedig csak tovább erősíti Trump kereskedelmi háborúja.

Míg a világ szeme Donald Trump kereskedelmi háborújára szegeződik, Európa vezető gazdasága, Németország minden eddiginél erősebb kereskedelmi kapcsolatot épít ki Kínával – az utóbbi időben többmilliárdos befektetések jelentek meg a kínai piacon, a bővülésnek pedig még korán sincs vége. A Bosch, a Mercedes-Benz és a Siemens megjelenésével Kína a német gazdaság legfőbb partnerévé vált az utóbbi két évben – írja a Bloomberg.

A teljes kereskedelmi forgalom tavaly 179 milliárd dollár volt, ez duplája az Egyesült Királyság és háromszorosa a Franciaország által elért szintnek. Németország különleges szerepe júliusban ismét megmutatkozott, akkor derült ki, a BASF vegyipari cég 10 milliárd dolláros befektetés keretében hoz létre gyárat a régióban – ez ráadásul az első vegyi üzem, amely teljesen külföldi befektetők kezében van. A BMW nemsokára több mint 4 milliárd dollárért fejleszti kínai gyártóegységét, kihasználva az új szabályozást, amely értelmében a külföldi befektetők már többségi tulajdonosai lehetnek a vállalkozásoknak.

A kisebbek is meghódítják Kínát

A német DELO Industrial Adhesives speciális ragasztószereket gyártó vegyipari cég mintegy 14 éves fejlesztési stratégia megkoronázásaként nyitotta meg sanghaji központját szeptemberben. Az, hogy egy, a piacvezető versenytársak mellett eltörpülő vállalat – összesen 750 alkalmazottal és mindössze 184 millió dolláros éves bevétellel – is képes megvetni a lábát Kína szigorúan korlátozott, összetett gazdaságában csak még inkább bizonyítja a német gazdaságpolitika sikeres működését a keleti nyitás szempontjából. Ilyen kisebb szereplők térnyerése elképzelhetetlen lenne a német nagyvállalatok, Angela Merkel támogatása és helyi fejlesztési központok hálózata nélkül.

A német cégek térnyerését a Sanghajban és Pekingben található ipari és kereskedelmi központ, valamint Taicang kikötővárosa támogatja, ami megfelelő platformot ad a kisebb német vállalatoknak az induláshoz, legyen szó akár adminisztratív szolgáltatásokról, konzultációról vagy humán erőforrással kapcsolatos kérdésekről. A három központ működését a Landesbanken nevű, államilag finanszírozott pénzintézetek támogatják, amelyek immár 300 vállalatnak biztosítanak alapot. A fejlődés ütemét jelzi, hogy 2015-ben még csak 200 támogatott cégről beszélhettünk.

Újraformálják a kereskedelmi hálót

Ezen intézetek nem csak a németeknek előnyösek, az utóbbi időben több tucat kínai város és régió is saját központnak akar helyet adni, a sanghaji intézet vezetője szerint akár 10 új ilyen központ is nyílhat a közeljövőben, amely segítségével a német cégek a gazdaságilag kevésbé jelentős régiókba is betörhetnek.

A németek számára fontos elem a Hszi Csin-ping elnök által felvezetett Egy övezet, egy út kezdeményezés (Belt and Road Initiative), amely a domináns tengeri kereskedelem mellett az Eurázsiát behálózó fejlett és hatékony szárazföldi összeköttetések létrehozásával alakítana ki egységes kereskedelmi hálót Ázsia, Európa, a Közel-Kelet és Afrika összekapcsolásával.

Bár a német vállalatok ezt a háború utáni rend megbolygatásának ítélhetik, nem valószínű, hogy kikerülhetik. Félő ugyanis, hogy ha a Nyugat nem kap észbe időben, Kína olyan multilaterális kereskedelmi rendszert építhet szomszédságában, amely lényegében túlnőne a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) – mondta a Joe Kaeser, a német Siemens vezérigazgatója.

Végleg Kína felé fordulnak a németek?

Az új Selyemút kiváló terjeszkedési lehetőséget biztosítana Kína 1,4 milliárd fogyasztója számára, akik az egyre magasabb minőségű gyártás felé vették az irányt. Az export vezérelt német gazdaságot azonban veszélybe sodorhatja a Trump által kirobbantott kereskedelmi háború – ezt bizonyítja, hogy Berlin a következő két évre visszavett növekedési előrejelzéséből, külső kockázatokra hivatkozva.

Bár Merkel 13 éves kancellársága alatt több mint tízszer látogatta meg kínai partnereit, a nemzetközi kapcsolatok bonyolultak, a kormányt ráadásul egyre több támadás éri az összefonódás miatt. Kína 2015-ben mutatta be „Made in China 2025”-ös programját, amelynek keretében Németország lehetne az ázsiai cégek legfontosabb hídfőállása a legfejlettebb termékek gyártásánál. Erre reagálva a kínai befektetők több mint 26 milliárd dollár értékben vásárolták be magukat különböző technológiai és iparvállalatokba. Így egyebek mellett kínai kézbe került az ipari robotok elsőszámú gyártója, a Kuka AG és a mûanyag fröccsöntő berendezések terén a legjobbak közé sorolt müncheni KraussMaffei Group is. Az agresszív kínai terjeszkedést ugyanakkor nem fogadták kitörő lelkesedéssel, és a német vezetés erre a külföldi befektetők alaposabb vizsgálatával reagált, ráadásul ezen a nyáron először akadályozott meg egy felvásárlást.

A politikai aggályok ellenére a német vállalatok nem riadnak vissza az ázsiai terjeszkedéstől. A Német Kereskedelmi Kamara által megkérdezett 400 vállalat fele szerint a projekt pozitív hatással lesz rájuk középtávon. Ázsia hosszú távú növekedési tervei és Donald Trump kereskedelmi háborúja mellett egyre inkább úgy tűnik, hogy a németek több hasznot húzhatnak Kínából, mint Amerikából.

Magyarországnak is érdeke a keleti nyitás

Érdekes helyzet alakul ezzel az európai gazdaságban: az EU-nak alapvetően nem érdeke, hogy a kínai termékek elárasszák az uniós gazdaságot, ez ugyanis ellentmond az EU kereskedelmi elveinek és érdekeinek. A fentebb kifejtettek értelmében a tagállamok között vezető szerepet betöltő Németország ugyanakkor nem osztja teljesen ezt a nézetet. Áprilisban a tagországok pekingi nagykövetei közös jelentésben tiltakoztak Kína fő külpolitikai-gazdasági projektje ellen. A Kínát elítélő dokumentumot egyébként a egyedül a magyar nagykövet nem írta alá - írta a 24.hu.

Lassan egy éve már, hogy Budapesten találkoztak Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetői. A találkozó alkalmával Orbán elmondta: azért van nagy szükségünk a kínaiakra, mert a térségben hatalmas fejlődési potenciál van, de ahhoz, hogy a térség fejlődni tudjon, külső technológiai és pénzügyi forrásokra is szükség van, az európai források önmagukban már nem elegendőek. "A világgazdaságban most a Kelet csillaga áll magasan, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére" – mondta akkor a magyar miniszterelnök.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 07:04
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentett döntése alapján érvényben maradt a magyar szuverén devizakötelezettségek "BBB" szintű osztályzata.
Makro / Külgazdaság Megint többet kell fizetni hétfőtől a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 18:41
Vége a jó világnak.
Makro / Külgazdaság Máris megvan a vámháború első áldozata? Mi lesz a pálinkákkal?
Buksza blog | 2024. június 14. 16:08
Az Európából Kínába szállított szeszesitaltermékek, például pálinkafélék, mondjuk a francia konyak lehet az első európai áldozata a kínai elektromos autókra kivetett európai uniós büntetővámra adott pekingi válasznak.
Makro / Külgazdaság Putyin Zaporizzsja és Herszon megyét is magának követeli
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 14:20
Aligha elfogadható ez Ukrajnának.
Makro / Külgazdaság Áprilisban csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 13:25
Az előző havinál és a vártnál is jóval kisebb külkereskedelmi többlettel zárta áprilist az euróövezet az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken publikált első becslése alapján.
Makro / Külgazdaság Áll a bál a Vörös-tengeren is, súlyosan megsebesült egy matróz
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 11:14
Húszi rakéták vettek célba több hajót is, egy súlyos sebesült is van.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor is beismerte, hogy bajban van Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 10:44
"Két hölgy" miatt. Ha nem jön össze az új frakció, még messzebb kerül Brüsszel elfoglalása, márpedig a magyar miniszterelnök szerint sem áll jól a dolog.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a háború Kína és Brüsszel között?
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 09:46
Pekingben közölték, nem hagyják válasz nélkül az ellenséges lépést, megtorló intézkedések jöhetnek.
Makro / Külgazdaság Kapott egy jó hírt Lázár János
Privátbankár.hu | 2024. június 14. 08:31
A márciusi kiábrándító adatok után jelentősen javult egy fontos gazdasági mutató.
Makro / Külgazdaság Megismételhetik a főpolgármester-választást! Ezt kezdeményezi Karácsony Gergely
Privátbankár.hu | 2024. június 13. 16:28
Budapest teljes területén, a lehető legrövidebb időn belül. Bármi is legyen az eredménye a szavazatok pénteki újraszámlálásának.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG