5p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Bár a Szociáldemokrata Párt, az SPD támogatottsága 1949 óta nem látott mélységbe zuhant a legutóbbi közös kormányzás végére, ezért elképzelhetetlennek tűnt egy újabb nagykoalíció megalakítása, az előrehozott választások réme úgy tűnik mégis egy platformra terelheti őket Merkel Kereszténydemokrata Uniójával, a CDU-val - megmentve ezzel talán a kancellár politikai karrierjét is. Az út azonban nagyon nehéz lesz.
Merkel távozik a Bundestag Jakob Kaiser Haus épületéből 2017. december 13-án, miután több órás megbeszélést tartottak a CDU, a CSU és az SPD vezetői. Fotó: EPA / Omer Messinger

Miután az úgynevezett Jamaika-koalíció (kereszténydemokraták, zöldek és liberálisok) előzetes tárgyalásai zátonyra futottak, az SPD-vel pedig lehetetlennek tűnt egy újabb nagykoalíció tető alá hozása, az előrehozott választások fenyegető réme jelent meg a német nagypolitika egén. Az erőviszonyok ugyanis a felmérések szerint jottányit sem változtak a választások óta, egy megismételt voksolás jó eséllyel ugyanezt a helyzetet hozná, politikailag hosszú időre megbénítva Németországot. (Mi lehet az a Jamaika-, a villanyrendőr- és a Kenya-koalíció? – erről nemrég itt írtunk a keretesben.)

Az új tárgyalások nem ígérkeznek sétagaloppnak

Az előző nagykoalíció végére az SPD támogatottsága a mélybe zuhant, 1949 óta nem hozott ilyen rossz számokat a párt. A szocialisták így már jó előre kijelentették, hogy nem akarnak megint nagykoalícióban másodhegedűsködni, és ezt a tagságuk is támogatta. Most ugyan puhul az álláspontjuk, és eljátsszák a nemzetet megmentő mártírokat, de vastagon benyújthatják ezért a számlát - ahogy erről korábbi összeállításunkban írtunk, nagyon komoly nézeteltérések vannak a lehetséges partnerek között a bevándorlás kérdésében, a nyugdíjak jövőjében, de az államháztartás és az adósság vagy az egészségügy is ilyen. Itt szedtük össze, milyen törésvonalak nehezítik a CDU/CSU és az SPD újabb házasságát >>

Most mindenesetre (80 nappal a szeptemberi szövetségi parlamenti, Bundestag-választás után!)  a közös kormányzás lehetőségeinek feltérképezését szolgáló tárgyalások megkezdését ajánlották a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői a Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD). Szerda este tartották az első elnöki szintű megbeszélést a kormányalakítási folyamat újraindításáról.

Angela Merkel, a CDU elnöke, Horst Seehofer CSU-elnök és Martin Schulz SPD-elnök, valamint a három párt Bundestag-képviselőinek vezetői a nagyjából kétórás találkozón nyilatkozatuk szerint "a kölcsönös bizalmon alapuló nyílt megbeszélést" folytattak - számolt be róla az MTI.

Rengeteg a feszültség és a fura német mozaikszó: GroKo, KoKo vagy no-go

A szociáldemokraták pénteken, a párt elnökségi ülésén döntenek az ajánlatról. A meccs egyáltalán nem lefutott: az SPD-ben több szervezet és szárny ellenzi a nagykoalíció folytatását, arra hivatkoznak, hogy a baloldal és a jobboldal legnagyobb erőinek közös kormányzása csak a politikai színtér szélein elhelyezkedő tényezőknek hasznos, és a középen álló néppártok - a kormánypártok - hanyatlásának folytatódásához vezet.

A helyzetet fokozza, hogy a CDU-testvérpárt CSU élén épp vezetőváltás zajlik, ráadásul nem is akármilyen. A Keresztényszociális Unió élére ugyanis egy alapvetően jobboldali elköteleződésű jelölt kerülhet, a bajorok ugyanis a korábbi pénzügyminisztert, Markus Södert jelölték Horst Seehofer utódául. Söder kőkeményen kritizálta Merkelt és a menekültpolitikáját, így meglehetősen éles politikai hangulat alakulhat ki a testvérpártok között, ha hatalomra jut.

Nem véletlen, hogy a napokban megjelent az a gondolat, hogy a nagykoalíció (Grosse Koalition - GroKo) helyett az úgynevezett együttműködési koalíció (Kooperationskoalition - KoKo) formájában vezessék tovább az országot. Ez azt jelentené, hogy a koalíciós szerződés csak néhány kiemelt ügyről, például a költségvetés összeállításáról szólna, és az összes többi kérdésben a Bundestagban folytatott vitákkal érlelnék ki a döntést. Így mindhárom kormánypárt jobban őrizhetné az arculatát, világossá tehetné, hogy milyen ügyek és megoldások a fontosak nekik.

Az ötletre a CDU/CSU azonnal beintett: szerintük az SPD egyszerre akar kormányozni és ellenzéki politikát folytatni, ami nem lehetséges. A szociáldemokratáknak választaniuk kell, mert "a KoKo teljes mértékben no go" -  nyilatkozott az ARD országos köztelevízióban Alexander Dobrindt, a CSU-s Bundestag-képviselők vezetője az MTI összeállítása szerint.

Merkel politikai jövője a tét: megmenekül vagy leváltják?

Ahogy korábban írtuk: nem ez az első súlyos válság, amit Angela Merkelnek túl kell élnie, és úgy tűnik, bejöhet neki a kockázatos húzás, miszerint előrehozott választások lehetőségét vetette fel. Ez ugyan nem lenne jó neki, ahogy Theresa Maynek sem jött be, viszont ez a lehetőség minden felelősen gondolkodó erőt elgondolkoztatott, élen a szocdemekkel. Egy kormányalakítási csőd miatti újból általános választás nagyon rosszul mutatna Európa legnagyobb demokráciájában, amely a kontinens és főleg az eurózóna vezető ereje is egyben, és hát a Weimari Köztársaság emléke is kísért, ahol állandóan ez ment, örökös kormányválság volt.

Az SPD-vel folytatott koalíciós tárgyalások azonban még a legelején tartanak, ennyi feszítő ellentéttel a két fél között még egyáltalán nem biztos, hogy sikerre is juthatnak. Eközben az utóbbi hetekben számos olyan mozzanat történt a CDU-ban, amely arra utal, hogy Merkel kezéből kezd kicsúszni az ellenőrzés. Egyesek több évtizede nem tapasztalt pocsék hangulatról számolnak be a párton belül. A BBC értesülése szerint a párt nagykutyái a színfalak mögött megkezdték az utód keresését. Merkel egyre labilisabb politikai helyzetéről itt írtunk >>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Letarolta az aszály a harmadik negyedéves GDP-növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 12:42
A magyar gazdaság közel áll a stagnáláshoz: mindössze 0,1 százalékkal bővolt a GDP a harmadik negyedévben. 
Makro / Külgazdaság Németországban 6,4 százalékon stagnált a munkanélküliség októberben
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:00
Már a második egymást követő hónapban 3 millió fölött a német munkanélküliek száma.
Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG