<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Washington feszülten figyeli, ahogyan Peking puskalövés nélkül terjeszti ki napról-napra a befolyását a térségben. A Közel-Kelet három tényező miatt is kiemelt fontosságú a feltörekvő Kína számára. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Kína 2013-ban elindított Új Selyemút (BRI) projektje mára az alapját képezi Peking és a Közel-Kelet egyre erősödő kapcsolatainak. A BRI olyan térségbeli országokkal vezetett stratégiai szintű kapcsolatokhoz, mint Algéria, Egyiptom, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Mindezek mellett Kína gazdaságfejlesztési és külpolitikai vonatkozású stratégiai együttműködési megállapodásokat kötött Katarral, Ománnal, Kuvaittal, Irakkal, Jordániával, Szudánnal, Dzsibutival (ahol 2017 óta Kína egyetlen külföldi hadikikötőjét működteti), és Marokkóval.

Puskalövés nélkül

A második hidegháború korszakában, az egyre élesedő Washington-Peking szembenállás közepette ennek természetesen biztonságpolitikai vetülete is van. Már csak azért is, mivel a Pentagon 60-80 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten és aktívan hozzájárul Irán regionális terjeszkedésének feltartóztatásához.

Washingtont bizony frusztrálhatja, hogy Kína puskalövés nélkül terjeszti ki napról-napra a befolyását a térségben. Ahogyan Jamal Anderlini, a Financial Times ázsiai szerkesztője írta múlt ősszel: „Ha az olajat és a befolyást tekintjük a fődíjaknak, akkor a jelek szerint Kína, nem pedig Amerika nyerte végül az iraki háborút és annak utóéletét – mindezt anélkül, hogy leadott volna egyetlen lövést is.”

Hszi Csin-ping kínai elnök tapsol a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnok üléstermében 2021. március 5-én. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andy Wong)Hszi Csin-ping kínai elnök tapsol a kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának megnyitóján a pekingi Nagy Népi Csarnok üléstermében 2021. március 5-én. Illusztráció. (Fotó: MTI/AP/Andy Wong)

A legbefolyásosabb globális üzleti napilap szerint Kína lett napjainkra – Bahrein kivételével – a Közel-Kelet országainak legnagyobb külföldi befektetője. A lap szerint ezzel ellentétben Washington részéről elképesztő határozatlanságot, a politikai doktrína hiányát és a regionális szövetségesi rendszerének a lebomlását láthatjuk.

Három fő tényező

A Közel-Kelet három tényező miatt is kiemelt fontosságú a feltörekvő Kína számára. Először is a térségben található a világ igazolt kőolaj-készleteinek az 52 százaléka, igazolt földgáz-készleteinek pedig a 42 százaléka. 2019-ben Kína kőolaj-behozatalának 45 százaléka származott a térségből.

Bár Kína gázimportjának nagyobb része vezetékeken érkezik Türkmenisztánból, Üzbegisztánból és Oroszországból, az LNG pedig Ausztráliából, a Közel-Kelet még így is a kínai LNG-import 19 százalékáért és a teljes kínai földgáz-behozatal 11,3 százalékáért felel. Nem véletlen, hogy a kínai befektetések 47 százaléka a Közel-Keleten az energia szektorban valósult meg.

Másodszor: a térség a maga fiatal népességével és tekintélyes piacaival fontos szerepet játszik a kínai gazdaság számára. A Közel-Kelet mintegy 400 millió fős népességének hozzávetőleg harmada 15 és 29 év közötti, így népesség 2060-ra várhatóan megduplázódik. 2017-ben Kína 124,6 milliárd dollár értékben exportált árut térségbe, amelynek 47 százaléka fogyasztói termék volt. 2018-ban – Bahrein és Jordánia kivételével – a térség összes országa már nagyobb értékben kereskedett Kínával, mint az Egyesült Államokkal.

Harmadrészt: a térség földrajza és szállítási hálózata hosszú távon fontos Kína nyugati expanziója szempontjából. A Hormuzi-szoroson halad át példának okáért Kína kőolajimportjának 40 százaléka, míg földgáz behozatalának 15 százaléka. Mindezen túl Kína Európába irányuló kivitelének mintegy 60 százaléka a Szuezi-csatornán halad át. Mindezek jelentőségét visszatükrözi a tény, hogy Kína térségbeli befektetéseinek 20 százaléka a szállítási szektorba áramlik.

A Malakkai-szoros katonai jelentősége

Az Obama-adminisztráció 2011-ben hirdette meg hivatalosan is új ázsiai biztonsági stratégiáját („Pivot to Asia”), amelynek során középtávon az amerikai tengerészet és légierő 60 százalékát óhajtja a térségre koncentrálni. Ehhez járulnak a különböző katonai szövetségek megkötése a térségben, mindenekelőtt a „Quad”, amely az Egyesült Államok, India, Japán és Ausztrália négyes szövetségeként Kína feltartóztatására törekszik.

Ázsiában egy esetleges katonai konfliktus esetén Indiára és Ausztráliára jutna a feladat, hogy blokád alá vegye a Kínát ellátó déli tengeri szállítási útvonalakat, amelyen keresztül az ország létfontosságú olajkereskedelme zajlik. A kulcsfontosságú, szűk Malakkai-szoros Szingapúr és Malajzia között – amelyen keresztül Kína tengeri kereskedelmének 80 százaléka bonyolítódik –, szintén lezárásra kerülne.

Peking ezt ellensúlyozandó 2015. áprilisban bejelentett egy nagyszabású gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó építését (China-Pakistan Economic Corridor) Nyugat-Kínából Pakisztánba, Gwadra új kikötőjébe. Emellett 2018 tavaszán Peking stratégiai bombázókat telepített a Dél-kínai-tengeren elhelyezkedő, vitatott státuszú Spratley-szigetekre. A H-6K típusú nagy hatótávolságú bombázók 3500 kilométeres akciórádiusszal bírnak, így képesek elérni a Malakkai-szorost is.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Putyin elképesztő eszköztára - világszerte képes beavatkozni konfliktusokba
Káncz Csaba | 2022. január 20. 15:35
Noha az orosz gazdaság a világ összes GDP-jének csak 3,1 százalékát teszi ki, katonailag hatékonyan avatkozik be világszerte a különböző konfliktusokba. Áttekintjük, hogy a Kreml milyen módszereket vonultat fel a geopolitikai céljai eléréséhez. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Népszámlálást tartottak Szlovákiában: hányan vallották magukat magyarnak?
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 12:52
36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben, fogyatkozásuk üteme jelentősen lassult.
Makro / Külgazdaság Óriási sztrájk – lebénította a főváros közlekedését a vezetők tiltakozása Romániában
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 11:37
Egyetlen villamos, busz vagy trolibusz sem állt forgalomba a reggeli műszakra előirányzott, csaknem 1500 jármű közül.
Makro / Külgazdaság Szlávik János: akár már idén megjelenhet az oltás, amely a koronavírus minden variánsa ellen hatékony
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 11:06
Szlávik János főorvos, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.
Makro / Külgazdaság Az erősödő forint megnyugtathatta Matolcsy Györgyéket
Csabai Károly | 2022. január 20. 10:49
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma sem emelt kamatot, ugyanúgy 4 százalékot fizet a kereskedelmi bankok nála egy hétre elhelyezett betéteiért, mint az utóbbi három alkalommal.
Makro / Külgazdaság Megvan a dátum: ekkor találkozik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 09:57
Szijjártó Péter a TASZSZ hírügynökségnek beszélt arról, hogy mikor esedékes a találkozó.
Makro / Külgazdaság Újabb drámai rekordot döntött a koronavírus Magyarországon
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 09:13
A tegnapi csúcs után ismét sosem látott szintre nőtt a napi új fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Lassul a gazdaság – egyből hozzányúltak a kamatokhoz Kínában
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 07:37
A kínai jegybank csökkentette az egy- és ötéves hitelek referenciakamatát, hogy ezzel is segítse a lassuló gazdaság élénkítését.
Makro / Külgazdaság Joe Biden megmagyarázta a bizonyítványt – Amerika arra készül, hogy Putyin megszállja Ukrajnát
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 06:48
Hivatalba lépése egyéves évfordulója alkalmából a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette elnöksége eddigi mérlegét, megpróbálta kicsinyíteni elnöksége kudarcait, külpolitikáról szólva pedig azt mondta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin bevonul majd Ukrajnába.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter bejelentette: újabb feladatokat kap a budapesti terrorellenes iroda
Privátbankár.hu | 2022. január 20. 06:26
Újabb feladatokat kap az ENSZ terrorizmusellenes központjának budapesti regionális irodája - közölte a külgazdasági és külügyminiszter, miután találkozott a terrorizmusellenes tevékenység koordinálásáért felelős ENSZ-főtitkárhelyettessel, Vlagyimir Voronkovval.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló