(A nyugalom megzavarására alkalmas tartalom következik.)
Az alábbi fotó a Gázai övezet déli részén fekvő rafahi Al-Najjar kórházban készült hétfőn. Kezelésre várakozó, tolószékes vesebetegek láthatók rajta.
Nyomor és szenvedés
Bár ez egy relatív „lightos” kép, még ezen is érződik az az elképesztő nyomor és szenvedés, amely jellemezte és jellemzi a gázai kórházakat nagyjából azóta, hogy az izraeli hadsereg – válaszul a palesztin Hamász október 7-i terrortámadásaira – kiterjedt hadműveleteket indított az övezetben.
A valóság pedig számos esetben még annál is durvább, mint amit a fenti kép sugall. A BBC hétfőn közölt helyszíni beszámolót a gázai kórházakról, amelyekben – elcsépelt közhely, de ez esetben nincs rá jobb szó – pokoli állapotok uralkodnak.
A helyi orvosok a brit adónak arról beszéltek, hogy számos esetben érzéstelenítés nélkül végeznek műtéteket, mivel továbbra sem jut be megfelelő mennyiségű segély az övezetbe.
„A fájdalomcsillapítók hiánya miatt nem tudunk mit tenni, a betegek órákon át üvöltenek” – mondta egyikük. – „Sok beteg súlyos égési sérüléseket szenvedett (…), de nincs megfelelő fájdalomcsillapító számukra” – jelentette ki Juszef al-Akked, a déli Han Juniszban lévő Gázai Európai Kórház igazgatója.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik helyszínen dolgozó csapata látott egy hét éves kislányt, aki 75 százalékos égési sérüléseket szenvedett, de nem tudtak neki fájdalomcsillapító adni.
Juszef al-Akkad szerint még sosem volt olyan rossz a helyzet a háború kezdete óta, mint most. „Újabb több ezer menekült érkezett, akik most a folyosókon és a közös helyiségekben húzzák meg magukat” – jelentette ki arra utalva, hogy sokan itt keresnek menedéket az izraeli bombázások elől.
Beszélt arról is, hogy nincs elég ágyuk, ezért a padlón fémrudakra és falécekre tesznek lepedőket, és arra fektetik a betegeket. És sem orvosból, sem ápolóból nincs elég ahhoz, hogy megbirkózzanak a betegek számával és a sérülések súlyosságával. A bombázások után szörnyű állapotban lévő sérülteket kell ellátniuk.
„Agysérülés, bordatörés, végtagtörés, néha a szem elvesztése, mindez egy emberen (…) a mi kórházunkban minden elképzelhető sérülést lehet látni.”
A sérülések olyan sokrétűek, hogy egy betegnek öt-hat specialistára lenne szüksége.
Hasonló tapasztalatokat osztottak meg más orvosok is szerte az övezetben. „Még azokat is, akiknek leállt a szíve vagy más súlyos szívproblémája van, letesszük a padlóra, és ott kezdjük el kezelni őket” – mondta Marwan al-Hams, a rafahi Mohammed Juszuf al-Najjar Mártír Kórház igazgatója.
"Nincsenek szavak"
Mohamed Salha, az észak-gázai Al-Awda kórház igazgatója szerint a sérülteket jobb híján szamarakon és lovakon hozzák be a kórházba. „Katasztrófa, amikor két-három hetes nyílt, üszkösödő sebeik vannak,” mondta. Az áramhiány miatt az orvosok fejlámpa fényénél műtenek.
Nincs elég személyzet és gyógyszer a krónikus betegek megfelelő ellátására sem, és a terhes nők helyzete is katasztrofális: sokan sátrakban, orvosi segítség nélkül kénytelenek szülni. (Erről itt írtunk részletesen.) Sokan olyan betegségekkel, fertőzésekkel érkeznek, amelyek a túlzsúfoltság és az alapvető higiénia hiánya miatt ütötték fel a fejüket.
A WHO szerint „nincsenek szavak” a gázai egészségügy állapotára: egy kórház minimálisan, 12 részben, 23 pedig abszolút nem működik.
Legutoljára, múlt vasárnap az övezet déli részén fekvő Nasszer Kórház vált működésképtelenné az izraeli erők razziája után, mint az az alábbi videón látszik:
A WHO szerint az izraeli légicsapások és a gyógyszerutánpótlás hiánya még jobban legyengítette a már amúgy is megroggyant egészségügyi rendszert.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a mintegy 20 ezer egészségügyi dolgozó többsége már nem dolgozik, mivel „maguk is a túlélésért küzdenek és a családjukkal törődnek”.
De miért?
Az izraeli hadsereg (IDF) azt állítja, hogy a Hamász „rendszerszerűen” rejtekhelyként használja a kórházakat, és ezzel saját maga teszi ki veszélynek a betegeket – a Nasszer Kórházban például fegyverek mellett túszok fényképeit is megtalálták, és „terroristák százait fogták el”.
Gázai egészségügyi szervek szerint ugyanakkor nem igaz, hogy terroristák rejtekhelyei a kórházak. Szerintük az IDF szándékosan veszi célba az egészségügyi intézményeket, és számos beszámoló érkezett arról, hogy orvlövészei civilekre is lőnek a kórházak környékén.
Az IDF azt állítja, hogy nem akadályozza a segélyek bejutását. Segélyszervezetek – köztük a WHO – ezzel szemben azt mondják, hogy visszatérő tapasztalatuk annak korlátozása vagy megtagadása. Ma a WHO szintén azzal vádolta meg az izraeli hatóságokat, hogy akadályozzák az egészségügyi segítség eljutását a gázaiakhoz.
Tény, hogy számos, a Gázai övezetből visszatért orvos és ápoló számolt be a fentiekhez hasonló tapasztalatokról.
„Gyerekek súlyos égési sérülésékkel, megégett arccal, nyakkal és végtagokkal, friss sebek, részleges amputációk”, mondta például Emily Callahan amerikai nővér tavaly novemberben a CNN-nek. „A szülők hozták be gyerekeiket, és kérleltek, hogy segítsünk rajtuk. De nem volt mivel.”
A mérleg
Ami a konkrét számokat illeti, a Hamász tavaly október 7-i terrortámadásaiban mintegy 1200-an vesztették életüket, több mint 200 embert pedig túszul ejtettek az iszlamista terroristák. (A Hamász rémtetteiről itt írtunk részletesen.)
Az izraeli válaszcsapásokban eddig 29 ezer ember halt meg gázai közlések szerint, mintegy kétharmaduk nő és gyerek. Legkevesebb 19 ezer gyerek árván maradt, és szinte minden gázai kiskorúnak pszichológiai támogatásra lenne szüksége az átélt traumák miatt.
Az övezetben terjed az éhínség, sokan már állati takarmányon élnek.
Az öt év alatti gyerekek több mint 90 százaléka nem jut megfelelő mennyiségű élelemhez az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF mai közlése szerint.
Egy januári elemzés szerint a Gázai övezet épületeinek 50-61 százaléka megsemmisült vagy károsodott az izraeli hadműveletekben. Mindezek miatt Dél-Afrika a Nemzetközi Bíróság elé vitte Izraelt népirtás vádjával. (Ennek hátteréről itt írtunk.)
Mindeközben az izraeli hadsereg szárazföldi támadásra készül Rafahban is, ahol mintegy 1,5 millió menekült zsúfolódott össze. Erről már nyugati szövetségesei is próbálják lebeszélni a Netanjahu-kormányt – sőt, már legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok is átmeneti tűzszünetet szeretne.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
