"Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk" - mondta a tárcavezető.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.
Biden korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján találkozzon Putyinnal. A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
"Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot" - mondta.
Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában - ahol több diplomáciai esemény várható a héten -, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.
A miniszter szerint az amerikaiak de facto régóta részesei a háborúnak, amelyet szerinte "az angolszászok" ellenőrzésük alatt tartanak. Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte: az orosz fél felszólította őket, hogy ne fújják fel a nukleáris fenyegetés témáját.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és "a tőle függő államok" ezzel vádolják. Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.
Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha "megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról", ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.
(MTI)
Az e& technológiai vállalattal és a Mubadala Investmenttel. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
