<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A nagy kérdés, hogy az azeri győzelem egy az egyben lemásolható-e az ukrán, lengyel, vagy a balti hadvezetés részéről?  Nos nem igazán.  Káncz Csaba jegyzete 

Recep Tayyip Erdogan török és Ilham Aliyev azeri államfő az országaik közötti szövetségi viszonyról szóló egyezményt írt alá június 15-én a hegyi-karabahi Susa városában.  Az egyezmény Baku számára stratégiai fontossággal bír, mivel megnyitja az utat egy NATO tagállam felé.  A Susai Egyezmény ugyanis előrevetít közös erőfeszítéseket az azeri hadsereg átszervezésére és modernizálására, és közös cselekvésre kötelezi a két felet, ha harmadik fél támadja meg bármelyikük szuverenitását.

Moszkva azonnal reagált 

A kétoldalú katonai együttműködés hivatalos megerősítése kiújította a vitákat arról, hogy Ankara a jövőben létesít-e katonai bázist Azerbajdzsán területén.  Ez azonnali reakciót váltott ki a Kreml részéről.  Az orosz külügyminisztérium közleménye leszögezi, hogy „Moszkva szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket egy esetleges török bázissal kapcsolatban azeri területen.  Ez a lépés adott esetben Oroszországot kényszerítené, hogy lépéseket tegyen saját biztonságának és érdekeinek megőrzésére”. 

A török drónok rommá verték az orosz légvédelmet (fotó: AP)A török drónok rommá verték az orosz légvédelmet (fotó: AP)

Valóban, a török befolyás a Dél-Kaukázusban lehetővé teszi Ankara számára, hogy aktívabb politikát folytasson Közép-Ázsia felé – különös tekintettel az energiában gazdag Türkmenisztán irányába – ez a behatolás viszont csípheti a szemét Moszkvának és Teheránnak.

Moszkvát legalább ennyire zavarhatja a török drónprogram sikere, amely tavaly ősszel, a 44 napos Második Karabahi Háború során ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett.  Egy évvel ezelőtt a líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén folyó harcban a Nemzeti Egyezményes Kormány (GNA) a török drónok segítségével állította meg a kelet-líbiai katonai erők vezetőjét, Halifa Haftart, legyőzve az orosz Pantsir légvédelmi rendszerek ellenállását.

A törökországi drónprogram a 2000-es évek óta Erdogan elnök veje, Selçuk Bayraktar vezetésével valósult meg, a program 2014-ben a török hadsereg vásárlásaival nyert lendületet. Ankara a drónokat főként a PKK elleni küzdelemben, Szíriában és Líbiában vetette be hatékonyan, s mára a világon a 3. helyre emelkedett a drónt használó országok között. Napjainkban Törökország több országba, köztük Katarba, Tunéziába és Ukrajnába is exportál drónokat.

Lengyelek is, lettek is

Lengyelország is felfigyelt a Bayraktar TB-2 drónok hatékonyságára és 24 darabot rendelt Ankarából.  Mindezeket kiegészítik még különböző rendszerek, így szimulátorok, „okos” lőszerek és fejlett érzékelők – beleértve csúcstechnológiájú radarok (SAR).  Erdogan elnök a lengyel beszerzés kapcsán hangsúlyozta, hogy ezzel erősödik a NATO keleti szárnya.  Azt nem tette hozzá, hogy ez aggaszthatja Moszkvát.

Ráadásul Oroszország keleti szomszédjai közül nemcsak Ukrajna és Lengyelország állítja hadrendbe a török drónokat, hanem a napokban Lettország is bejelentkezett vásárlásra. 

Mi a tanulság?

De a nagy kérdés az, hogy az azeri győzelem egy az egyben lemásolható-e az ukrán, lengyel, vagy lett hadvezetés részéről?  Nos nem igazán.  Egyrészről az örmény haderő valóban hagyományos szovjet-orosz taktikát és doktrínát használt a háború során.  Ráadásul a török drónok sikeresen semmisítették meg sorra az orosz tüzérségi eszközöket, de még az Sz-300-as légvédemi rakétarendszereket is.

Másrészt azonban az örmény haderő nem rendelkezett azzal a szintű légvédelmi rendszerrel, mint az orosz, mint ahogyan a csúcstechnológiájú elektronikus hadviselési (EW) eszközökkel sem.  2014 végén a Fekete-tengeri Flotta már megkapta az első nagy hatótávolságú (több, mint 5000 kilométer) elektronikus zavaró rendszerét.  A Murmanszk-BN rendszert a NATO és az USA magas-frekvenciájú katonai műhold kommunikációjának zavarására, valamint a török gyártmányú Bayraktar TB2 drónok hatástalanítására fejlesztették ki.  Az örmény haderő mindezekkel nem rendelkezett. 

A Kraszuha hordozható mobil elektronikus harcrendszer (EW) pedig már műholdak ellen is bevethető.  Ezt 2015 óta használja az orosz hadsereg, ennek továbbfejlesztése az eddigieknél is modernebb elektronikai, rádiónavigációs- és lokációs rendszerrel, valamint informatikai eszközökkel lett felszerelve. A legutóbbi módosítások egy újabb elektronikus hadviselésrendszer felépítését és katonai osztályba történő átadását feltételezik orosz oldalról.

A zavarórendszer elképesztően sok dologra használható: képes potenciális fegyveres erők felderítésére, légtérellenőrző repülőgépeket (AWACS), illetve radarvezérelt rakétákat is megbénítani, sőt, még hamis adatokat is képesek “feltölteni” az ellenséges elektronikus rendszerekbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy akár egy új célpontot is be tudnak táplálni egy ellenséges ballisztikus rakétába. Illetve, állítólag Kraszuhák rejtegetik az orosz interkontinentális rakéták egy részét is a radarjelek elrejtésével, meghamisításával.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden megduplázná az éghajlati válságtól szenvedő fejlődő országok támogatását
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 12:30
Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 
Makro / Külgazdaság Törökország is csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez
MTI | 2021. szeptember 22. 11:17
Utolsóként a G20-ak közül.
Makro / Külgazdaság Két nap múlva újabb rekordot állít fel a gázolaj ára
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:28
Péntektől a dízelüzemű autókba való, már mától is többe kerülő üzemanyag literenkénti bruttó átlagára 4 forinttal, újabb történelmi csúcsra megy fel. Ezzel szemben a mától olcsóbb 95-ös oktánszámú nafta átlagára tovább csökken.
Makro / Külgazdaság Új pénzügyi program indult diákoknak és pedagógusoknak
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:15
A Pénziránytű Alapítvány a Mastercarddal együttműködésben útjára indította országos Bázisiskola Programját, melynek keretében az ország hat régiójában ingyenes, pénzügyi tudatosságot fejlesztő foglalkozások és modern tanárképzés várja az általános- és középiskolás diákcsoportokat és a pedagógusokat. A program ünnepélyes megnyitójára az Alapítvány veszprémi bázisiskolájában került sor.
Makro / Külgazdaság Egyetlen határozattal bő 300 millárd forintot rendezett át a kormány - van egy nagy nyertes
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 08:20
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter arról beszélt, mi kell a tálibokkal való együttműködéshez
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 22. 06:35
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-ben arról beszélt, hogy szigorú feltételeket kell szabni az iszlamista táliboknak - egyebek közt a nők jogainak biztosítása terén. Mindeközben a tálibok bejelentkeztek az ENSZ-közgyűlésre.
Makro / Külgazdaság Gólzáporos vereség a Brexit
Hollós János | 2021. szeptember 22. 05:53
Valószínűleg történelme legnagyobb öngólját lőtte az Egyesült Királyság a Brexittel, már a rövid távú „eredmények” is ezt mutatják. Ugyanakkor a hatalmas adatbázisokkal végzett közgazdasági modellszámítások hosszú távon sem kecsegtetnek semmi jóval. A populista demagógia úgy tűnik nagyon drága mulatság lesz a briteknek. Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia, vele beszélgettünk.
Makro / Külgazdaság 12 eurós minimum órabér – miért győzhet a baloldal Németországban?
Wéber Balázs | 2021. szeptember 21. 18:42
Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Bécsben jönnek a szigorítások
MTI | 2021. szeptember 21. 17:11
A járvány negyedik hullámának megfékezését célzó szigorításokat jelentett be Michael Ludwig polgármester.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel hamarosan távozik – mi marad az utókorra?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 21. 16:15
Nagy elődjeivel (Adenauertól Kohlig) ellentétben Angela Merkel pályájában nem találunk egyetlen koherens stratégiát, avagy tervet sem. És az idő elröpült Németország felett: legyen az a versenyképességi előnyének csökkenése, avagy az elképesztő szintű lemaradása a digitális átállásban. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos