Svédország fenntartotta az életet, de az időseket nem tudta megvédeni
A különutas svéd kormány nem tudta megóvni az idősotthonok lakóit a koronavírustól, ezért fejlesztési programot indít a körülmények javítására. Ezzel együtt a járvány terjedését úgy lassította, hogy közben nem vezetett be karantént. Ennek pedig számos pozitív hatása lehet.
Több mint kétmilliárd koronát (mintegy 70 milliárd forintot) kíván költeni a svéd kormány a rászoruló idősek ellátásának javítására.
Piknikezők és járókelők a stockholmi Ralambshovsparken parkban 2020. május 8-án. EPA/Henrik Montgomery
A kabinet tegnapi bejelentése szerint az új forrásokat nagyrészt az idősápolók oktatására és képzésére fordítják majd.
Az idén induló és két évig tartó program során mintegy tízezer egészségügyi dolgozót képezhetnek ki.
A plusz támogatás a remények szerint vonzóbbá teszi majd ezt a szakmát; több embert tudnak majd alkalmazni,
az eddig részmunkaidőben foglalkoztatottak pedig teljes munkaidőben dolgozhatnak.
Tragédiák az idősotthonokban
A bejelentésre azután került sor, hogy világossá vált: a svéd hatóságok nem tudták megakadályozni a koronavírus-járvány terjedését az idősotthonokban annak ellenére sem, hogy március végétől látogatási tilalmat vezettek be.
Hivatalos közlések szerint a hetven év feletti koronavírusos áldozatok mintegy fele ilyen otthonokban élt. Ebbe a korosztályba tartozik az összes elhunyt 90 százaléka.
A vírus több mint ötszáz, időseket gondozó intézményben jelent meg országszerte, különösen Stockholmban volt rossz a helyzet.
Sajtóhírek szerint a fővárosi otthonokban dolgozók negyven százaléka képzetlen, és csak rövid idejű szerződésekkel, ideiglenes jelleggel foglalkoztatják őket. Egy részüknek megfelelő védőfelszerelése sem volt, többen pedig annak ellenére is tovább dolgoztak, hogy betegség jeleit észlelték magukon – azaz megfertőzhették a bentlakókat.
A sok halálesethez hozzájárulhatott az is, hogy
ezekben az otthonokban nagyon sebezhető, rossz egészségi állapotban lévő időseket helyeznek el.
Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője szerint a fővárosi intézményekben javul a helyzet, egyre kevesebb az új fertőzött, ugyanakkor az ország más részein is tanulniuk kell ezekből az esetekből.
Elismerte, hogy többet lehetett volna tenni a fertőzés ottani megjelenésének megakadályozására.
Nem tudtuk megvédeni az idős embereinket, amit komolyan kell venni. Ez az egész társadalom kudarca. Tanulnunk kell ebből, még nem győztük le a vírust
-mondta Lena Hallengren egészségügyi és szociális miniszter.
Különutas modell
Svédország – a nyugati világban egyedüli államként – különutas válságkezelést folytat annak érdekében, hogy megóvja társadalmi-gazdasági életét. Csak enyhébb korlátozásokat vezetett be, és a társadalom egésze helyett az időseket, betegeket próbálja izolálni.
Az élet tehát nem állt le, a járvány pedig a karantén hiánya ellenére is lassul a statisztikák szerint. A gazdasági hatásokat egyelőre nehéz megjósolni.
Tény ugyanakkor, hogy
Svédország a legsebezhetőbb időseket nem tudta megvédeni, halálozási mutatói pedig sokkal rosszabbak a többi skandináv államénál.
Mai adatok szerint Svédországban 3460-en hunytak el a vírussal összefüggésben, Dániában 533-an, Finnországban 284-en, Norvégiában 229-en.
A New York Times statisztikái szerint a százezer lakosra jutó halálesetek száma a svédeknél 32,5, a dánoknál 9,1, a finneknél 5, a norvégoknál 4,3. Sokkal alacsonyabb a közép-és kelet-európai országok halálozási rátája is, Magyarországon például 4,4 áldozat van 100 ezer lakosonként.
Ugyanakkor a svédek még így is lényegesen jobban állnak a nagy dél- és nyugat-európai államok többségénél: Spanyolországban 57,6, Olaszországban 51,2, az Egyesült Királyságban 49,2, Franciaországban pedig 40,3 a halálozási ráta.
Holisztikus megközelítés
Tegnell szerint a svéd adat valóban aggasztó, ugyanakkor Svédország holisztikusabban kezeli a kérdést más államoknál, azaz számos más társadalmi-egészségügyi szempontot is figyelembe vesz.
Pozitívum, hogy nyitva tudjuk tartani az iskolákat, ami nagyon fontos a gyerekek egészsége szempontjából. Pozitívum, hogy munkában tudunk tartani nagyon sok embert, hiszen az állás elvesztése szintén nagyon veszélyes az egészségre.
- mondta a járványügyi vezető.
Johan Giesecke epidemológus, a svéd kormány és az Egészségügyi Világszervezet tanácsadója szerint sok ország, amely karantént vezetett be, csak „kitolta” a haláleseteket későbbre, és egy év múlva ezen országok halálozási mutatói feltehetően nagyjából megegyeznek majd a svéd értékekkel.
A különbség szerinte az, hogy Svédországot kevésbé érintik majd a karantén negatív hatásai.
