<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A nagy kérdés, hogy az azeri győzelem egy az egyben lemásolható-e az ukrán, lengyel, vagy a balti hadvezetés részéről?  Nos nem igazán.  Káncz Csaba jegyzete 

Recep Tayyip Erdogan török és Ilham Aliyev azeri államfő az országaik közötti szövetségi viszonyról szóló egyezményt írt alá június 15-én a hegyi-karabahi Susa városában.  Az egyezmény Baku számára stratégiai fontossággal bír, mivel megnyitja az utat egy NATO tagállam felé.  A Susai Egyezmény ugyanis előrevetít közös erőfeszítéseket az azeri hadsereg átszervezésére és modernizálására, és közös cselekvésre kötelezi a két felet, ha harmadik fél támadja meg bármelyikük szuverenitását.

Moszkva azonnal reagált 

A kétoldalú katonai együttműködés hivatalos megerősítése kiújította a vitákat arról, hogy Ankara a jövőben létesít-e katonai bázist Azerbajdzsán területén.  Ez azonnali reakciót váltott ki a Kreml részéről.  Az orosz külügyminisztérium közleménye leszögezi, hogy „Moszkva szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket egy esetleges török bázissal kapcsolatban azeri területen.  Ez a lépés adott esetben Oroszországot kényszerítené, hogy lépéseket tegyen saját biztonságának és érdekeinek megőrzésére”. 

A török drónok rommá verték az orosz légvédelmet (fotó: AP)A török drónok rommá verték az orosz légvédelmet (fotó: AP)

Valóban, a török befolyás a Dél-Kaukázusban lehetővé teszi Ankara számára, hogy aktívabb politikát folytasson Közép-Ázsia felé – különös tekintettel az energiában gazdag Türkmenisztán irányába – ez a behatolás viszont csípheti a szemét Moszkvának és Teheránnak.

Moszkvát legalább ennyire zavarhatja a török drónprogram sikere, amely tavaly ősszel, a 44 napos Második Karabahi Háború során ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett.  Egy évvel ezelőtt a líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén folyó harcban a Nemzeti Egyezményes Kormány (GNA) a török drónok segítségével állította meg a kelet-líbiai katonai erők vezetőjét, Halifa Haftart, legyőzve az orosz Pantsir légvédelmi rendszerek ellenállását.

A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósult meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat.

Lengyelek is, lettek is

Lengyelország is felfigyelt a Bayraktar TB-2 drónok hatékonyságára és 24 darabot rendelt Ankarából.  Mindezeket kiegészítik még különböző rendszerek, így szimulátorok, „okos” lőszerek és fejlett érzékelők – beleértve csúcstechnológiájú radarok (SAR).  Erdogan elnök a lengyel beszerzés kapcsán hangsúlyozta, hogy ezzel erősödik a NATO keleti szárnya.  Azt nem tette hozzá, hogy ez aggaszthatja Moszkvát.

Ráadásul Oroszország keleti szomszédjai közül nemcsak Ukrajna és Lengyelország állítja hadrendbe a török drónokat, hanem a napokban Lettország is bejelentkezett vásárlásra. 

Mi a tanulság?

De a nagy kérdés az, hogy az azeri győzelem egy az egyben lemásolható-e az ukrán, lengyel, vagy lett hadvezetés részéről?  Nos nem igazán.  Egyrészről az örmény haderő valóban hagyományos szovjet-orosz taktikát és doktrínát használt a háború során.  Ráadásul a török drónok sikeresen semmisítették meg sorra az orosz tüzérségi eszközöket, de még az Sz-300-as légvédemi rakétarendszereket is.

Másrészt azonban az örmény haderő nem rendelkezett azzal a szintű légvédelmi rendszerrel, mint az orosz, mint ahogyan a csúcstechnológiájú elektronikus hadviselési (EW) eszközökkel sem.  2014 végén a Fekete-tengeri Flotta már megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét.  A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására, valamint a török gyártmányú Bayraktar TB2 drónok hatástalanítására fejlesztették ki.  Az örmény haderő mindezekkel nem rendelkezett. 

A Kraszuha hordozható mobil elektronikus harcrendszer (EW) pedig már műholdak ellen is bevethető.  Ezt 2015 óta használja az orosz hadsereg, ennek továbbfejlesztése az eddigieknél is modernebb elektronikai, rádiónavigációs- és lokációs rendszerrel, valamint informatikai eszközökkel lett felszerelve. A legutóbbi módosítások egy újabb elektronikus hadviselésrendszer felépítését és katonai osztályba történő átadását feltételezik orosz oldalról.

A zavarórendszer elképesztően sok dologra használható: képes potenciális fegyveres erők felderítésére, légtérellenőrző repülőgépeket (AWACS), illetve radarvezérelt rakétákat is megbénítani, sőt, még hamis adatokat is képesek “feltölteni” az ellenséges elektronikus rendszerekbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy akár egy új célpontot is be tudnak táplálni egy ellenséges ballisztikus rakétába. Illetve, állítólag Kraszuhák rejtegetik az orosz interkontinentális rakéták egy részét is a radarjelek elrejtésével, meghamisításával.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Örülhet Putyin: bivalyerős lett a rubel
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:59
Hétéves csúcsra emelkedett a rubel árfolyama az euróval szemben. A dollár ellenében pedig már több mint 30 százalékkal erősödött.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat ment ma a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:37
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1678,10 pontos, 4,02 százalékos emelkedéssel, 43 457,58 ponton zárt hétfőn.
Makro / Külgazdaság Ki a fene gyújtogat Oroszországban? És hogyan? És miért?
Litván Dániel | 2022. május 23. 17:22
Hétvégén megint egy fontos katonai kutatóintézet lángolt Oroszországban. Ez már a sokadik ilyen rejtélyes tűzeset, és még mindig csak feltételezések vannak arról, ki lehet a felelős értük. Összeszedtük a lehetőségeket.
Makro / Külgazdaság Merészet lépett Varsó, kérdésessé vált az orosz gáz tranzitja
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 17:16
Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló szerződést. A Kreml szerint megjósolhatatlan, hogy mi lesz az orosz gáz tranzitjával ezen a gázvezetéken keresztül.
Makro / Külgazdaság A nap képe: a vakmerő diplomata, aki ujjat húzott Putyinnal
Wéber Balázs | 2022. május 23. 16:39
Lemondott, mert szégyenli magát a háború miatt. De vajon túléli-e?
Makro / Külgazdaság Biden elnök Tokióban – drámai mozgások Ázsiában is
Káncz Csaba | 2022. május 23. 15:37
Ma Ausztrália, India és az Egyesült Államok nemzeti vezetői Tokióba érkeznek a negyedik Quad Vezetők Csúcstalálkozójára. Kína idegesen figyeli a találkozók gyakoriságát – mindössze 14 hónap alatt a vezetők már 4 alkalommal egyeztettek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Már a 2022-es előirányzat több mint 80 százalékánál jár az államháztartási hiány
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 12:16
Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban.
Makro / Külgazdaság Joe Biden beszólt: Kína most tényleg kiakadhat?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 11:06
Az Ázsiában tartózkodó amerikai elnök nem is annyira finoman üzent Kínának.
Makro / Külgazdaság Jön egy kis csökkenés a gázolaj piaci áránál
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 10:51
Az üzemanyagok egyik felét érinti a csökkenés. 
Makro / Külgazdaság Olajembargó: a németek sem várnának Magyarországra?
Privátbankár.hu | 2022. május 23. 10:06
Az embargót így is, úgy is be kell vezetni – legalábbis a német alkancellár szavai erre utalnak.
hírlevél
Ingatlantájoló